A borturizmus a turizmus egy speciális és sokrétű ága, melynek bár alapeleme a szőlő, a bor és a pincészetek bemutatása, népszerűsítése, ezekhez szorosan kapcsolódnak a térségek, települések történelmi örökségei, természeti szépségei, a gasztronómia egyéb ágai is. Így mondhatjuk, hogy az érdeklődők olyan sokrétű szolgáltatást kaphatnak, melyek hozzájárulnak nemcsak helyi hagyományok, de a táj egyediségének a megőrzéséhez is (KÖNYVES, 2012).
Hazánkban még számos lehetőséget rejtő, komplex turisztikai termék a borturizmus, ennek felélesztését vagy megteremtését leginkább rekreációs útvonal kijelölésével érhetjük el. Vagyis borutak és zöldutak kijelölésével, kiépítésével elősegíthető a borvidéki hangulat megteremtése, a szolgáltatások elérése, így a turizmus fellendítése.
Ezek a kiépített, tervezett útvonalak kiváló példái a tájépítészeti eszközöknek, melyek segítenek egy-egy térség fejlesztésében. A zöldút olyan lineáris, multifunkcionális tájépítészeti elem, amelynek legfontosabb szerepe a térbeli kapcsolatteremtés a területi kiterjedésű rekreációs és/vagy ökológiai jelentőségű szabadterek között (FABOS, 1995). Tehát elsődleges szerepük a nem motorizált, azaz a gyalogos, kerékpáros és lovas közlekedés elősegítése. A zöld kifejezés pedig sejteti, hogy szép, természeti környezetben vezetnek.
A borút fogalma 1950-ben született Franciaországban, kezdetben csupán jelzőtáblákat jelentett, melyek pincétől pincéig vezettek (PLEF F., 1995). Magyarország első borútja a Villányi-Siklós Borút, mely 1995-ben létesült és 11 települést fog össze 30 km hosszan. A második a Szekszárdi Borút és a Tokaj-Hegyaljai Borút, melyek 1996-ban alakultak meg. Ezeket követte a Balatonfüred-Csopaki, Eger-környéki, a Badacsonyi és a Mátraaljai Borút, Mohács-Bóly Térség Fehérborút, Szekszárdi, Tolnai, Dél-Balatoni Borút és a Zalai Borút és így tovább. Ezen borutakat több szervezet támogatja, tartja fenn, mint például a Magyar Borutak Országos Szövetsége, a Felső-Magyarországi Borút Szövetség vagy az Egri Borút Egyesület (FÜLÖP, 2001).
A Borút (a zöldúthoz hasonlóan) egy bejárható útvonal, mely mentén fellelhetőek a kiemelt vendéglátóhelyek, látnivalók, esetleg szállások és egyéb szolgáltatások. Fontos kiegészítő elemei a prospektusok, információs táblák és egyedi utcabútorok. A Borút Karta kiemeli, hogy csak borvidéken alakulhat ilyen útvonal, célja a vidéki élet és kultúra, borkultúra bemutatása és védelme. A kínált borok forgalomba-hozatali engedéllyel, minősítéssel kell rendelkezzenek.
Jó példa itthon a Badacsonyi Borút, mely több települést magába foglaló kijelölt útvonalán számos helyi nevezetességet, attrakciót, szórakozási lehetőséget tüntettek fel, természetesen a pincészetekkel együtt. Szintén egyesület tartja fenn és adja ki a prospektusokat, reklámokat. A hangulat megteremtéséhez és a marketinghez tartozik a kialakított egyedi arculat (reklám stílusa, utcabútorok, táblák kialakítása stb.). A fellendülő turizmusnak is köszönhetően nő a szolgáltatások és a termékek, így a bor minősége, családi borászatok válnak márkává, ikonikus helyszínekké.
