A pollenallergiával küzdőknek évről évre nehezebb dolguk van, hiszen a pollenszezonok kezdetét és intenzitását az aktuális időjárási viszonyok is nagymértékben meghatározzák.
Megkönnyíthetik az allergiával küzdő kertészek is az életüket, ha egy kicsit képbe kerülnek a pollenszezonokkal (vagy allergiaszezonok), az allergén polleneket kibocsátó növények virágzási idejével és a befolyásoló időjárás hatásaival, így felkészültebben várhatják a számukra nehezebb időszakokat.
A pollenszezonok
Hazánkban alapvetően három fő pollenszezont különböztetünk meg:
- az első szezon a korán virágzó, fás szárú növények virágzásával kezdődik: januártól májusig tart a tavaszi pollenszezon, amiért a mogyoró, éger, nyár, fűz, nyír, tölgy, kőris és platán pollenjei felelnek;
- a második, nyári pollenszezon áprilistól július közepéig tart – ez a késő tavaszi és kora nyári szezon a pázsitfűfélék, csalánfélék, lórom- és útifűfajok időszaka;
- a harmadik szezon a július közepétől októberig tartó nyár végi és őszi pollenszezon, főbb növényei a parlagfű, feketeüröm, libatopfélék és a disznóparéj.
A pollenszezonokon kívül vannak olyan, nem növényekhez köthető allergének is, amelyek egész évben, szezonalitás nélkül előfordulnak, ilyenek például a poratkák és az állati szőrök.
A tavalyi év tapasztalatai
2024-ben a pollenallergiások az enyhe tél miatt már január végén szenvedtek a mogyoró-, majd az éger-, ciprus– és tiszafafélék virágzása miatt.
Ezt követően márciusban szó szerint berobbant a jó idő, de a meginduló, várva várt kerti molyolgatások és kirándulások mellett az allergiások megszenvedték a tavaszt is. A platán-, nyír– és eperfafélék pollenkoncentrációja az év harmadik hónapjában volt a legmagasabb a levegőben.

A nyári pollenszezonban a szárazságtűrő kétszikű gyomnövények és a fűfélék is úgy terjedtek, mintha vetették volna őket, ahogyan az őszi pollenszezonban az időjáráshoz könnyen alkalmazkodó parlagfű– és libatopfajok is.
Mit hozott eddig 2025?
Az idei évben februártól számítják a szakemberek az év első pollenszezonjának a kezdetét, ugyanis a hónap első napjaiban virágzásnak indult a mogyoró. Ahogy az az eddigi időjárásnak köszönhető volt, az enyhe, száraz tél miatt a növények pollenjei legalább két-három héttel előbb, és nagyobb mennyiségben kerültek a levegőbe.
Jelen állás szerint (2025 márciusának közepén) az ország nyugati részén már a nyár-, kőris- és tiszafa pollenkoncentrációja közepes, az égeré magas. A keleti országrészben ezzel szemben a mogyoró, a kőris- és tiszafa pollenkoncentrációja mutat magas értékeket, míg az égeré és a nyáré közepeset.

Kerti teendők ütemezése
Bármennyire is nyűg még erre is figyelni az időbeosztásunkban, sajnos az allergiásoknak a saját egészségük érdekében kell úgy megszervezni a kerti munkákat, hogy abból ne legyen fulladásos roham, vagy 5 percenkénti zsebkendő elővétel.
Kerüljük a hosszan tartó, nagy megterheléssel járó kerti munkákat akkor, ha a számunkra lényeges pollen koncentrációja magas: megfeszített munka során ugyanis nő a légzésszámunk, így több pollen jut a szervezetünkbe, amitől intenzívebbé válik az allergiás reakciónk!
Ugyanígy igyekezzünk kerülni a száraz, napos és szeles időben végzett munkát, mert ilyen időjárás mellett is extra sok pollen juthat a szervezetünkbe! Igen, ezen a ponton feltehetjük a kérdést, hogy rendben, és akkor mégis mikor? Szerencsére a tapasztalatok azt mutatják, hogy szélcsendes időben, vagy csapadékos időt követően, egészséges életvitellel és étrenddel csökkenthető az allergiából adódó betegségek és kellemetlen tünetek mértéke.

Hasznos segítség
Mielőtt kirobogunk a kertbe bevenni a gyomosodó ágyásokat és a téliesítésből kiszabadítani az udvarunkat, nézzünk utána az interneten elérhető és rendszeresen frissülő hivatalos pollentérképen, hogy az otthonunk területén jelenleg milyen allergén anyag allergizál, és milyen mértékben!
A pollennaptárban vagy allergianaptárban tájékozódhatunk arról is, hogy melyik allergén növény mikor kezdi a pollenjeit szórni, és milyen időjárás csillapítja, vagy éppen erősíti az intenzitását a levegőben lévő allergén anyagoknak. Sajnos, ha már csak 4-5 éves kiadványokkal rendelkezünk, vagy régről eltett orvosi tájékoztató anyagokból próbálnánk meg némileg felkészülni, inkább keressünk új forrásokat, mivel a régi naptárak és brossúrák az éghajlat gyökeres megváltozása miatt már nem aktuálisak.
Kapcsolódó cikkek:
- Allergiás kertészkedik – mi pontosan a pollen és mi a szerepe?
- Allergiás kertészkedik – a pollen és a megporzás
- Allergiás kertészkedik – mi az allergia?
- Mit kell tudni az özönnövényekről?
- Ismerjük fel a beporzó rovarokat a kertünkben! – A méhfélék I.
- Ismerjük fel a beporzó rovarokat a kertünkben! – A méhfélék II.
- Hogyan védekezzünk hatékonyan a házikertben a parlagfűvel szemben?
- Használjuk a Parlagfű Bejelentő Rendszert!