Hogyan folytassuk a szilva növényvédelmét a virágzás utáni időszakban?

Agrofórum Online - Címlapfotó: Gribek Tímea

Hogyan folytassam a szilva növényvédelmét a virágzás utáni időszakot követően a termések éréséig?

Aki válaszol:
Dr. Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

A szilvafák esetében a virágzás utáni időszaktól is több kártevő és kórokozó megjelenésével, valamint jelenlétével kell számolnunk. A kártevők közül a legjelentősebbek a terméseken megjelenő szilvamoly és a keleti gyümölcsmoly hernyói, a hajtásokon a levéltetvek, a fás részeken pedig a pajzstetvek. A kórokozók közül a polisztigmás és a fómás levélfoltosság, valamint a szilvarozsda kártételével kell számolnunk leginkább.  

A levéltetvek közül a sárga szilva-levéltetűvel csak május végéig találkozhatunk, míg a hamvas szilva-levéltetű az egész vegetációs időszakban jelen van szilvafáinkon. Főként az intenzív hajtásnövekedés időszakában szaporodhatnak fel, ezért ekkor célzott kezeléssel speciális tetűirtókkal (pl. flonikamid) védekezzünk. A pajzstetvek közül a szilvafákon a közönséges teknős pajzstetű, a szilva pajzstetű és a kaliforniai pajzstetű lehet jelen, melyet szemrevételezéssel állapíthatunk meg. Biztos védelmet a pajzstetvek esetében a kémiai védekezés nyújthat. A tavasszal, illetve nyáron megjelenő mozgó lárvák sebezhetők a vegetációban a legjobban, ezért ebben a stádiumban szükséges rovarölő szerekkel védekezni (pl. acetamiprid).

A szilva termésben a szilvamoly, valamint a keleti gyümölcsmoly lárvája egyaránt károsíthat. Hernyóik nyár elején, a fejletlen zöld szilvákon is okozhatnak már károkat, azok kényszerérését és lehullását egyaránt eredményezhetik. A második, majd a harmadik nemzedék lárváinak táplálkozása során a gyümölcsök erős mézgafolyása, valamint gyümölcspuhulás, a csontmag környékének ürülékkel, rágcsálékkal való szennyezése, kényszerérése és korai gyümölcshullása is bekövetkezhet. A károsodott gyümölcsökön gyakori a monília megtelepedése is.

A három nemzedék rajzása szexferomoncsapdákkal követhető nyomon, melyeket április közepétől érdemes kihelyezni. A kémiai védekezést a rajzáscsúcs után 7-10 nap múlva végezzük el, ekkorra a kis lárvák hatékonyan pusztíthatók. A fogástól függően akár többszöri kezelésre is szükség lehet (lambda-cihalotrin, acetamiprid).

A levélfoltosságok közül a polisztigma és a fóma, valamint a szilvarozsda megjelenése adhat okot kémiai védekezésre. Nagymértékű fellépésük esetében ugyanis csökken a fák asszimilációs felülete, nő a lombveszteség, így romlik a fák kondíciója is. A virágzás utáni időszaktól az ellenük való rendszeres védekezés indokolt lehet az előző években tapasztalt fertőzési nyomás függvényében, főként csapadékos időjárás következtében. A tenyészidőszakban egyrészt a kíméletes réztartalmú készítmények, másrészt pedig a moníliás betegség ellen is alkalmazott készítmények e kórokozó ellen is hatékonyan felhasználhatók (ciprodinil).

Integrált növényvédelem a házikertben – a gyakorlat

2019. július 11. 09:20

Milyen eszközökkel és hogyan valósítható meg az integrált növényvédelem a házikertben? Milyen gyakorlati példáival találkozhatunk nap, mint nap?

Mire számíthat, aki diófát telepít?

2018. július 20. 05:38

S. László kérdése: Kertembe diófát ültetnénk, milyen növényvédelmi problémákra számíthatok?

Őszi aktualitás: záró lemosó permetezés

2018. október 4. 06:00

A még betakarításra váró növényeket jó ütemben aratják. Kertészeti kultúrákban növényvédelmi téren aktuálissá válik az őszi záró lemosó permetezés.

Ha csapadékosra fordul az idő, fertőzni fog a tafrinás levélfodrosodás

2018. március 10. 17:17

Gyümölcsösökben már szinte minden növény metszhető, sőt igyekezni is kell, mert néhány faj rövid időn belül fakadni fog.