J. Réka kérdése: Kis körtéim felületén bemélyedő járatok találhatóak, mitől van ez?
Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos
A poloskaszagú körtedarázs (Hoplocampa brevis) kártételének hatására az apró körték sziromhullást követően tömegesen hullnak a fákról. A lehullott gyümölcsökön a csészelevelek táján apró, sötét színű lyukak láthatók, körülötte barna színű ürülék figyelhető meg. A lehullott gyümölcsöket kettévágva belsejükben fekete színű lyukat találunk, amit a jellegzetes poloskaszagot árasztó álhernyó rágott ki. A le nem hullott, fertőzött gyümölcsön a későbbiekben jellegzetes, S alakú, elparásodott kárkép látható.
A kártevő a talaj felső, 10 cm-es rétegében, lárva alakban telel. A lárvák tavasszal bábozódnak és alakulnak imágóvá. Rajzásuk a körtefák virágzása előtt kezdődik és sziromhulláskor ér véget. Tojásaikat a csészelevelek fonákjába, a bőrszövet alá csúsztatják, amelyek a vízfelvétel miatt jelentősen megduzzadnak. Nőstényenként 20–40 petével számolhatunk. A kikelő álhernyók ív alakban futó aknát rágnak a porzók tövénél, amely a felszínről nézve feketén áttetsző. Egy lárva 3–5 gyümölcsöt fogyaszt el kifejlődése során. A kifejlődött lárvák a talajra hullnak, gubót készítenek, és abban vészelik át a telet.
Az imágók megjelenése, rajzásuk időpontja a fára kihelyezett fehér színű ragacsos lap által fogott egyedek száma alapján előre jelezhető. A lapok kihelyezését virágzás előtt végezzük el, a korona felső részében úgy, hogy azokat a lehető leghosszabb ideig napfény érje. Amennyiben virágzás idején 20–32 °C körüli, magas léghőmérséklet uralkodik, jelentős kártételre számíthatunk.
Erős rajzáskor az imágók ellen a viszonylag rövid várakozási idejű piretroidokat használhatjuk. A tojásból közvetlenül kikelő lárvák ellen sikerrel a kitinszintézis-gátlók alkalmazhatók. Hatékonyan a virágzás után, sziromhullás végén védekezhetünk, a méhek viráglátogatásának befejezése után. A megkésett permetezések hatékonysága jelentősen csökken.
Jól időzített védekezés esetén, míg a tojásból kifejlődő lárva eljut a károsítás helyéig, megfelelő mennyiségű növényvédő szerrel találkozik, mellyel megelőzhető a termésbe való berágása.
