Mivel szűkebb környezetemben is többen küszködnek az életminőségüket több hétre is ellehetetlenítő parlagfű-allergiával, igencsak nagy érdeklődéssel fogadtam a Nébih közleményét, miszerint idehaza is felbukkant a növény természetes ellensége.
Bár a parlagfű már hosszú évtizedek óta megtelepedett Európában, azonban természetes ellenségei Magyarországon ez idáig még nem jelentek meg. Érthető hát az öröm, hogy immár hazánkban is megtalálható – még, ha egyelőre nem is nagy számban- a parlagfű-olajosbogár. A tudományos eredmények alapján ugyanis a parlagfű elleni védekezésben a parlagfű-olajosbogár (Ophraella communa) tűnik a legígéretesebbnek. Mint azt a Nébih hírül adta, az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat Agrártudományi Kutatóközpont (ELKH ATK) Növényvédelmi Intézete végzi – a Nébih felkérésére – a parlagfű-olajosbogár magyarországi előfordulásának felmérését. A kutatás nemrég jelentős eredményt hozott: az országban két területen is megtalálták a bogár kolóniáit. Mint azt a Nébih szakembereitől megtudtam, eredendően a parlagfű-olajosbogár, akárcsak a parlagfű, Észak-Amerikából származik. Európában az olajosbogár csak 2013-ban jelent meg, hazánkban pedig először tavaly ősszel találták meg Soroksáron, majd idén – Soroksár mellett – Kispesten, Káposztásmegyeren, a Naplás-tónál és Vecsésen is. Minden esetben a parlagfűn észlelték a fajt.
A kifejlett rovar kb. fél centiméteres, világosbarna színezetű állat, a szárnyfedőin feketés sávokkal. A báb erős szövedékkel borított, a lárva szürkés színezetű, tojásai narancssárgák. Több nemzedéke is kifejlődik egy év alatt. Hazánkban az első tojások július közepén jelennek meg, majd folyamatosan megfigyelhető mindegyik stádium, így jól látszik az évi több nemzedék.
Természetesen örülünk, hogyne örülnénk, de… A megjelenése, megtelepedése hallatán felmerül jó pár kérdés. Az első a hatásosságra vonatkozik.
Vagyis fellélegezhetünk?
Egyelőre szó sincs erről, bár lehet, hogy már közeleg a parlagfű korszak jelentette sötét éjjel után a hajnal. Ugyanis, mint megtudtam, a hazai adatok még nagyon frissek, ezért itthoni tapasztalatokról egyelőre nem beszélhetünk. Észak-Olaszországból azonban 30%-os pollencsökkenést jeleztek olyan területeken, ahol a bogár nagy számban volt jelen. Miután óvatosan örülni kezdtünk, felmerül a következő kérdés: csak parlagfüvet fogyaszt nagy reményű bogarunk, vagy mást is? Magyarul, megjelenése jelenthet-e kockázatot a hazai flórára/faunára?
Úgy tűnik, ebből a szempontból megnyugodhatunk, hiszen a nemzetközi szakirodalom oligofág fajnak tekinti. Az oligofág növényi károsítók táplálkozása meghatározott növényfajokhoz vagy szűkebb csoporthoz kötöttek. Ez jelen esetben annyit jelent, hogy a parlagfüvön kívül további növényfajokat is károsíthat az olajosbogár, de a fő tápnövénye a parlagfű. Hazánkban az eddigi kutatási eredmények szerint a parlagfű-olajosbogár monofág faj, azaz egy tápnövénye van, a parlagfű. Azzal kapcsolatosan azonban nem állnak még rendelkezésünkre kutatási eredmények, ezért további vizsgálatok szükségesek a témában, hogy van-e olyan parazitája, amely veszélyeztethet a parlagfűn túl egyéb növényt is. A kutatók ugyancsak keresik arra is a választ, hogy van-a olyan parazitája, károsítója, amely más rovarfajt veszélyeztethet…
Ezen túl azonban egyre több kérdésre tudjuk a választ, köszönhetően a hazai kutatócsoport munkájának. A kutatás jelenlegi elsődleges célja a parlagfű-olajosbogár hazai elterjedésének felmérése. Mivel tavaly egyetlen helyen észlelték, nem zárhatjuk ki, hogy egy egyszeri véletlen behurcolás eredménye a bogárfaj hazai észlelése. Az idei eredmények azonban ezt cáfolták, ugyanis bizonyítható, hogy Budapesten és a pesti oldalhoz közeli területeken is megtalálható a faj. További kérdéseket vet fel, hogy vidéken, az ország más pontjain vajon előfordulnak-e. Jelenleg a soroksári területen zajlik a faj dinamikájának a feltárása, izolációs hálóban helyeztek ki olajosbogarakat a parlagfűvel együtt Kelet-Magyarországra, azt vizsgálva, hogy a kontinentálisabb éghajlat is megfelelő-e a számára. Ezenkívül táplálékválasztásos kísérleteket is folytatnak, hogy más, közel rokon növényfajt fogyaszt-e a bogárfaj.
Forrás: Nébih
