Mit tehetünk a csonthéjasok monília okozta fertőzése ellen?

Agrofórum Online

Csonthéjas gyümölcsfáink egyik meghatározó kórokozója a monília. Hogyha virágzásban nem védekezünk a gomba ellen megfelelően, akkor később már nehezen korrigálhatjuk kémiai úton a hibánkat. Az Agrofórum nézői Hertelendi Péter növényorvos tanácsait hallhatják, a megkésett gazdálkodók pedig készíthetik a metszőollót!

Monília által ,,feforrázott” fák a kertben – mit tehetünk?

Sokan találkozhatnak száradó hajtásvégeket mutató csonthéjas gyümölcsfákkal országszerte. Különösen a meggyen, cseresznyén, kajszibarackon stb. találkozhatunk súlyos tünetekkel. Mit tehetünk, hogyha megkéstünk a monília gomba fertőzése elleni védekezéssel?

Ilyen esetben növényvédő szerrel már nem siethetünk fánk segítségére. A csonthéjasok moníliája virágzáskor fertőz. Ahogy Hertelendy Péter növényorvos mondta nagyapáink szavait idézve:

Megette a köd a meggyet.

Ha virágzáskor ködös, párás az idő, hosszú a felületi vízborítás időtartama a virágokon, a bibén, a fertőzés elharapódzhat. Amenyniben száraz az időjárás, légköri aszály áll fenn, elhanyagolható a moníliás fertőzés kialakulásának valószínűsége…

További részletek a videóban.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Nem minden cirok bírja a strapát

13:36

Nem minden cirok bírja a strapát

2024. szeptember 23. 13:50

Bár nem minden cirok bírja a strapát, a növény egyre nagyobb körben terjedő haszonnövényünk, mely alternatív fehérjenövényként hasznosulhat, különösen az állati takarmányozás során. Sokan úgy vélik, hogy a növénynek hazánkban ,,nincsen ellensége", ugyanakkor ezt a kultúrát is érintik bizonyos betegségek.

Elkezdődött a hazai szamócaszezon - jön a szabadföldi is!

2020. április 28. 11:48

A szamóca a legkorábban érő, Magyarországon is termesztett gyümölcs. Fóliás termesztési körülmények között már akár április elejétől a fogyasztók rendelkezésére áll, a hazai termesztés főszezonja azonban május elejétől június közepéig tart.

Ősgabonák nyomában - Kalászos kísérletek biogazdálkodóknak

2022. november 16. 15:26

Ha kalászos fajtaválasztásról van szó, akkor nincsenek könnyű helyzetben az ökológiai gazdálkodók. A legtöbb, hazánkban is elérhető árpát, búzát ugyanis többségében konvencionális termelésre nemesítették, szelektálták.

Az ültetvényeket érintő 2020-as problémák - Növényvédelmi évértékelés Dr. Aponyi Lajossal – 3. rész

2021. február 16. 14:31

Biztatóan indult a tavasz, korán kitavaszodott, beindultak a növények. Viszont sajnos beütöttek a tavaszi fagyok, melyek a gyümölcsök nagy részét elvitték. Ennek ellenére a gyümölcsösöket permetezni kellett, nem termő évben is védeni kell fáinkat.

A szántóföldön lekerül a király ruhája - Megéri ott lenni az Agrofield Akadémián

02:49

A szántóföldön lekerül a király ruhája - Megéri ott lenni az Agrofield Akadémián

2019. augusztus 23. 18:02

Szeptemberben testközelben, a szántóföldön várja a gazdálkodókat az Agrofield Akadémia, méghozzá az ország három pontján, Püskiben, Dalmandon és Görbeházán.

Väderstad innovációk II. - Horizontális összecsukási módszer

2022. február 25. 10:49

A munkagépek szállítási és munkahelyzetbe állításának sajátos módját a Väderstad alkalmazta először. A Rollex és Rexius hengerek mellett a vontatott Carrier rövidtárcsák, valamint a RexiusTwin nehéz szántáselmunkáló eszköz szállítási helyzetbe állítása is a horizontális összecsukási módszerrel történik.

A talajtakarás előnyei szőlőben

5:27

A talajtakarás előnyei szőlőben

2024. január 3. 14:10

A szőlőültetvényekben jelenleg is általános az intenzív talajbolygatás, főleg ami a szőlő sorközeit érinti. Ezzel szemben megoldást jelentő alternatíva lehet a növénytakarásos kezelés. A sorközvetés folytán azonban a talajt átszövő gyökérzet vízkonkurenciaként jelenhet meg a szőlő számára, és azokban az esetekben, amikor ez kerülendő, például telepítés esetén, megoldást jelenthet a szalmatakarás. A sötétbarna, humuszban gazdagabb talaj felmelegedésre, ezáltal a párologtatásra való hajlama sokkal kifejezettebb, így jelentős mennyiségű vizet veszíthet, így szalmatakarással csökkenthetjük a vízveszteség mértékét. A kellően vastag, elhalt növényi maradványnak, jelen esetben szalmatakarásnak köszönhetően a gyomok csírázásához szükséges fényviszonyok sem alakulnak ki, és így nem szükséges a kapálás sem. Hogyha intenzív kapálás, és szervesanyag-beforgatás zajlik egy talaj esetében, a szervesanyagot lebontó korhadéklakó szervezetek felszaporodnak a mikrobiális közösségen belül.