A bio burgonyatermesztés gyakorlati titkai
Virágzó napraforgó, szépen fejlődő káposzta, és hamarosan piacra kerülő burgonya. Ráadásul mindez ökológiai szemlélettel termesztve. Hajdúhadházon vagyunk, Erdődi Imre 30 hektáros gazdaságában, ahol 2000 óta gyűlnek a biós tapasztalatok számos növénykultúra kapcsán. A zöldségterület jelenleg 4 hektár, bár volt ennek a duplája is, amikor sütőtökkel is foglalkoztak. Most többek között sárgarépa, zeller, póréhagyma, káposzta, paradicsom, paprika, fűszerpaprika és burgonya terem. Utóbbi jellemzően gabona után kerül a földbe, de a káposzta elővetemény sem ritka. Az egyik legfontosabb szempont, hogy a burgonya öntözhető parcellákon legyen, ez mindenképpen befolyásolja a vetésforgót.
Öt kombájnnal aratták a borsót Gyermelyen - Borsó vetőmag-előállítás 900 hektáron
A Gyermely Zrt. számára a tészta és a liszt a legfontosabb termék, ebből kifolyólag ugyanakkor a növénytermseztési ágazat is nagy szerephez jut, többek között a kalászosok termesztése. Az őszi búza előveteménye az esetek nagy részében borsó, hiszen a hüvelyesekből minden évben nagyjából 900 hektárnyi növekszik a környéken.
Väderstad innovációk VIII. - OffSet kerékelrendezés
2022. szeptember 20. 14:51
Az OffSet kerékelrendezést először az NZ magágykészítőkön alkalmazta a Väderstad, majd a 2000-es évek közepén a Rapid technológia is átvette, és a Spirit gabonavetőgép-családnál is megjelent.
Időzítés és hatóanyag-korlátozás - Kulcskérdések a kukorica gyomirtásában
2022. augusztus 17. 10:41
A kukorica sikeres és hatékony gyomirtásának legfontosabb kérdése 2022-ben is az időzítés volt. A vetés utáni száraz időjárás a több gyomnövénynek is kedvezett, amelyek ellen az FMC készítményei hatékonynak bizonyultak - ha azokat a megfelelő időpontban juttatták ki.
Kukorica direktvetés bírborherébe - Újabb no-till terület Somogyban
Május elején szépen zöldellő bíbor here takarónövénybe vetették a kukoricát a Somogy megyei Pusztakovácsi határában. A helyi homokos, illetve homokos vályog talajjal borított területeken már évek óta folynak kísérletek nagyüzemi körülmények között a no-till, vagyis a talajművelést teljesen elhagyó rendszerrel kapcsolatban. Berend Ferenc régóta alkalmazza a fenntartható, talajvédő módszert, ám ez a tábla nem most az övé. Gelencsér Balázs és unokatestvére, Sudár László évek óta figyeli a környéken zajló tesztelek, 2021-re pedig elhatározták: saját tapasztalatokat szereznek a no-tillről.
Mi kell egy jó no-till vetőgéphez?
Guminyomás-szabályozás, megfelelő súly, sortisztítás - csak néhány szempont, amire oda kell vigyelni egy dierktvetésre alkalmazható vetőgép esetében. Reto Stocker Svájcból költözött Magyarországra, néhány éve a feleségével művelt területein folytat kísérleteket, hogy tökéletesítse a not-ill, vagyis a talajmávelést elhagyó technológiáját. Több mint 10 éves tapasztalatinak köszönhetően mára számos gazdálkodó bízza meg azzal, hogy végezze el nála a direktvetést, és a technológiához kapcsolódó egyéb munkaműveleteket. Ehhez pedig megfelelő géppark szükséges, ami a svájci származású szakembernek rendelkezésére is áll - például egy 24 éves, ám felújított, átalakított vetőgép.
Elkeserítő a helyzet a gyümölcsösökben
Az idei tél folyamán kis túlzással egyszer sem volt olyan hideg, mint április első napjaiban, amit a húsvéti időszak drasztikus lehűlései követtek. Ezt pedig nagyon megsínylették a magyarországi ültetvények, a kétszeres fagykár komoly terméskiesést eredményez országszerte.
A magyar gazda nem a táj ellensége - kompromisszum szükséges a helyes vízgazdálkodáshoz
A 2022-es aszályos nyár bebizonyította, hogy gyors cselekvésre van szükség, ha az eddig megszokott életformánkat szeretnénk megtartani, és ennek egyik legfontosabb része, hogy szakmai alapon a vizet vissza kell engedni a tájba. Ezt Szolláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke fejtette ki a Tiszatáj Közalapítvány novemberi, vízgazdálkodással foglalkozó konferenciáján, amit jelentős érdeklődés mellett a kesznyéteni Szamárháti látogatóközpontban rendeztek meg.
