A hibridbúza, -árpa és -rozs a legkorszerűbb precíziós technológiákhoz illeszkedik, hiszen a pontos vetésnek jelentős a hatása az eredményességre. Ajánlott vetőmagnormájuk a hagyományos fajtákéhoz képest alacsony, de jól számszerűsíthető, és a vetésmélység is jelentősen befolyásolja növényfejlődést, valamint a produktivitást.
Cégünk a nagyüzemi partnergazdaságokkal karöltve kiemelt figyelmet fordít a vetéstechnológiai és a vetőmagminőséggel kapcsolatos fejlesztéseire, mivel a dinamikus és homogén állományfejlődés – fokozottan ősszel – alapjaiban befolyásolja a terméspotenciált. Igaz a mondás: „Ki mint vet, úgy arat.”
Hibridbúza: precizitás és gondoskodás mesterfokon.
A SAATEN-UNION egyedülálló módon egyes hibridek esetében biztosítja a méretazonos, frakcionált vetőmagot. Ezt használva hagyományos vetéstechnológiával is dinamikusabb a kelés, egyenletesebb a soron belüli tőtáveloszlás, ami az egyenletes tenyészterület kialakulásával kedvezően hat az egyedi bokrosodóképességre és a táblaszintű terméspotenciálra. A biztosabb kelésnek köszönhetően a vetőmagnorma a javasolt 1,50 millió csíra/ha-os dózisról akár 1,25 millió csíra/ha-ra csökkenthető.
A frakcionált vetőmag, amelyet a SAATEN-UNION csírára kiszerelten forgalmaz, lehetőséget ad a sűrű soros, szemenkénti precíziós vetéstechnológia elvégzésére. Az egyenletesen fejlődő állományokban jól időzíthetők a technológiai beavatkozások. A frakcionált vetőmagok használata agronómiai szempontból a jobb és a gyengébb körülmények között gazdálkodók számára egyaránt többletértéket képvisel, mivel a hibridek kimagasló terméspotenciálja még nagyobb biztonsággal kiaknázható.
Az okszerűen alkalmazott vetésmélység meghatározza a bokrosodás mértékét, elősegíti a fiatal növények kiegyenlített fejlődését, és támogatja az elvárt hozamok kialakulását. Az őszi búza, különösen a hibridbúza bokrosodóképességét javítja, ha 3,5-4,5 cm-nél nem vetjük mélyebbre, még akkor sem, ha a talajnedvesség a vetés pillanatában mélyebben van. A magárok a vetést követő azonnali visszazárás után a talaj kapillaritásának köszönhetően visszanedvesedik. Ehhez a művelethez korszerű vetőgépet használjunk.
A megfelelő vetésmélységnek köszönhetően a hibridbúzák esetében akár 9-11 teljes értékű főkalásszal, míg a hagyományos fajták esetében 3-5 teljes értékű főkalásszal rendelkező, termékeny növények fejlődnek. A maglehelyezés precíz pozicionálása tehát extra hozamot jelent.
Hibridárpa. Agronómiai rugalmasság, mert az abban rejlő szabadság megtérülő érték.
A tőszámoptimum és a vetésidő rugalmassága az esetek többségében kalászos fajonként és fajtánként eltérő. A SAATEN-UNION hibridárpája ebben a tekintetben kifejezetten egyedi: a nagyüzemi tesztek alapján az SU HYLONA a vetési paraméterek (dózis, sortávolság és vetésidő) alapján széles körű lehetőségeket biztosít a gyakorlat számára.
Az SU HYLONA dinamikus fejlődési erélyének, nagy egyedi produktivitásának köszönhetően kiválóan kompenzál. Ez teszi lehetővé, hogy az alkalmazott vetőmag mennyisége a javasolt vetésidőben széles keretek között változtatható. A hibridárpa teljesítménye kiválóan hasznosítható október eleji vetésekben (október 1–10.) 1,25 millió csíra/ha-os, a későbbi vetésekben (október 10–20.) pedig 1,50 millió csíra/ha–os vetőmagdózissal. Ezzel az SU HYLONA a hibridárpák között is a legalacsonyabb vetőmagigényű, széles vetésidő-intervallumban vethető, költséghatékonyan termeszthető hibrid. A növények állóképességét, növényegészségügyi állapotát és bokrosodóképességét tovább növelhetjük, ha dupla gabonasortávon (25,0 cm) fejlődhetnek.
Bátran használjuk ki a hibridárpa termesztéstechnológiájában rejlő rugalmasságot abban a tudatban, hogy a termesztése költséghatékony és kiválóan jövedelmez.
Hibridrozs. Valóban multitalentum növény.
A rozs, főleg a hibridrozs a legsokoldalúbban hasznosítható kalászos gabonaféle. A szélsőséges termőhelyi adottságok is biztonsággal hasznosíthatók vele, akár abraktakarmánynak, akár tömegtakarmánynak (teljesnövény-szenázs), akár humán élelmezési célra (kenyérgabona) termeljük.
A rozst a kalászos gabonafélék közül a legsekélyebben vessük el annak érdekében, hogy a fejlődő növények bokrosodóképességét támogassuk. Sík terepen a vetésmélysége a 2,0-2,5 cm-t ne haladja meg, az erodált táblarészeken pedig a 3,0-3,5 cm-t. A rozs vetésideje is relatív korai, hiszen szeptember végén – október elején el kell vetni. A hibridrozs esetében a hazai körülményeket figyelembe véve 1,8–2,0 millió csíra/ha-os vetőmagdózist javaslunk.
A HySEED hibridkalászosok remekül illeszkednek a legkorszerűbb precíziós gazdálkodás elveihez, mivel már a vetés idején is jól számszerűsíthetők a számukra kedvező adottságok. Ezenfelül az alkalmazott alacsony vetőmagdózisok gazdaságszinten a hagyományoshoz képest jelentősen csökkenő logisztikai költséget, nagyobb területteljesítményt és precízebben szervezhető, időben történő vetéseket eredményeznek.
Varga Gábor
termékfejlesztő
SAATEN-UNION Hungária Kft.
www.saaten-union.hu