Amióta gyakran esik az eső, eddig még nem látott, zöldes színű, kocsonyás telepek nőttek a föld felszínén. Egyre szaporodnak. Mik ezek, tudok-e ellenük védekezni?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
Amire rákérdez, az országban mindenhol felütötte fejét, és valóban szaporodik, terjed. A kocsonyás állagú, több cm nagyságú telepek a cyanobaktériumokhoz tartozó kékalga (Nostoc commune) gyorsan kifejlődő képletei. Jellemző rá, hogy nedves körülmények között szaporodik fel, bárhol, gondozott kertben, réten, legelőn, védett területeken, érintetlen tájakon is. Megfigyelések szerint a lúgos kémhatású talajokat és a tömörödött, kevés levegőt tartalmazó, például gyalogosok által letaposott utakat kedveli.
A kékalga zselészerű telepei szabálytalan alakú egységekből épülnek fel, színük zöld és barna közötti különböző árnyalatúak. A fiatal telepek gömb formájúak, melyek hamar lemezes alakot öltenek. Spórákkal gyorsan szaporodik és terjed, ahol tartósan nedves a talaj (esőzések vagy helytelen öntözés következtében). Nagy túlélő: amikor az élettere szárazzá válik, a talaj is kiszárad, a kékalga telepei is elszáradnak, színük megbarnul, feketére változik. Évekig fenntartja magát inaktív állapotban, majd a következő nedves periódusban újra aktívvá válik, spórái szaporodni kezdenek. Kiszáradt állapotban jól tűri a szélsőséges körülményeket, az UV sugárzást, a hőt, a víz nélküli periódusokat, a fagyot is. Több évtizedig is képes „nyugvó” állapotban fennmaradni.
A levegő nitrogéntartalmát képes megkötni, ammóniává alakítja, amit a növények hasznosíthatnak, tehát növeli a talaj nitrogéntartalmát. A kékalgát keleti országokban salátaként, élelmiszerként is fogyasztják, és ismertek gyógyhatásai is: gyulladáscsökkentő, rákellenes, antivirális és koleszterincsökkentő hatásait is bizonyították.
Védekezés ellene nem a klasszikus talajkezelésekkel lehetséges, észszerű talajgondozással, és a talajélet megerősítésével, fenntartásával csökkenthetjük terjedését. Mivel kifejezetten a meszes talajokat kedveli, a talaj pH-jának redukálásával visszaszorítható. A letaposott, tömörödött talajokat levegőztetni kell, a levegős talaj segíti a talajélet helyreállását. Gyepnél ez gyakoribb gyepszellőztetést jelent. Kertünkben ellenőrizzük a talaj vízelvezetését, a megálló, pangó talajvíz segíti megtelepedését és szaporodását! A szerkezet nélküli kerti talajokat szerves trágyával, komposzttal és tőzeggel javítsuk fel, és a legyengült mikrobiológiai életközösséget erősítsük, újítsuk meg EM Bio, Amalgerol vagy hasonló regeneráló, mikroorganizmusokat tartalmazó készítményekkel!
A gyakori, napi, esetleg napi kétszeri esőztető öntözés hatására a talajfelszín folyamatosan nyirkos marad, ez kerülendő. Öntözésnél a ritkább és nagyobb vízadaggal végzett öntözést alkalmazzuk, melynek során a talajfelszín, ha rövidebb időre is, de kiszárad. Talajaink tápanyagpótlásához komplex, összetett műtrágyákat vagy szerves trágyát használjunk, melyek a lehető legtöbb féle tápelemet tartalmazzák. Az algák és a moha ellen javasolt szerek a kékalgát is irtják.
Felvetődhet, hogy a kékalga-telepek összegyűjtésével lehet-e védekezni ellenük. Néhány cm mélységig a talajjal együtt kiemelve csökkenthető a fertőzési nyomásuk, különösen amennyiben kis területen telepedett még csak meg. Mivel ivartalan úton képes gyorsan szaporodni a levegőben is megtalálható spóráival, a módszer hatékonysága megkérdőjelezhető. Viszont esztétikai okból a kékalga-telepek eltávolítása indokolt lehet.
