Az elmúlt hét időjárására a csendes, nyugodt, kora őszi, az átlagosnál kissé melegebb idő volt a jellemző. A nappali maximumok kevéssel 20 °C fölött jártak, éjszaka azonban alig érték el a 10 °C-ot. Eső már hetek óta nem hullott, porzik a határ, az elvetett őszi kalászosok kelése igen vontatottá vált. A kukorica aratása a vége felé közeleg, semmi sem akadályozta az ütemes betakarítást. Megnehezült a talajmunkák végzése, a kiszáradt talajokon nem érdemes erőltetni az őszi mélyszántást.
A mezei pocok fertőzés erősödéséről már korábbi előrejelzéseinkben is felhívtuk a mezőgazdasági termelők figyelmét. A napokban végzett felmérések alapján a kártevő gradációjának jelei különösen Békés, Csongrád, Tolna, Baranya, Bács-Kiskun, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben érezhetők, de a tartósan száraz idő miatt más megyékben is élénkült a kártevő aktivitása.
A fő veszély most elsősorban az évelő pillangós területeket, az őszi káposztarepce és kalászos vetéseket fenyegeti, mert a mezei pocok betelepedése már megindult az árokpartok, ruderális területek irányából. Az átlagosnál melegebb és száraz időjárás miatt folyamatos a rágcsáló szaporodása, így a vetések szegélyébe történő betelepedés után rövid időn belül kialakulnak a mezei pocok kolóniák. A fertőzöttség akkor haladja meg a veszélyességi küszöbértéket, ha a lakott járatok száma 100 négyzetméterenként 2-nél több.
A mezei pocok hazánkban veszélyes kártevőnek számít, ezért minden termelőt védekezési kötelezettség terhel, amennyiben egyedsűrűsége meghaladja a veszélyes mértéket. A fertőzöttség nagyságának felmérése során csak a lakott járatokat kell figyelembe venni, ezért a felmérés előtt a kijelölt területen tapossuk be az összes járatot, és másnap a kibontott járatokat vegyük számba. Több kijelölt mintatér átlaga adja meg a valós fertőzöttség nagyságát.
Őszi káposztarepce területeinken a repcedarázs károsítása mellett több tájegységben fokozódik a mocskospajor kártétele. A kártevő a vetési bagolylepke lárvája, polifág, sok tápnövényű kártevőként komoly károkat képes előidézni. A hernyók zöme most L4-es lárvastádiumban van, és a fagyok beálltáig fogyasztják a megtámadott növényeket.
A kártevő a talajszinten károsító fajok közé tartozik, ezért a repce teljes egészében elpusztul a gyökérnyak elrágása következtében. A hernyó egyik növénytől a másikig vándorolva nagy foltokban képes kipusztítani a vetést. Az ebben az időszakban végzett rovarölő szeres kezelés sajnos csak a károsítás megállítására, illetve mérséklésére ad lehetőséget.
