Füge szaporítása házilag? Amennyiben igen, akkor hogyan valósítható meg? Válaszukat előre is köszönöm!
Aki válaszol:
Dr. Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos
Kedves Érdeklődő!
A különleges, mélyen karéjos levelű füge sokak kedvelt növényévé vált az elmúlt időszakban. Ez nem is csoda, hiszen amellett, hogy megjelenésével déli karaktert nyújtó dísze lehet kertünknek, terméseivel is megajándékozhat bennünket. Szerencsére a füge házi körülmények között is egy viszonylag könnyen szaporítható növényfajnak számít. Füge szaporítása egyrészt dugványozással, másrészt pedig bujtással egyaránt. Nagyon fontos, hogy bármely módszert is alkalmazzuk a szaporításhoz, olyan anyanövényt kell választani, amely már egy jó ideje megbízhatóan terem és egészséges.
A bujtás során a növényt úgy gyökereztetjük, hogy az adott részt a növényről nem választjuk le, hanem megvárjuk még a kívánt gyökerek megjelennek rajta, így csak annak önálló életre való képessége esetében végezzük el a leválasztást. A füge esetében ehhez egy erős és hosszú, érett vesszőt válasszunk, mely a bokor tövi részéből nő, így könnyen a talajra hajlítható. Erről a vesszőről előzetesen minden levelet és további hajtást is távolítsunk el, majd egy előre elkészített kb. 15 cm mély gödörbe hajlítsuk, ezután pedig vastagon takarjuk talajjal. A vessző csúcsi része lógjon ki a takarásból, viszont jelentős részét mindenképp talaj fedje be. A bujtás egyébként egész vegetációs időszakban végezhető, de érdemes lehet már tavasszal megtenni, amennyiben őszre már új növényt szeretnénk. A sikeres meggyökerezés után az új növény már az anyanövényről is leválasztható és gyökerei is kiáshatók. Az ősz folyamán kiásott példányokat jobb még fagymentes helyen teleltetni, majd pedig tavasszal kiültetni.
A bujtás egy nagyon egyszerű eljárás, de próbálkozhatunk akár félfás- vagy fás dugványok készítésével egyaránt. A dugványozásnál minden esetben arra ügyeljünk, hogy azok kb. 15-20 cm hosszúságúak, legalább három nóduszúak és ujjnyi vastagságúak legyenek. A dugványokról a leveleket minden esetben szedjük le, majd pedig legalább két nóduszát helyezzük laza és tápanyagban dús közegbe. Előzetesen akár gyökereztető hormonnal is kezelhetjük a biztosabb eredés érdekében. Arra ügyeljünk, hogy a dugványokat ne hagyjuk kiszáradni, melyet öntözéssel és párás környezettel, vagyis takarással tudunk elérni. A gyökeresedéshez a 20 fok feletti hőmérséklet az optimális, valamint arról se felejtkezzünk el, hogy télen mindenképp gondoskodnunk kell fagymentes helyen való teleltetésükről.
