Datolyaszilvafámon, az ágakon fehér csomók láthatók elszórtan, könnyen leemelhetők, a fakérgen nem marad nyomuk. Belül vöröses és puha állagú. Tudnak segíteni, hogy mi ez, és mit tegyek vele? Két képet mellékelek.
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
A datolyaszilva, hurma, kakiszilva, persimon néven is elterjedt és megismert gyümölcsfaj (Diospyros kaki) egy régóta termesztésben lévő gyümölcsféle. A világon sokfelé termesztik, kedvelt és elterjedt a hazainál enyhébb klímájú országokban, földrészeken.
Oltással szaporítják, már hazánkban is foglalkoznak oltványai előállításával, és fajtáinak szelektálásával. De ez ideig elsősorban külföldön szaporított, előállított és ott bevált fajtáit, oltványait lehet(ett) faiskolákban, árudákban vásárolni. A fák eredete különösen fontos, hiszen folyamatosan özönlenek be országunkban a gyümölcs- és dísznövények áruválaszték bővítése címszóval. A mediterrán termőterületről behozott növényeken, a legnagyobb gondosság ellenére is, gyakran bekerülnek külhoni károsítók azok felszínén, rejtetten, nem észlelhető módon.
A beküldött képeken, a datolyaszilvafán egy behurcolt pajzstetű áttelelő fehér viasszal bevont telepe látható, a tetű neve indiai viaszos pajzstetű (Ceroplastes ceriferus). Minden bizonnyal a fiatal oltványon került be kertjébe.
Az indiai viaszos pajzstetűt már 2016-ban azonosították hazánkban díszfán, akkor még nem tudták bizonyítani annak áttelelését. Azóta ez bebizonyosodott. Olaszországból Európa szinte valamennyi országában szétterjedt és kifejezetten sok gazdanövényű inváziós kártevőről van szó, ez nehezíti meg az ellene való védekezést.
Még felsorolni is sok azoknak a fás szárú dísznövényeknek a nevét, melyeken gyakran előfordulnak egyedei: gyümölcsfafélék közül az alma-, birsalma-, körte-, szilva-, eper-, citromfákon találkozhatunk vele, bokron termő gyümölcsöknél áfonya, füge, gránátalma, ribizli a gazdanövénye. Díszfák közül fűzfélék, juharfélék, juharlevelű platán, liliomfa, nyárfa, míg a díszcserjék közül a bangita, borbolya, borostyán, buxus (puszpáng), fikuszok, fűszerbabér, gyöngyvessző, kamélia, kecskerágók, korallberkenye, leander, magyal, rododendron, rózsalonc, somok, tűztövis stb. is gazdanövényei.
Az indiai pajzstetű évente 1 nemzedéket fejleszt, és az ivarérett nőstény egyed telel át a viasszal borított, fehér színű pajzsa alatt a fakérgen.
A pajzstetű nagy távolságra történő terjesztése a fertőzött növényekkel, azok felületén a szaporítóanyaggal történik (oltvány, dugvány).
Hogyan védekezhetünk a kártevő ellen?
Nehéz ellene a védekezés. Elsősorban télen, a lomblevelek lehullása után válnak szabaddá a vesszők, ágak, amiket kezelni lehet a növények nyugalmi időszakában. Növényi olaj, paraffinolaj, napraforgóolaj tartalmú téli lemosó permetezésre ajánlott rovarölő szerek hatásosak ellene, ezek nem mérgezők: Vektafid, Vegarep, Vegesol stb. Fagymentes időben és rügypattanás előtt ajánlott a permetezést elvégezni. Gazdanövényei között számos örökzöld növény is megtalálható, azoknál a téli lemosó permetezés akadályba ütközik, tekintve, hogy az olajbevonat az élő zöld leveleket károsíthatja.
A fiatal lárvák rajzásakor, amikor a nőstény pajzsa alól kibújnak, szétszélednek, puha testüket nem fedi semmi, ekkor lehet rovarölő szerrel hatékonyan csökkenteni állományukat. Mospilan, Neemazal felszívódó szereket érdemes alkalmazni.
Kiemelt kép: a kérdező felvétele
