Aki válaszol:
Dr. Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

A bundásbogár (Epicometis hirta) egy kifejlett alakban telelő, egy nemzedékes kártevő, mely a meleggel párhuzamosan, márciustól már fokozatosan hagyja el telelőhelyét. Rajzása hiába kezdődik már kora tavasszal, akár május végéig is elhúzódhat, legnagyobb egyedszámban azonban a pongyola pitypang virágzásakor találkozhatunk ezzel a fajjal. A maximum egy cm nagyságú, sűrűn szőrrel borított, szürkés-fekete színezetű rovarnak sok tápnövénye van.

Nemcsak gyümölcsfákon, hanem zöldségnövényeken, valamint dísz- és gyomnövényeken, szőlőn egyaránt táplálkozhat, kedvencei közé a gyümölcstermő növények közül az alma, meggy, cseresznye és szamóca tartozik. Táplálkozásuk során a bundásbogarak a virágokat teszik tönkre, ugyanis megrágják a sziromleveleket, valamint a porzókat és a bibéket egyaránt, virágporral táplálkozásuk közben. Leginkább napos időben találkozhatunk egyedeivel, míg borús és hűvös időjárás esetén a talaj felszínén húzzák meg magukat. Lárváik a talajban fejlődnek ki, hajszálgyökerekkel, korhadó anyagokkal és humusszal táplálkoznak, jelentős kártételt ezzel nem okoznak.

Az ellenük való védekezés a virágokon okozott kártételük miatt ugyan indokolt lenne, viszont kártételének helye és ideje ezt meglehetősen megnehezíti. Ellenük csak méhkímélő technológiával, vagy méhekre nem veszélyes, adott kultúrában engedélyezett készítményekkel lehet permetezni. A felhasználható készítmények hatástartama meglehetősen rövid, azt 2-3 naponta lenne szükséges ismételni, így a gyakorlatban a bundásbogár elleni kémiai védekezésre általában nem szokott sor kerülni.

A kereskedelemben kapható, kék színnel ellátott nagyméretű varsás csapda, melybe virág illatanyagot tartalmazó csalétket kell helyezni, nemcsak kimutatni képes a bundásbogár jelenlétét, hanem összegyűjteni, egyedszámukat is gyéríteni. A csalétek vonzóképessége 3-4 hét után jelentősen lecsökken, ezért ennek cseréje a jobb hatás érdekében mindenképp szükséges.