11℃ 0℃
március 4. Kázmér, Lúciusz, Zorán

Valóban nem ajánlatos a termelés alól ideiglenesen kivont területet növényzet nélkül hagyni?

Agrofórum Online

Rossz szokásom, hogy a veteményeskertemben irtom a szabadon kelő, számomra értéktelen növényzetet. Gyümölcsfáim alatt is "kopasz" a terület. Nem hagyom meg őket, nem szeretném, ha a magjukat szétszórnák. Olvastam, hogy az ilyen helyen a talaj termőképessége leromlik, a termelt kultúrnövénynél nem számíthatok jó termésre. Valóban kerülnöm kell a pillanatnyilag termelés alól kivont területen- a vadonkelt növényzet (számomra gaz) irtását?

Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus

Kedves Kérdező!

A hír igaz: a növényzet nélküli talaj élővilága kipusztul, elhal, annak újraélesztése sok munkát igényel, és akár évekbe is telhet.

A talajban élő mikro- és makroorganizmusok sokasága egymásra épülő életközösséget és táplálékláncot alkot. Hozzájuk tartozik a növények gyökérzete és az azokon élő, azok tápanyagellátását támogató mikroorganizmusok tömege. Ez a láthatatlan, de fajban igen gazdag életközösség teszi élővé a talajt. Növény hiányában mindezek elpusztulnak, a talaj termőképessége lecsökken vagy elvész.

A talajra, mint élő termőhelyre, kevésbé figyeltek az elmúlt évtizedekben, a nagyüzemi termesztésben a műtrágyás tápanyag-utánpótlás lett egyeduralkodó, mindent vegyszerekkel oldottak meg. A talajművelés korábbi paraszti, több évtizedes bevált gyakorlata, a szervestrágyázás, a vetésforgó, a területek pihentetésének alkalmazása szinte feledésbe merült.

A fűnyesedék hasznos mulcs lehet

Van lehetőség a talajok élővé alakítására, ez pedig kertekben a talajok takarása, mulcsolása. Komoly mozgalom indult meg, bármiféle levágott növényi hulladékkal, fűnyesedékkel, falevelekkel javasolják a talajok felszínének takarását különböző vastagságban. A takarás hatására a talajfelszín sokáig nedves marad, a nap, a szél nem tudja gyorsan kiszárítani, alatta a talaj egyenletes hőmérsékletet tud tartani, mindezek hatására a talaj élővilága lassan, de szaporodásnak indul. A talaj szervesanyag-tartalmát állattartó telepekről beszerezhető szerves trágyával és saját készítésű komposzttal érdemes dúsítani, azokkal nem csupán tápanyagot, hanem talajéletet serkentő mikroorganizmusokat is juttatunk a talajokba.

Mulcsrétegen átnövő hajtás

A kertjében lévő „gaz” kezelését a gyomnövény faja határozza meg. A kétszikű gyomokat, ha közvetlenül virágzás után vágja vissza, nem szórják szét magjaikat, nem szaporodnak, viszont a talajra terítve hasznos mulcsként funkcionálnak. A fa alatti növényeket így tudja hasznosítani. Ha kikapálja, hagyja ott a talajon! A pihentetett, termelésre nem hasznosított terület vadon nőtt növényeit is hasznos évente néhány alkalommal levágni, virágzás után, magérés előtt, és a levágott nyesedéket talajtakarásra felhasználni. A visszavágott csonk ne legyen rövidebb 6-10 cm-nél. A gyomok közül a tarackot képzők a legveszélyesebbek, melyek szép zöld gyephez hasonló levélzetet növesztenek. Azok levágott lombját nem ajánlott a kert más részébe elvinni, felhasználni, sem komposztálni, a belekerülő tarackjaikkal könnyen szétterjeszthetők.

A talajok élővé alakításának folyamatát többféle talajból izolált, és felszaporított, hasznos mikroorganizmust tartalmazó készítmény is segíti (EM-Bio, Greenman Agro stb.), javaslom felhasználásukat.

Nyakunkon a szántóföldi növények gyomirtása: veszélyek és kivédésük lehetőségei

2019. május 22. 07:23

Az aszályos tavaszt követő több hetes intenzív csapadék erős lehűléssel érkezett az országba. A már kikelt tavaszi kultúrákon egyértelmű jelei mutatkoznak ennek a kedvezőtlen időszaknak: a kukorica, a napraforgó és a szója fejlődése lelassult, tápanyag-hiánytünetek figyelhetők meg az állományokon.

A repce őszi indulásában sok múlhat a gyomirtáson

2021. augusztus 23. 09:37

Az utóbbi évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy a repceállományok egyre szárazabb körülmények között kénytelenek fejlődni a kora őszi időszakban. Igaz ez a vetés idején vagy akár a kezdeti fejlődéskor is.

Parlagfű: mikor és hogyan védekezzünk ellene?

2019. május 25. 15:36

Ma már nem kétséges, hogy a parlagfű elleni védekezés csak kaszálással nem oldható meg. Az összeállításban választ találnak arra a kérdésre, hogy miért szaporodott el a parlagfű, továbbá melyek a hatékony védekezés sarokkövei.

Mit tegyünk a repcével ősszel?

2020. szeptember 17. 07:57

A repce őszi menedzselése képzi az alapját egy igazán jó termésszintnek. Az őszi teendőink célja, hogy olyan repcét „engedjünk a télbe”, ami 8-12 levelet és kb. 30 cm-es karógyökérzetet fejlesszen minimum 1 cm-es gyökérnyakátmérővel. Ha ezeket a paramétereket el tudjuk érni, akkor nyugodtak lehetünk afelől, hogy a növényünk át fog telelni. Ahhoz viszont, hogy ezt a fejlettséget a növény el is tudja érni, ahhoz az őszi teendőket kézben kell tartani.