A május közepén hetedik alkalommal megrendezett PREGA konferencián számos új agrárinnováció és precíziós mezőgazdasági fejlesztés mutatkozott be a drónoktól a robottechnológián át a legmodernebb növényvédelmi megoldásokig. Ezek egy része környezetvédelmi szempontból is előremutató, ám több esetben a gyakorlati bevezetéshez még idő kellene. A gazdálkodók éppen ezért több türelmet várnának az Európai Uniótól a Green Deal bevezetése kapcsán. A természetvédők szerint viszont már alig maradt idő, és ha tovább húzódik a környezetvédelem számára fontos szabályok bevezetése, akkor hamarosan nem lesz mit megvédeni.
Az EU-s politikai és társadalmi akarat egyértelmű
A PREGA nyitónapján a Green Dealről, vagyis az európai zöld megállapodásról Hadászi László, a KITE Zrt. innovációs főigazgatója tartott előadást, amiben ismertette a 2030-ra előirányzott célkitűzéseket. Ilyen a műtrágya-felhasználás 20 százalékos, a növényvédőszer-kijuttatás kockázatának 50 százalékos csökkentése, a nitrogénveszteség szintén 50 százalékos mérséklése, az ökológiai művelés arányának 25 százalékra növelése, valamint a jelenlegi termőterületek 10 százalékának kivonása a művelés alól. Már a számok nagyságából is érezhető, hogy a Green Deal nagyon komoly hatással lesz az európai, így a magyar agráriumra, ráadásul minden bizonnyal nemcsak hosszútávon.
Hadászi László hangsúlyozta, hogy még nem tudni, pontosan milyenek is lesznek a végleges szabályok, de az biztos, hogy az Európai Unióban a politikai és társadalmi akarat mind a fentebb vázolt irányba mutat. Hozzátette: a célok között vannak, amelyek rendkívül fájdalmasak lennének, de akadnak olyan is, amikre tudatosan fel lehet készülni. Egy biztos, hogy a szemléletváltás rendkívül fontos, ugyanúgy, mint a precíziós gazdálkodás elterjesztésekor.
Nagy erőkkel fejlesztenek
A legnagyobb változások a növényvédelem területén várhatók. Kórtani és kártani szempontból a fejlesztések már zajlanak, hogy az átmenet minél zökkenőmentesebb legyen. Gyomos oldalról pedig a mechanikai művelőeszközök irányába fordultak a fejlesztők, azon belül is a robotizáció felé. Mindezekhez azonban a gyakorlatban nagy szakértelemre és jó döntéstámogatási rendszerekre lesz majd szükség.
Hadászi László szerint a növényvédő szerek mennyiségének drasztikus lecsökkentésével minden korábbinál fontosabbak lesznek a pontos növényvédelmi előrejelzések, de az előrejelzési modellek alkalmazása is. Ezek kialakítása jelenleg is zajlik, hiszen az adatokra alapozott döntésekben komoly potenciál van. Ha a permetezések valóban akkor történnek meg, amikor azokra szükség van, már jelentősen növelhető a hatékonyság, adott esetben csökkenthető a szerkijuttatás. Hadászi László szerint a megszokáson, hagyományon alapuló növényvédelemben minden harmadik beavatkozás feleslegesen történik.
A KITE szakembere előadásában konkrét példákat is hozott a fejlesztésekre és a piaci változásokra, amiket a Green Deal eredményezett. Ilyen például, hogy a Bayer, a DowDuPont, a BASF, a Corteva és a Syngenta is látványosan a digitális mezőgazdaság felé fordult. Utóbbi például a drónos kijuttatáshoz szükséges növényvédelmi termékeket fejleszt, hiszen a pilóta nélküli légijárművek szintén komoly lehetőségeket rejtenek. Segítségükkel akár foltszerű permetezés is végezhető kizárólag azokon a néhány négyzetméteres területeken, ahol például egy kórokozó megjelenik. Bár a technológia alkalmazása hazánkban még nem engedélyezett, kísérleti szinten már működik, és egyelőre az látszik, hogy vegyszerkijuttatás akár 20 százalékkal is csökkenthető. Becslések szerint egyébként az agrokémiai óriások 400 millió dollárt fordítanak hasonló típusú fejlesztésekre.
