Rossz szokásom, hogy a veteményeskertemben irtom a szabadon kelő, számomra értéktelen növényzetet. Gyümölcsfáim alatt is "kopasz" a terület. Nem hagyom meg őket, nem szeretném, ha a magjukat szétszórnák. Olvastam, hogy az ilyen helyen a talaj termőképessége leromlik, a termelt kultúrnövénynél nem számíthatok jó termésre. Valóban kerülnöm kell a pillanatnyilag termelés alól kivont területen- a vadonkelt növényzet (számomra gaz) irtását?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
A hír igaz: a növényzet nélküli talaj élővilága kipusztul, elhal, annak újraélesztése sok munkát igényel, és akár évekbe is telhet.
A talajban élő mikro- és makroorganizmusok sokasága egymásra épülő életközösséget és táplálékláncot alkot. Hozzájuk tartozik a növények gyökérzete és az azokon élő, azok tápanyagellátását támogató mikroorganizmusok tömege. Ez a láthatatlan, de fajban igen gazdag életközösség teszi élővé a talajt. Növény hiányában mindezek elpusztulnak, a talaj termőképessége lecsökken vagy elvész.
A talajra, mint élő termőhelyre, kevésbé figyeltek az elmúlt évtizedekben, a nagyüzemi termesztésben a műtrágyás tápanyag-utánpótlás lett egyeduralkodó, mindent vegyszerekkel oldottak meg. A talajművelés korábbi paraszti, több évtizedes bevált gyakorlata, a szervestrágyázás, a vetésforgó, a területek pihentetésének alkalmazása szinte feledésbe merült.
Van lehetőség a talajok élővé alakítására, ez pedig kertekben a talajok takarása, mulcsolása. Komoly mozgalom indult meg, bármiféle levágott növényi hulladékkal, fűnyesedékkel, falevelekkel javasolják a talajok felszínének takarását különböző vastagságban. A takarás hatására a talajfelszín sokáig nedves marad, a nap, a szél nem tudja gyorsan kiszárítani, alatta a talaj egyenletes hőmérsékletet tud tartani, mindezek hatására a talaj élővilága lassan, de szaporodásnak indul. A talaj szervesanyag-tartalmát állattartó telepekről beszerezhető szerves trágyával és saját készítésű komposzttal érdemes dúsítani, azokkal nem csupán tápanyagot, hanem talajéletet serkentő mikroorganizmusokat is juttatunk a talajokba.
A kertjében lévő „gaz” kezelését a gyomnövény faja határozza meg. A kétszikű gyomokat, ha közvetlenül virágzás után vágja vissza, nem szórják szét magjaikat, nem szaporodnak, viszont a talajra terítve hasznos mulcsként funkcionálnak. A fa alatti növényeket így tudja hasznosítani. Ha kikapálja, hagyja ott a talajon! A pihentetett, termelésre nem hasznosított terület vadon nőtt növényeit is hasznos évente néhány alkalommal levágni, virágzás után, magérés előtt, és a levágott nyesedéket talajtakarásra felhasználni. A visszavágott csonk ne legyen rövidebb 6-10 cm-nél. A gyomok közül a tarackot képzők a legveszélyesebbek, melyek szép zöld gyephez hasonló levélzetet növesztenek. Azok levágott lombját nem ajánlott a kert más részébe elvinni, felhasználni, sem komposztálni, a belekerülő tarackjaikkal könnyen szétterjeszthetők.
A talajok élővé alakításának folyamatát többféle talajból izolált, és felszaporított, hasznos mikroorganizmust tartalmazó készítmény is segíti (EM-Bio, Greenman Agro stb.), javaslom felhasználásukat.