A fejlesztési lehetőségek kiaknázásához tudni érdemes a rekreációs utak, borutak legfontosabb elemeit. Erre készült egy 2017-2018-as olasz kutatás, melyben kifejtették, hogy a borturizmus milyen problémákkal küzd napjainkban, mint a klímaváltozás miatti termelési problémák és a fogyasztás csökkenése. Új piaci lehetőséget is rejt azonban magában, hiszen egyre több külföldi turista keresi fel ezeket a helyszíneket. A kutatás eredményeként megállapították, hogy egy jól működő, vonzó borútnak 4 alapeleme van: maga a helyszín, a bor és szőlő, az értékek/tájértékek és a szolgáltatások. Kiemelték, mennyire lényeges az érintettek bevonása a fejlesztésekbe is, legfontosabbak a pincészetek, éttermek és szállások üzemeltetői, tulajdonosai. Nem megfeledkezve a marketing fontosságáról sem. Az olasz kérdőíves kutatás szerint a legjobb módszer a népszerűsítésre a weboldalak, a prospektusok és a rendezvények (FESTAA, SHAMSB, METALLOA, CUOMOA, 2020).
Saját kutatásomban az Etyeki Borkörzet településeit vizsgáltam, mely az Etyek-Budai Borvidék része és 11 települést foglal magába (Etyek, Biatorbágy, Bicske, Csabdi, Felcsút, Alcsútdoboz, Gyúró, Vál, Kajászó, Tordas és Martonvásár). A névadó Etyeken és Biatorbágyon kívül a többi településen hanyatló bor- és szőlőkultúráról beszélhetünk napjainkban. Ezen a két településen kijelölt borút is található, Etyeken számos egyéb vendéglátó egységgel, egyedi arculatú utcabútorokkal, információs táblákkal.
A vizsgálataim alapját természetesen a borospincék, a szőlőterületek és a tájértékek adták. Kiegészítve a különböző szolgáltatásokkal, mint vendéglátás és szállás.
A fejlesztési lehetőségeket megalapozná egy olyan rekreációs zöldút vonalának kijelölése, mely feltárja a települések főbb látványosságait, összeköti a borkörzet településeit, kiemelten kerékpáros és gyalogos közlekedéssel. Ezen kívül több település is lehetőségeket rejt a bor- és szőlőkultúra felélesztésének szempontjából. A régi pincéket megőrizték, a családok foglalkoznak szőlőtermesztéssel, borkészítéssel és néhol az arra járókat is megkínálják termékeikkel. Ilyen például Vál, Gyúró, Bicske és Tordas. Ezeken a településeken megfelelő infrastruktúra kiépítésével, marketinggel és ösztönzéssel Etyekhez, Biatorbágyhoz hasonló borvidéki hangulatot lehet teremteni. Ennek egyik jó kezdő lépése a borút kijelölés, mely elsődlegesen a működő pincészeteket köti össze.
A haszon, melyet a rekreációs és borút ad a településeknek, egyrészt gazdasági, hiszen növekszik a turizmus, bevételt jelent a vendéglátóknak, szállásadóknak, szolgáltatások tulajdonosainak, boltosoknak, de profitálhatnak a helyi termelők és az önkormányzatok is. Másfelől kulturális és szellemi vagyon számára is jövedelmező, mivel a hazai tájak egyediségének, települések értékeinek megőrzésének és a hagyományok ápolásának igénye fokozódik. Végül nem szabad megfeledkezni a társadalmi haszonról sem, ami főleg helyi és térségi összefogásban jelenik meg. Összetartóbbak lesznek a kis közösségek, társulatok, szervezetek jönnek létre. A turizmusnak köszönhetően pedig nemcsak a helyi kötődés, identitástudat erősödik, de egyszerre befogadóbbá, nyitottabbá is válhatnak az ott élők.
Források:
(KÖNYVES, 2012): DR. KÖNYVES ERIKA: Borturizmus-Borutak, TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0014, Debreceni Egyetem, 53-59. o.
(FABOS, 1995): FABOS JG, 1995, Bevezetés és áttekintés: a zöldutak mozgása, a zöldutak felhasználása és lehetőségei, Tájkép és várostervezés, vol. 33. szám 1-3., 1-13.
(PLEF F., 1995): Plet F. 1995-1996. A termék bemutatásától a vidék bemutatásáig: a borutak, Falu Város régió II. évf.
(FÜLÖP, 2001): FÜLÖP CSILLA: Borutak félúton, Turizmus panoráma, 2001
(FESTAA, SHAMSB, METALLOA, CUOMOA, 2020): Giuseppe Festaa, S.M. Riad Shamsb, Gerardino Metalloa, Maria Teresa Cuomoa: Opportunities and challenges in the contribution of wine routes to wine tourism in Italy – A stakeholders’ perspective of development, Tourism Management Perspectives 33 (2020)