Beszédes, hogy a BASF a BOSCH-sal közös vállalatot alapított, egy valós idejű „intelligens permetezőgéppel” kapcsolatos projekttel összefüggésben. Valamint, a John Deere is bejelentette, hogy elkészült a precíziós permetezőrendszerek új generációja. A fejlesztés lényege, hogy amikor egy gyom áthalad az érzékelő kamera alatt, az jelez a permetezőfúvókának, ami így precízen, csak a szükséges pontokba juttatja ki a gyomirtó szert. Ezzel a megoldással 50-70, sőt akár 90 százalékkal is csökkenthető a herbicidek felhasználása.
Szerkibocsátás tekintetében természetesen a legjobb megoldás a korábban már említett mechanikai gyomirtás, amit a biogazdálkodók eredményesen alkalmaznak. (Ez azonban hosszútávon mindenképpen talajvédelmi kérdéseket vethet fel – teszem hozzá gyorsan.) A robottechnológia egyébként a mechanikai gyomirtást minden korábbinál eredményesebbé teheti.
Fejlődésben a biológiai növényvédelmi piac is
Hadászi László előadásában arra is felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi 7 évben jelentősen átalakult a biológiai növényvédelemi piac. A közelmúltban 169 fúzió történt – felvásárlások és közös vállalati megállapodások. Született 112 kereskedelmi és piaci hozzáférési szerződés, valamint 67 K+F gyártási együttműködés. Egy 2019-es megállapítás szerint 10 év alatt a biológiai növényvédő szerek használata szignifikánsan emelkedett, évente 10-15 százalékos növekedést lehetett megfigyelni, és ez a trend várhatóan nem fog változni.
A konkrét fejlesztésekre jó példa a Syngenta RNS alapú kutatása, de Hadászi László részletesen bemutatta a BASF törekvéseit is. A vegyipari vállalat egyre nagyobb figyelmet fordít a biológiai megoldások fejlesztésére, külön BioSolutions portfólióval rendelkezik, és a közelmúltban együttműködést kötött az AgBiom céggel. De együtt dolgoznak helyi és nemzetközi kutatókkal is. Rendkívül érdekes, hogy egy 2020-as felmérés alapján a BASF-et a világ legnagyobb biológiai megoldásokkal foglalkozó cégei közé sorolták. A vállalat egyébként több mint 10 országban rendelkezik K+F részleggel és gyártóüzemmel, így nem meglepő, hogy az egyik legnagyobb hasznos fonálféreg előállítási kapacitással is rendelkezik.
Hadászi László szerint nagyon komoly potenciál van a feromonokban, a biológiai csávázószerekben, és arra is felhívta a figyelmet, hogy sok olyan cég létezik már a magyar piacon, amelyeket a gazdálkodók még valószínűleg nem ismernek, de hamarosan a látótérbe kerülnek. Mint megtudtam, a változásokra reagálva a KITE is határozottan nyitott ezen vállalatok irányába, és többekkel már együttműködésbe is kezdett.
Előadását összefoglalva a szakember aláhúzta: a termelést a jövőben a fenntarthatósági előírások fogják befolyásolni, annak költségei minden bizonnyal emelkedni fognak. A változások és új technológiai megoldások nagyobb szaktudást igényelnek majd, és többek között emiatt is jelentősen megnő a különböző döntéstámogató rendszerek, például a szaktanácsadás, vagy a korábban említett előrejelzések szerepe. Mindezek mellett változni fog a beszállítói háttér is. Hadászi László hangsúlyozta, hogy a KITE a szektort érintő valamennyi kihívásra válaszolni tud, hiszen olyan megoldásokat kínálnak, amelyek biztosítják az erőforrások okszerűbb, ezáltal hatékonyabb felhasználását. Mindez pedig nemcsak jövedelmezőbb és versenyképesebb működést tesz lehetővé, hanem fenntarthatóbb gazdálkodást is. Az innovációs főigazgató úgy fogalmazott: a KITE a változásokat lehetőségként kezeli, és segíteni akarják ezeknek a technológiáknak a terjedését.
Dolgoznak rajta, de idő kell hozzá
A Green Deal kérdése természetesen a PREGA idején többször előkerült, többek között Harsányi Zsolt, az Axiál Kft. ügyvezető-tulajdonosa is érintette. Fontos feladatnak minősítette, hogy a mezőgazdaság megfeleljen az elvárásoknak, ugyanakkor szerinte több idő kellene a megvalósításra. „Dolgozunk rajta, de idő kell mindenhez” – fogalmazott a MEGFOSZ elnöke, utalva arra, hogy a gépgyártók fejlesztései folyamatban vannak, sok esetben viszont még nem tartanak ott, hogy hatékony, a gyakorlatban is működő megoldásokkal segítsék a gazdálkodókat az átállásban.
