A közterületeken is elindult az olyan kórokozók fertőzése, mint az apiognomónia, a lisztharmat a platán esetében, a kártevők közül pedig a vadgesztenye leveleit aknázó molyok első nemzedéke már fokozottan károsít. Zsigó György növényorvos megfigyeléseiből tájékozódhatnak.
A platánon több kórokozó és kártevő is jelentkezett
A szélsőséges időjárási viszonyok hatására berobbantak a gombás fertőzések a közterületeken is. Az apignomónia a száradó hajtásvégekkel és az elhaló levélerekkel jelentkezett.
A lisztharmat első telepeit is felfedezhetők. A platán csipkéspoloska szívásnyomai mellett láthatják a gombák tüneteit. Lassan indítani lehet a poloska elleni permetezést is. Most feltétlenül adagoljanak gombaölő szert is a rovarölő szer mellé. Felszívódó és kontakt készítményeket is engedélyeztek közterületekre.
Aknázómolyok gyérítik a zöldfelületet a vadgesztenyén
A levéltetvek továbbra is jól érzik magukat, a legtöbb növényen megtalálhatóak. Az előző tájékoztatóban lefényképezett kezeletlen vadgesztenye levelein az aknázómoly első nemzedéke 05.23-án már ilyen aknásítást végzett. A maradék zöld felületre még nagy szüksége lenne a fának, ezért ennél a fánál se adják fel! Végezzék el a második nemzedék elleni permetezést. A második nemzedék megjelenését az országos csapdahálózatunk fogási számai egyértelműn megmutatják (lásd pl. itt )
Pókhálós molyfajok rághatnak tarra
A tojás vagy báb alakban áttelelő rovaroknak még át kell alakulniuk ahhoz, hogy elérjenek a rágásra, szívásra képes lárva alakba. Ekkor tudnak károsítani. Viszont azoknál a molyfajoknál ahol a rágó szájszervvel rendelkező hernyók telelnek át, már kora tavasszal számítanunk kell a kártételükre. Az idén a pókhálós molyfajok hernyói is jó erőben és éhesen ébredtek fel. A teljesen tarrá rágott sajmeggy fáról 05.20-án készült fotó Budán. Már a bábozódáshoz vonultak a hernyók, de még egy gyors permetezés a szövedékből kibújó lárvák ellen hatásosnak bizonyult. A téli olajos lemosással majd tovább lehet gyéríteni a fák kérgén csoportosan, telepekben telelő hernyókat.
A parlagfű is jelentkezik
A parlagfű magjai 30-40 évig is megőrzik a csírázóképességüket a mélyebb talajrétegekben. Csírázásukhoz fény kell és ha egy újabb talajmozgatás a felszín közelébe hozza az elfekvő gyommagvakat, akkor növekedésnek indulnak a növények. A frissen telepített csemeték tányérjában 05.23-án már arasznyi tövek nőttek. A 2008. évi XLVI. törvény szerint a földhasználó köteles az ingatlanán a parlagfű virágbimbójának a kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. Tehát már nem csak július elsejétől szemléz a hatóság. Az esetlegesen kirótt drasztikus bírságnál (akár ötmillió forint is lehet) is fontosabb az, hogy hazánkban a lakosság 20 %-a érzékeny a parlagfű pollenjére. Rájuk gondoljunk az irtásánál! A csemeték alól most még könnyen kihúzhatóak és a damil sem sérti meg a fák kérgét.
