10 tonnás kukorica talajművelés nélkül – No-till és min-till növénytermesztés Somogyban (I. rész)
Magyarországon csak nagyon kevesen hisznek a minimum till, illetve a no till, vagyis a talajművelést részben vagy egészben elhagyó növénytermesztési technológiában. Pusztakovácsiban azonban egy 400 hektáros gazdaságban már évek óta folyamatban van az átállás, a talajművelő eszközöknek egyre kevesebb szerepe van a somogyi táblákon, a munkájukat ugyanis a takarónövények és a talajlakó élőlények veszik át. Azon a területen is, ahol október végén zúgott fel a kombájn, és hektáronként nettó 10,3 tonna kukoricát takarított be.
Időzítés és hatóanyag-korlátozás - Kulcskérdések a kukorica gyomirtásában
2022. augusztus 17. 10:41
A kukorica sikeres és hatékony gyomirtásának legfontosabb kérdése 2022-ben is az időzítés volt. A vetés utáni száraz időjárás a több gyomnövénynek is kedvezett, amelyek ellen az FMC készítményei hatékonynak bizonyultak - ha azokat a megfelelő időpontban juttatták ki.
Elég ma a műtrágya a sikeres termesztéshez? Válasz: egyértelműen nem.
Változnak az idők, és napjaink összetett gazdasági-környezeti rendszerében nem lehetünk a megszokás rabjai. Nem lehet elégszer hangsúlyozni: szemléletváltást követel az agrárium számos területe: a növénytermesztésben a fajtaválasztás, tápanyag-utánpótlási stratégia átalakítása pedig elengedhetetlennek bizonyul.
Szakértők beszélnek a Gyulatanyán megrendezett kukorica-napraforgó szakmai napon arról, hogy milyen tényezőkre kell a jövőben még nagyobb hangsúlyt fektetni.
Elkezdődött a hazai szamócaszezon - jön a szabadföldi is!
A szamóca a legkorábban érő, Magyarországon is termesztett gyümölcs. Fóliás termesztési körülmények között már akár április elejétől a fogyasztók rendelkezésére áll, a hazai termesztés főszezonja azonban május elejétől június közepéig tart.
Így gazdálkodnak a koronavírus-járvány idején Kalocsán
Egyre komolyabb problémákat okoz a koronavírus-járvány a gazdálkodók számára, mindennél nagyobb kihívásokkal kell szembenézniük, ám a munka nem állhat le a földeken. Így van ez a szántóföldi növénytermesztéssel és tejtermeléssel foglalkozó, kalocsai családi gazdaságnál is, ahol minden erővel az élelmiszer-ellátás zavartalanságán dolgoznak.
Mi lehet a talaj mélyén?
Nem könnyű, de érdemes belenézni földterületeink mélyebb rétegeibe. Erre hívták fel a figyelmet szakemberek a Bábolnai Gazdanapok alkalmával, ahol egy interaktív talajszelvényben mutatták be a termelőknek, milyen típusú talajművelő eszköz milyen hatást gyakorol a talajokra.
A jól termő repce, amit majdnem kitárcsáztak
2021. augusztus 25. 08:34
3,59 tonna. Átlagban ennyi repcét takarított be hektáronként a kombájn a Pálhalmai Agrospeciál Kft. ősszel majdnem kitárcsázott tábláján. A 4100 hektáron szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó agrárvállalatnál a kelés gyengesége miatt komoly dilemma volt, hogy az adott parcellán mi legyen az olajos növénnyel. Végül a Head-Land Kft. tápanyag-utánpótlási technológia alapján jó döntés született, amit az egységes, egyöntetű állomány képe, és a hozammérő is igazolt.
A talajtakarás előnyei szőlőben
A szőlőültetvényekben jelenleg is általános az intenzív talajbolygatás, főleg ami a szőlő sorközeit érinti. Ezzel szemben megoldást jelentő alternatíva lehet a növénytakarásos kezelés. A sorközvetés folytán azonban a talajt átszövő gyökérzet vízkonkurenciaként jelenhet meg a szőlő számára, és azokban az esetekben, amikor ez kerülendő, például telepítés esetén, megoldást jelenthet a szalmatakarás.
A sötétbarna, humuszban gazdagabb talaj felmelegedésre, ezáltal a párologtatásra való hajlama sokkal kifejezettebb, így jelentős mennyiségű vizet veszíthet, így szalmatakarással csökkenthetjük a vízveszteség mértékét.
A kellően vastag, elhalt növényi maradványnak, jelen esetben szalmatakarásnak köszönhetően a gyomok csírázásához szükséges fényviszonyok sem alakulnak ki, és így nem szükséges a kapálás sem. Hogyha intenzív kapálás, és szervesanyag-beforgatás zajlik egy talaj esetében, a szervesanyagot lebontó korhadéklakó szervezetek felszaporodnak a mikrobiális közösségen belül.
