Idén a tüskétlen szeder bogyóin fehéres részek fejlődtek, a fehér foltok mérete változó. Korábbi években ilyennel nem találkoztunk. Mi okozhatja?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Érdeklődő!
A szederfélékhez tartozó szeder és málna termései hasonló felépítésűek: a bogyók tulajdonképpen terméscsoportok, sok apró méretű, puha, egymáshoz szorosan álló kis résztermésekből állnak össze.
A napégés, a magas hőmérséklettel járó ultraviola-sugárzás a bogyókon és a leveleken is okoz károsodást. A fekete szedren, hasonlóan a málnához, a termésen kivilágosodó, fehéresen elszínesedő résztermések foltokban jelennek meg a bogyókon. A foltban a bogyók nem fejlődnek, nem érnek be, később megkeményednek, beszáradnak. A foltok nem rohadnak meg, a folt körül a bogyó szabályosan beérik, és éretten már a vacokról leválik, szedhető. Idei extrém nyári hőséghetek után a szeder terméseken is gyakori ez a károsodás. A foltok néha mintha megfőtt bogyókhoz hasonlítanának. Ami egyértelművé teszi a kártétel azonosítását, az a foltok bogyókon történő elhelyezkedése. Napégési foltok, mindig a bokrok DK-től DNy-ra néző hajtásain fordulnak elő, melyeket 11-16 óráig éri akadály nélkül a nap égető UV-sugárzása. Tudományos kísérletek szerint a 4 órát meghaladó 40 °C feletti tartós, napsütéssel kísért hőmérséklet már kiváltja a napégést a bogyókon. Méréseik szerint a napsugárzás 30%-át visszafogó árnyékoló háló a napégett bogyók számát 60%-kal csökkentette.
A beküldött képen, a leveleken is láthatók napégés nyomai: szabálytalan alakú, barna, nagyméretű elhaló foltok formájában.
A málnánál már elfogadott, a szakemberek számtalanszor kinyilvánították, hogy csak árnyékos helyre szabad telepíteni. Ugyanez vonatkozik a szederre is. Telepítésre csak természetes árnyékot kapó helyet válasszunk, ha ilyen feltételek nem adottak, akkor mesterséges árnyékolás kialakítása szükséges a növények életben maradásának és terméseinek akadálytalan kifejlődése érdekében.
A napégés mellett a magas hőmérséklet miatt a növények vízigénye is fokozott, hamar kiszárad a talajuk. A szedernek, hasonlóan a málnához, sekélyen helyezkednek el a gyökerei, rendkívüli időjárásnál gyakori, naponkénti öntözésre is szükség lehet. Víz hiányában a bogyók nem nőnek, létartalmuk alacsony, rászáradhatnak a tövekre.
Szeder bogyókon apró, elszórt, nem beszínesedő részterméseket okozhatnak szívó szájszervű kártevők, például a szeder gubacsatka (Acalitus essigi). A szabad szemmel nem észlelhető atkák a bogyókon táplálkoznak, a megszívott résztermések színe piros marad, nem érnek be, savanyúak, élvezhetetlenek. Az atka kártétele a bogyók bármelyik részén elszórva fordulhat elő.