A fák alatt lehulló gesztenyetermésből sok olyan van, ami lyukas. Mi rágja ki a szelídgesztenyét? Meg lehet ezt előzni?
Aki válaszol:
Dr. Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos
Kedves Kérdező!
A szelídgesztenye termésének ilyen jellegű károsodását nemcsak egy, hanem két különböző kártevő is okozhatja. A gesztenyeormányos egy évente egy nemzedéket létrehozó kártevő faj, mely kifejlett alakjainak rajzása augusztus közepére tehető. A rajzás után történik meg a kártétel, vagyis nyár végén, ősz elején rágnak be lárváik a termésekbe. A nőstények még a zárt kupacsba helyezik el tojásaikat, melyekből kelő, fejlődő hernyók táplálkozásuk során felélik a gesztenye belsejét, így bennük csak rágcsálékukat és ürüléküket hagyják maguk után. A kifejlődésüket követően a lárvák elhagyják a terméseket, a talajba vonulnak, ahol a telet is ebben a fejlődési alakjukban töltik, majd csak a következő év folyamán bábozódnak. A felélt belsejű termések felületén lyuk is keletkezik ott, ahol a lárvák elhagyják a gesztenyéket.
A másik kártevő a gesztenyemoly, melynek rajzása nyár első felére tehető. Ennek a kártevőnek is egy nemzedéke van évente és lárva alakban telel át. A fiatal lárva szürkés-fehér színű, kezdeti táplálkozását a gesztenye külső héja és a mag között folytatja. Később pedig már a termés belsejébe is berág a lárva. A károsodott gesztenyék általában még érés előtt lepotyognak a fáról, de a hernyók fejlődése bennük ezután is tovább folytatódik.
A lárva kifejlődése után a termést elhagyja, ugyancsak nyílást hagyva maga után a termés felületén, melynek ovális alakja van. A felélt terméseket megrázva belőlük zörgés hallható, hiszen mag hiányában csak ürüléküket és rágcsálékukat, de a molyokra jellemző szövedéküket is megtalálhatjuk utánuk az üres magokban. A károsított termések általában nemcsak lyukasak, hanem ráncosak, fénytelen felületűek is.
A rendszeresen, így évente előforduló kártételt ajánlatos megelőzni, a beteg terméseket mihamarabb összegyűjteni és megsemmisíteni. Jó megoldás lehet a fák alá kiterített ponyva alkalmazása is, mellyel a lárvák talajba húzódása és telelése akadályozható meg. A kémiai védekezés a szelídgesztenyében engedélyezett készítmények csekély száma miatt ütközik leginkább nehézségekbe. A gesztenyemoly esetében a kémiai védekezés mikrobiológiai készítménnyel viszont megvalósítható, pl. DiPel DF-el mely kifejezetten csak a lepkehernyókra van ölő hatással.
Kiemelt kép: Pixabay
