A bio burgonyatermesztés gyakorlati titkai
Virágzó napraforgó, szépen fejlődő káposzta, és hamarosan piacra kerülő burgonya. Ráadásul mindez ökológiai szemlélettel termesztve. Hajdúhadházon vagyunk, Erdődi Imre 30 hektáros gazdaságában, ahol 2000 óta gyűlnek a biós tapasztalatok számos növénykultúra kapcsán. A zöldségterület jelenleg 4 hektár, bár volt ennek a duplája is, amikor sütőtökkel is foglalkoztak. Most többek között sárgarépa, zeller, póréhagyma, káposzta, paradicsom, paprika, fűszerpaprika és burgonya terem. Utóbbi jellemzően gabona után kerül a földbe, de a káposzta elővetemény sem ritka. Az egyik legfontosabb szempont, hogy a burgonya öntözhető parcellákon legyen, ez mindenképpen befolyásolja a vetésforgót.
Márpedig a szántás kockáztatás
2023. augusztus 14. 13:00
A szántás létjogosultsága minden esetben felülvizsgálandó ilyen szélsőséges időjárási körülmények, és talajaink állapota miatt. A több generáción átívelő megszokás jelentősen hozzájárulhat a talajdegradációs folyamatok erősödéséhez. Okszerűen, a talajállapot felmérését követően azonban vannak esetek, amikor akár ,,ekéhez is nyúlhatunk”.
A talaj víztároló kapacitásának növelése, szervesanyaggal való feltöltése, a megfelelő talajélet fenntartása azonban egyéb más gyakorlatok előtérbe helyezésével hatékonyabban támogatható.
A gyapottok-bagolylepke: a paradicsom réme
2024. augusztus 20. 11:20
A gyapottok-bagolylepke kártétele a soron követlező témakör a ,,Tábla szélén".
Ez a kártevő az egyik legmeghatározób rovar a paradicsom vegetációja során, és kései észlelése visszafordíthatatlan károkat okozhat az állományunkban.
Miért olyan drága a paprika?
Biztosan sokakban felmerül a kérdés, hogy miért olyan magas a korai, hajtatásból származó zöldségek ára... A kérdés megválaszolásához Kaponyás Ilona független szaktanácsadó szakértelmét kölcsönöztük, aki több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a hajtatásban termesztett növények tápanyag-utánpótlása, termesztése, növényvédelme területén is.
A talajtakarás előnyei szőlőben
A szőlőültetvényekben jelenleg is általános az intenzív talajbolygatás, főleg ami a szőlő sorközeit érinti. Ezzel szemben megoldást jelentő alternatíva lehet a növénytakarásos kezelés. A sorközvetés folytán azonban a talajt átszövő gyökérzet vízkonkurenciaként jelenhet meg a szőlő számára, és azokban az esetekben, amikor ez kerülendő, például telepítés esetén, megoldást jelenthet a szalmatakarás.
A sötétbarna, humuszban gazdagabb talaj felmelegedésre, ezáltal a párologtatásra való hajlama sokkal kifejezettebb, így jelentős mennyiségű vizet veszíthet, így szalmatakarással csökkenthetjük a vízveszteség mértékét.
A kellően vastag, elhalt növényi maradványnak, jelen esetben szalmatakarásnak köszönhetően a gyomok csírázásához szükséges fényviszonyok sem alakulnak ki, és így nem szükséges a kapálás sem. Hogyha intenzív kapálás, és szervesanyag-beforgatás zajlik egy talaj esetében, a szervesanyagot lebontó korhadéklakó szervezetek felszaporodnak a mikrobiális közösségen belül.
