Öntözési szokásaink kialakításkor elsősorban a növényeink igényeit kell felmérni, hogy milyen gyakran és mikor öntözzük őket. Erre azért van szükség, mert a rossz öntözési rutin kialakítása akár kárt is okozhat növényeink számára!
A nyári időszakban a nagy melegre való tekintettel kerüljük a növényeink napközbeni locsolását, mert a felforrósodott növényi részekre jutó víz károsan stresszelheti a növényt. A legjobb, ha a kora reggeli órákban öntözünk, vagy szükség esetén késő este, ahogy a napsugarak erőssége már csillapodott.
Esti öntözés
Előnye annak, ha este öntözünk kertünkben, hogy ilyenkor kisebb párolgási veszteséggel számolhatunk, illetve a növényeknek több ideje van felvenni a vizet. Ugyanakkor az éjszakai hűvös és nedves körülmények kedveznek a gombás és bakteriális betegségek terjedésének, mivel a levelek hosszabb ideig maradhatnak nedvesek.
Ha tehát öntözőrendszerben gondolkodunk, akkor kifejezetten hátrányos az esti-éjszakai öntözés mellett dönteni. Továbbá nyár ide vagy oda, az esti öntözés lehűtheti a talajt, ez pedig nem ideális minden növény számára, különösen a melegkedvelő fajok esetében.
Reggeli öntözés
Míg az esti locsolás alatt tarthatunk a gombás és bakteriális fertőzésektől, addig a kora reggeli öntözés esetében ettől nem kell félnünk, hiszen a levelek gyorsabban megszáradnak. Itt azonban ami este előny, az reggel hátránnyá válik, ez pedig azt jelenti, hogy a növényeinknek kevesebb ideje van felvenni a vizet, mert az a meleg hatására gyorsabban elpárolog.
Az egyik megoldás ott vesz el, ahol a másik ad, így érdemes technológia alapon megközelíteni az öntözést.
Bár egyes tanulmányok kimutatták, hogy a reggeli öntözés valamivel jobb a növények számára, más tanulmányok pedig, hogy reggel és este is érdemes, így nehéz behatárolni melyik a legjobb időszak, hiszen ez attól is függ, hogy milyen növényekkel rendelkezünk. Az azonban mindenképp fontos, hogy hová is juttatjuk az öntözővizet. Mindenképpen a gyökeréhez közel.
Tekintve, hogy ezek a gondok leginkább az esőztetésből fakadóan alakulnak ki, érdemes megfontolnunk csepegtető alkalmazását. Ez azért is kiváló megoldás lehet, mert vízigényes növényeink számára akár napközben is pótolhatjuk a vizet.
Az esőztető rendszer leginkább a nagy szabad területeken lehet megoldás, míg a csepegtető berendezés által nem kerül közvetlen víz a levelekre (ugyan a párolgás nagyobb mértékű). Jó hír lehet azok számára, akik nem fektetnének öntöző rendszerbe, hogy a kanna és a kerti tömlő is jó megoldás, hiszen segítségükkel könnyebben juttathatunk vizet a növények levelei/ágai alá.
Ebben az esetben arra érdemes figyelnünk, hogy a rózsa vagy adapter megfelelő méretű legyen növényeink számára, a vízsugár pedig állítható legyen. Erre azért van szükség, mert a túl erős vízsugár könnyen kimossa a talajt, különösen a felső rétegeket. De akár még a növényünk is károsodhat, sőt fennállhat a lehetősége annak, hogy a víz elfolyik a talaj felszínén, mielőtt még beszivárogna.
Mennyi vízre van szüksége a növényeinknek?
Ami minden növényben közös, hogy a melegebb időjárás miatt fokozott a vízigényük, hiszen ez növeli a párologtatásukat. Ebből adódóan egy növény lombja minél nagyobb, minél dúsabb mind levelekben, mind termésben, annál nagyobb az igénye.
Ezek alapján felmérhetjük, mennyi vízre is van szüksége növényeinknek, amit a következőképpen számolnak ki a kertészek: 1 liter víz 1 négyzetméteren az 1 milliméter.
Ebből már egyszerűen kiszámolhatjuk, mennyi vízre is van szükség a kertben, vagy inkább azt, hogy nagyjából mennyivel tápláltunk egyes fás szárú vagy akár zöldségnövényünket. Végül még egy könnyebb módszer a vízigény meghatározására: gyakran feltüntetik a vetőmag/palánta csomagolásán, így biztosan elkerülhetjük a túlöntözést.
(Fotó: jacqueline macou/Pixabay)