A bio burgonyatermesztés gyakorlati titkai
Virágzó napraforgó, szépen fejlődő káposzta, és hamarosan piacra kerülő burgonya. Ráadásul mindez ökológiai szemlélettel termesztve. Hajdúhadházon vagyunk, Erdődi Imre 30 hektáros gazdaságában, ahol 2000 óta gyűlnek a biós tapasztalatok számos növénykultúra kapcsán. A zöldségterület jelenleg 4 hektár, bár volt ennek a duplája is, amikor sütőtökkel is foglalkoztak. Most többek között sárgarépa, zeller, póréhagyma, káposzta, paradicsom, paprika, fűszerpaprika és burgonya terem. Utóbbi jellemzően gabona után kerül a földbe, de a káposzta elővetemény sem ritka. Az egyik legfontosabb szempont, hogy a burgonya öntözhető parcellákon legyen, ez mindenképpen befolyásolja a vetésforgót.
Így készül a zöldségpalánta - tápkockázó vetőgéppel
Amíg a hidrokultúrás technológia számára előállított uborkapalántát kézzel, addig például a talajos paprikát, a zellert, a salátát, a dinnyeféléket, minimális mennyiségben a talajos paradicsomot és talajos uborkát vagy a jelentős tételben készülő káposztafélék magját egy speciális tápkockázó vetőgéppel vetik el az Árpád-Agrár Zrt. szegvári telephelyén. De hogyan is működik a szinte teljesen automata rendszer? Ezt is eláruljuk!
A talajtakarás előnyei szőlőben
A szőlőültetvényekben jelenleg is általános az intenzív talajbolygatás, főleg ami a szőlő sorközeit érinti. Ezzel szemben megoldást jelentő alternatíva lehet a növénytakarásos kezelés. A sorközvetés folytán azonban a talajt átszövő gyökérzet vízkonkurenciaként jelenhet meg a szőlő számára, és azokban az esetekben, amikor ez kerülendő, például telepítés esetén, megoldást jelenthet a szalmatakarás.
A sötétbarna, humuszban gazdagabb talaj felmelegedésre, ezáltal a párologtatásra való hajlama sokkal kifejezettebb, így jelentős mennyiségű vizet veszíthet, így szalmatakarással csökkenthetjük a vízveszteség mértékét.
A kellően vastag, elhalt növényi maradványnak, jelen esetben szalmatakarásnak köszönhetően a gyomok csírázásához szükséges fényviszonyok sem alakulnak ki, és így nem szükséges a kapálás sem. Hogyha intenzív kapálás, és szervesanyag-beforgatás zajlik egy talaj esetében, a szervesanyagot lebontó korhadéklakó szervezetek felszaporodnak a mikrobiális közösségen belül.
A Hardi AEON permetezőgép Dombiratoson is bizonyít
A Rigli Kft. Dombiratoson, Szebegyinszki Georgina ügyvezető és családja tulajdonában működő mezőgazdasági vállalat, mely klasszikus szántóföldi kultúrákat gondoz. A Kft. második éve tudhat magáénak egy Hardi AEON típusú premetezőgépet, és mi kíváncsiak voltunk a gazdálkodó tapasztalataira.
Hardi Percek IV. rész - TurboFiller vegyszer-bekeverő rendszer
A HARDI TurboFiller vegyszerbekeverő segítségével könnyen és gyorsan keverhető be a permetté, ezáltal a gépkezelő a legnagyobb biztonságot élvezi a veszélyes anyagokkal végzett művelet közben. A vegyszerbekeverőben található tartálymosó pedig lehetőséget nyújt a göngyölegek gyors, hatékony tisztítására és a növényvédő szerek minden cseppjének hasznosítására.
Győztes marhák, impozáns hidegvérűek, kombájnok és traktorok
Látványos showbírálattal, hidegvérű lovakkal és rengeteg géppel nyitotta meg kapuit május 5-én hódmezővasárhelyi Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok - méghozzá 29. alkalommal. Az agrárium hazai szereplői három napon keresztül ismét a dél-alföldi településre figyelnek, de a szakmai műsorok, tapasztalatcserék mellett színes közönségprogramok is népszerítik az agráriumot.
Permetezőgép-vizsgáló mobil állomás - Permetezőgépek kötelező műszaki vizsgája (I. rész)
A növényvédelmi tevékenységről szóló rendelet értelmében az Európai Unió területén az árutermelésben használt növényvédelmi gépeken műszaki felülvizsgálatot kell végezni. Az időszakos vizsgálat a gép első forgalomba hozatalát követő öt éven belül egy alkalommal esedékes, ezt követően háromévente szükséges megismételni. De hogyan is kell elképzelni egy mobil bevizsgáló állomást? Az Agrofórum videósorozatának első részében ezt mutatjuk be.
Cirok: mikor és hogy érdemes belevágni?
Minden csapból a cirok folyik. Az Agrofórum stábja meglovagolva a témát, felkeresett egy olyan gazdálkodót, aki árnyalja a képet ezzel a régi-új, alternatív gabonanövénynek, sőt, a jövő egyik növényének tekintett kultúrával kapcsolatban.