Nincs idő, mert lassan nem lesz mit védeni
Kíváncsi voltam, hogy az agrárium szereplői részéről már korábban is számos alkalommal felvetődött időkérésről mit gondol a hazai természetvédelem, ezért egy sajtóbeszélgetésen feltettem ezirányú kérdésemet.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület mezőgazdasági programvezetője szerint, ha megnézzük a jelenleg zajló negatív környezeti folyamatokat, és ehhez hozzávesszük a Közös Agrárpolitikában korábban meghirdetett reformok megvalósulási mértékét, akkor egy nagyon szomorú kép rajzolódik ki. Tóth Péter elmondta, hogy Németországban a repülő rovarok 76 százaléka tűnt el néhány évtized alatt, de hazánkban a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok állományindexe is 30 százalékkal csökkent a közelmúltban.
„Sokadik alkalommal próbál az EU zöldebbé válni, és eddig mérsékelt sikereket könyvelhettünk el, miközben három-négy ciklus óta olyan rossz környezeti tendenciákat látunk a talajjal, a vízzel, a biodiverzitással, de a klímával kapcsolatban is, hogy mostanra egy versenyfutás zajlik az idővel. Nemcsak a precíziós gazdálkodás eszközeivel lehet a Green Deal céljait teljesíteni, hanem számos olyan más eszköz is van, amivel tenni lehetne a környezet védelme érdekében. Nyilvánvaló, hogy ezeknek a gazdasági terhe érződne a mezőgazdasági szolgáltató szektorban, de én úgy hiszem, hogy nagyon sok időnk már nincsen arra, hogy kicsiszoljuk a precíziós gazdálkodás eljárásait. Nagyon jó, ha ezek a folyamatok zajlanak, de közben gátat kell szabni a negatív környezeti tendenciáknak, mert a végén nem lesz mire rászabni az agrárinnovációkat” – fogalmazott az Agrofórum kérdésére Tóth Péter.
Kifejtette: a biodiverzitás alapeleme a mezőgazdasági termelésnek, elég csak a talaj biodiverzitására vagy a beporzókra gondolni. Ha ezek az alappillérek kidőlnek, amire szerinte jelenleg reális esély van, akkor limitált lesz a mezőgazdaság jövőbeli mozgástere. Emiatt nagyon gyorsan kellene minden eszközzel egyszerre cselekedni, aminek az egyik eleme lehet a precíziós gazdálkodás.
A Magyar Természetvédők Szövetsége által rendezett, a KAP környezetvédelmi vonatkozásairól szóló sajtóbeszélgetés során, amiről következő cikkünkben részletesen is lehet majd olvasni, , számos kérdést boncolgattak a természetvédelmi szakemberek, ami során az is elhangzott, hogy a környezetvédelmi törekvéseket, a szabályok szigorítását úgy kellene elérni, hogy közben a gazdálkodók jövedelembiztonsága ne sérüljön.
Dr. Roszík Péter, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője szintén reagált kérdésemre a sajtóbeszélgetés során. Kifejtette: valóban észrevehető tendencia, hogy a világ nagy vegyszergyártó vállalatai is elindultak egy „bioracionális” gondolkodás irányába, és a kutatások előterébe kerültek olyan készítmények fejlesztései, amelyek sokkal erőteljesebben illeszkednek a természethez. Mint megtudtam, a Biokontroll Hungáriánál is több fejlesztő járt a közelmúltban konzultálni, ami véleménye szerint egy pozitív irány. „Ezek a cégek a jövőben is meg akarják találni a számításaikat, és ha a vegyszer-értékesítés csökken, akkor kell valamilyen más termék, például mikrobiológiai vagy biológiai megoldás” – fogalmazott.
Dr. Roszík Péter kritikusan hozzátette, hogy az elmúlt időszakban sokszor hallotta azt az érvet, hogy ha egy adott hatóanyagot kivonnak, akkor „meghal a mezőgazdaság”. Végül azonban mindig volt rá megoldás, miközben az agrárium csak még intenzívebbé vált. „Ha nagyon halogatjuk a megoldásokat, akkor a végén tényleg nem lesz mit védenünk” – vélte a biogazdálkodással foglalkozó szakember is.