Nehéz a védekezés, mert egyelőre nincs stabil, gazdaságilag is racionális megoldás a kártevő ellen, a vegyszeres védekezés lehetőségei pedig erősen korlátozottak - írja a Magyar Hírlap.
Új veszélyes kártevő, a pettyes szárnyú muslica jelent meg hazánkban pár éve, amely több vékony héjú gyümölcsfélében, málnában, szederben, áfonyában is súlyos károkat okoz. A védekezés egyelőre nem megoldott ellene – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Kiss Balázs, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Növényvédelmi Intézet tudományos főmunkatársa.
fotó: wikipedia
A pettyes szárnyú muslica Távol-Keleten, Kínában és Japánban őshonos. Európában és Észak-Amerikában ugyancsak 2008-ban találták meg először. Mindkét helyen rendkívül gyorsan kezdett terjedni, és már négy-öt évvel a megjelenése után komoly gazdasági károkat is okozott. Észak-Amerikában elérte Kanadát, megjelent már Dél-Amerikában, és egész Európában jelen van.
Kiss Balázs, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Növényvédelmi Intézet tudományos főmunkatársa és kutatócsoportja talált rá először Magyarországon az invazív fajok vizsgálata közben egy autópálya parkolójában 2012-ben.
Kiss Balázs a Magyar Hírlap kérdésére elmondta, hogy 2013-ban már a Nébih is intenzíven kezdte keresni a fajt gyümölcsösökben és gyümölcsfeldolgozókban, de akkor még nem találták. 2014-ben csapadékos évünk volt, és ekkor terjedt el az országban általánosan, és kártételét is detektálták Nógrád megyében egy ősszel termő málnában. A szakértő elmondta, hogy a pettyes szárnyú muslica és több más hozzá hasonló fajta kártevő Észak-Olaszországban telepedik meg, onnan jutnak el hozzánk, gyakran gyümölcsszállítmányok révén, Szlovénián vagy Ausztrián át.
Kiss Balázs kiemelte, hogy a muslicákat alapvetően nem kártevőként ismerjük, mivel a hazai fajok nem képesek az ép gyümölcsök héját felsérteni, és nem is az ép gyümölcsöt keresik, ezzel ellentétben ennek a fajnak kialakult egy olyan képessége, hogy az élő gyümölcsbe rakja be a tojását, és abban fejlődik ki, ezért a gyümölcs nagyon hamar megromlik – részletezte az agronómus.
Elsősorban a későn termő gyümölcsökben tud kárt okozni – hangsúlyozta a szakértő –, mint az ősszel termő málnában, szederben, bodzában, mivel például a meggyet és a cseresznyét a hazai viszonyok között lekési. Szerencsére a hazánkban legnagyobb termelési értéket képviselő szőlőt nem tudja megtámadni –nyugtázta a szakember.
Kiss Balázs elmondta, nem megoldott a védekezés a pettyes szárnyú muslica ellen. Hangsúlyozta, a vegyszeres védekezés lehetősége erősen korlátozott, többek között a friss fogyasztású gyümölcsökre érvényes élelmezésügyi határidők, illetve a kis kultúrákban engedélyeztetett rovarölő szerek kis száma miatt. Egyelőre nincs stabil, gazdaságilag is racionális megoldás hazánkban és Nyugat-Európában sem, annak ellenére hogy kifejezetten gazdag régiókat is érint a kár világszerte – közölte a szakértő.
