Előző cikkemben már olvashattak a szélerózióról, ahol a talaj különböző eróziós tényezőit mutattam be. Most az erózióval szembeni védekezés egyik alternatíváját mutatom be. Talajeróziónak nevezzük azt a jelenséget, mikor a víz és a szél nagy mennyiségű talajt szállít el a szántóföldről.
A növények és a növényi maradványok védelmet nyújtanak a talaj számára, illetve a táblaszélekre védősávokat telepíthetünk, amik a vízerózióval szemben is védelmet nyújtanak. Így a terméskiesés és egyéb károk megelőzhetők. A száraz, borítatlan talajon a szél jelentős károkat idéz elő. A szél által szállított homokszemek fizikai sérülést okozhatnak a fejlődő növényeken. Például a hígtrágyázás is csökkentheti a szél által okozott károkat, megakadályozza a talajrészecskék mozgását.
Az alábbi három „növényes opció” közül is választhatunk, ami segít az erózióval szembeni védekezésben:
- A szármaradványok is csökkentik a talaj erózióval szembeni kitettségét. Mind a növényi maradványok, mind pedig az élő növények mérséklik a víz és a szél mozgását a talaj felszínén. Más szempontból nézve, a fejlődő növények és a tarlómaradványok aktívan védik a talajt, például az esőcseppek ellen.
- A megszokott növénykultúrák közül a fűfélékkel telepített terület nyújtja a legjobb védelmet, míg a gabonanövények csak mérsékelt talajvédelmet biztosítanak. A kapásnövények, mint például a cukorrépa vagy a kukorica betakarítása után a talaj borítatlan marad, így ezek a növények kisebb felszínvédelmet biztosítanak. Az eróziónak leginkább kitett terület a művelt ugar, mivel azon nem termesztenek semmit, és növényi maradványok sem maradnak a talaj felszínén.
- A vegyes fa- és cserjefajokból telepített erdősávok, erdőfoltok.
Előnyei a védősávoknak, amiért érdemes alkalmazni:
- A szélnyomástól és deflációtól védik a tábla talaját, illetve növényállományát.
- Csökkentik a talaj és növényzet evaporációját és transzspirációját, azaz párolgását és párologtatását. (A levegő relatív nedvességtartalma akár 5-10%-kal magasabb 50 cm magasságban, és a talaj nedvességtartalma 0,5–7,5%-kal lehet magasabb a sávok mögötti 5-6 szoros famagasságnyi távolságban mérve.)
- Dombvidéken gátolják az eróziót a rétegvonalak mentén elhelyezkedő, vagy ahhoz közeli fekvésű erdősávok.
- Élő-, búvóhelyet, táplálékot teremtenek számos élőlénynek.
- Gátolják az esetleges permetlé-, illetve a növényvédőszer-elsodródást.
- Csökkentik a mezőgazdasági tevékenység által okozott zaj- és porterhelést.
- Nitrátérzékeny területeken a felszíni vízszennyezést csökkentő potenciálja egy erdősávnak vagy fasornak páratlan.
- Óriási mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg a légkörből, és fás szárú növények lévén ligninképzés által tartósabban, valamint a talajfelszín alatt mélyebben kötik azt le, mint a lágyszárúak.
- Tájképformáló hatása élhetőbb vidéket kölcsönöz egy adott térségnek.
- Társadalomszociológiai oldalról pedig munkalehetőséget, tüzelő- és építőipari faanyagot szolgáltatnak, valamint erdei termékgyűjtéshez kiváló alapanyagot (csipkebogyó, gomba, toboz, dió, mandula, mogyoró, hársfavirág) szolgáltathatnak bizonyos fajok betelepítése esetén az erdőrészletekbe.
- Utak mentén jelenős szélfogó és hófogó akadályt jelent egy jól megtervezett és jól felépülő erdősáv.
- A mezőgazdasági termelés vonatkozásában a gazdasági előnyök jelentős része a fentebbi felsorolásban részletezett okokra vezethető vissza.
Forrás:
https://www.vaderstad.com/hu/tudastar/agronomiai-ismeretek/talajvizsgalat-es-vedelem/talajerozio/
https://agrarium7.hu/cikkek/435-hova-lettek-a-mezovedo-erdosavok
