16℃ 8℃
október 29. Nárcisz, Melinda, Őzike

Sárgarépa és petrezselyem gyomirtása

Agrofórum Online

K. Ágoston kérdése: Az idén vágtam bele sárgarépa és petrezselyem termesztésébe. Hogyan tudom őket gyomirtani?

Aki válaszol:
Tóth János kertészmérnök, okleveles növényorvos, szaktanácsadó

Magyarországon a legtöbb kertészeti kultúra kiskultúrának számít, melyek növényvédelmére igen kevés számú hatóanyag van jelenleg engedélyezve. A sárgarépa és a gyökérpetrezselyem gyomirtására összesen 3 hatóanyag áll rendelkezésünkre, ezért ezeknek a kultúráknak a gyommentesen tartása komplex gondolkodást igényel.

Az évelő egyszikű, vagyis a tarackosok- és az évelő kétszikű, azaz a mélyen gyökerező nagylevelű gyomok ellen kizárólag az elővetemény tarlóján tudunk védekezni glifozát hatóanyagú készítményekkel, ezért a terület kiválasztása és a megfelelő elővetemény (általában kalászos kultúrák) kulcsfontosságúak.

Fotó: Tóth János

A sárgarépa és a petrezselyem vetése után (4-5 nappal), de még a kelésük előtt (preemergensen) lehetőségünk nyílik a magról kelő egy- és kétszikű gyomok ellen a pendimetalin és a fluorkloridon hatóanyagokkal a védekezésre. A pendimetalin a legtöbb magról kelő egyszikű és néhány kétszikű, míg a fluorkloridon a magról kelő kétszikű gyomok ellen nyújt védelmet. Az alkalmazott dózist mindkét hatóanyag esetében az engedélyezett keretek között, a talaj humusztartalmához kell igazítani. 1–1,5 % -os, vagy annál kisebb szerves anyag tartalom mellett az alacsonyabb dózisokat kell használni a fitotoxicitás elkerülése végett.

Az idei évtől kémiai módszerekkel állományban (posztemergensen) már nem tudunk a kétszikű gyomok ellen védekezni, ezért célszerű a pendimetalin és a fluorkloridon hatóanyagokat kombinálva kijuttatni, ekkor azonban szükséges a dózisokat csökkenteni. Egy középkötött, humuszos homoktalaj (1-1,5 %) esetében preemergensen 3l pendimetalin (330 g/l) tartalmú készítményt és 1 – 1,2 l fluorkloridon (250 g/l) tartalmú készítményt lehet kombinálva kijuttatni. A pendimetalint bedolgozni szigorúan tilos! A tökéletes gyomirtó hatás eléréséhez a kijuttatást követő 2 héten belül 10-20 mm bemosó csapadék szükséges.

Fotó: Tóth János

Az idő előre haladásával csökkeni fog a preemergens gyomirtás hatása, ezért indokolt lehet állományban a mechanikai védekezés. Síkba vetett kultúrák esetében egyszerű sorközművelő kultivátorral, míg bakhátas termesztés esetén, töltögető kapával felszerelt kultivátorral (gyakran kukorica kultivátorokat alakítanak át erre a célra) lehet mechanikailag védekezni a gyomok ellen, mellyel egyszerre fel is lazítjuk, levegőssé tesszük a kelesztő öntözések során letömörödött talajt.

A sárgarépa esetében állományban még tudunk védekezni a magról kelő és évelő egyszikű gyomok ellen, melyre a kletodim hatóanyagú készítmény áll a rendelkezésünkre. A magról kelő egyszikűek ellen a gyomok 1-3 leveles fejlettségénél (gyökérváltás), míg az évelő egyszikű gyomok ellen azok 15-20 cm –es magasságánál a leghatékonyabb a védekezés.

Kísérleti klímasemleges üvegházat építenek Hollandiában

2020. március 23. 13:03

Az itt megszerzett eredmények ösztönzést adhatnak a kertészek számára, hogy új fejlesztésekben gondolkodjanak és megvalósulhasson az a céltűzés, amely szerint a holland kertészeti ágazatnak húsz éven belül klímasemlegessé kellene válnia.

Freshfel Europe az egészségesebb étrendért

2021. augusztus 10. 06:38

A gyümölcs- és zöldségtermelés jelenleg az uniós agrárpolitikai költségvetésnek csupán 3-5%-át kapja, miközben az összeurópai mezőgazdasági értéknek legalább 20%-át ezek az ágazatok adják.

Mérgező gyomok lehetnek a gépi betakarítású, csomagolt zöldségek között

2023. szeptember 14. 11:40

Komoly egészségügyi következményei lehetnek, ha a zöldségekkel együtt mérgező gyomok is a fogyasztók asztalára kerülnek. A modern rendszerek ezt már képesek lényegében 100 százalékos biztonsággal kiszűrni.

A kén nélkülözhetetlen tápanyaga a zöldségféléknek

2019. augusztus 26. 09:57

A kénről sokan nem tudják, hogy Nightinale, Beckenbach és társai már a 40-es években, Amerikában, több vonatkozásban tisztázták az élettani szerepét. Tévesen a kén „felfedezését” is, a múltszázad második felére datálják, amikor Európában a 80-as évek végén, a 90-es évek elején a kénhiány jelenségét dán, német és holland kutatók a keresztesvirágúakon, gyümölcsfákon és más olajos növények termesztése során tömegesen tapasztalták.