H. László kérdése: Hogyan történjen a káposztafélék gyomirtása, főleg a kétszikű gyomok ellen, továbbá a káposztalégy elleni védelme szabadföldön?
Aki válaszol: Tóth János
kertészmérnök, okleveles növényorvos, szaktanácsadó
Magyarországon a káposztaféléket körülbelül 2500-3000 ha-on termesztik, így a kiskultúrákhoz sorolhatóak. Gyomirtásukra összesen 4 hatóanyag áll rendelkezésünkre, ezért ezeknek a kultúráknak a gyommentesen tartása nem oldható meg kizárólag kémiai úton, egyéb más módszereket is alkalmaznia kell a termelőknek.
Az évelő egyszikű, vagyis a tarackosok- és az évelő kétszikű, azaz a mélyen gyökerező nagylevelű gyomok ellen kizárólag az elővetemény tarlóján tudunk védekezni glifozát hatóanyagú készítményekkel, ezért a terület kiválasztása és a megfelelő elővetemény (általában kalászos kultúrák) kulcsfontosságúak.
A helyre vetett káposztában, karfiolban, bimbóskelben vetés után, kelés előtt (preemergensen) a napropamid hatóanyagú készítményt használhatjuk a legtöbb magról kelő egy- és kétszikű gyomfaj ellen.
A kínai kelben kizárólag az S-metolaklór tartalmú készítményeket használhatjuk. Vetés után, kelés előtt (preemergensen), a magról kelő egyszikűek ellen.
A palánták kiültetése előtt, ún. preplanting (PPI) alkalmazásban, az egyenletes, aprómorzsás, gyommentes talajfelületre permetezve a klomazon, pendimetalin és a napropamid hatóanyagú készítményeket lehet használni.
A klomazon hatóanyagú készítményt kizárólag fejes káposztában, a napropamid tartalmút pedig káposztában, karfiolban és bimbóskelben lehet felhasználni. A permetezéseket palántázás előtt legalább 5-7 nappal javasolt elvégezni.
A pendimetalin tartalmú készítményeket fejes- illetve kelkáposztában, karfiolban, karalábéban és bimbóskelben alkalmazhatjuk palántázás előtt 8-10 nappal.
Mind a 4 hatóanyag esetében a megfelelő hatáshoz a kijuttatást követő két héten belül 10-20 mm bemosó csapadék szükséges. A felsorolt hatóanyagok a magról kelő egy- és kétszikűek ellen hatnak, de a legszélesebb és legerősebb kétszikűek elleni hatással a napropamid rendelkezik. Azonban ezt a készítményt sem használhatják már sokáig a gazdák, ugyanis a készítmény engedélyokirata a tavalyi év végén lejárt a meglévő készleteket a kereskedők 2018. június 30-ig értékesíthetik, melyet a gazdálkodók legkésőbb 2019. június 30-ig használhatnak fel.
Állományban nincs engedélyezett készítmény sem az egyszikű, sem a kétszikű gyomok ellen, ezért indokolt lehet a mechanikai védekezés, főleg a tenyészidőszak elején, amikor még csekély a káposztafélék gyomelnyomó képessége. Kézi kapálással, valamint sorközművelő kultivátorral tudunk mechanikailag védekezni a gyomok ellen, mellyel egyszerre fel is lazítjuk és levegőssé tesszük a talajt.
A tavaszi káposztalégy (Delia radicum) a magyarországi körülmények között a káposztafélék legveszedelmesebb károsítói közé tartozik, mely ellen rendszeresen szükséges védekezni. A légy 5-6 mm-es, házilégy méretű, sárgásfehér nyűvei pedig kifejletten kb. 7-8 mm-esek. Évente három nemzedéke fejlődik, báb alakban telel. Az imágók tavasszal, már márciustól rajzanak, tojásaikat a tápnövény tövéhez helyezik.
Ha ekkor még nem talál káposztát, akkor az őszi káposztarepce tövéhez petézik, melyen tökéletesen fel tud szaporodni. A lárvák kezdetben a hajszálgyökereket, később a főgyökereket károsítják és a gyökér belsejébe is befurakodnak. A károsodott gyökerű káposzták levelei lilulnak, fonnyadnak, lankadnak fejesedésben lemaradnak vagy elpusztulnak. A tavaszi káposztalégy rajzása szinte folyamatos, nemzedékei összefolynak.
A védekezés alapja a megfelelő vetésforgó alkalmazása, kerülni kell a káposztafélék egymás utáni termesztését, mint pl. a káposztarepce, olajretek, mustár.
Vetés, illetve ültetéssel egymenetben cipermetrin és teflutrin hatóanyag tartalmú talajfertőtlenítő készítmények használhatóak, melyek a talajnedvesség hatására gázosodva, kontakt módon védenek a talajlakó kártevők ellen. Tartamhatásuk révén nem engedik a káposztalégy bábokat kikelni vagy az újabb nemzedéket a növények tövéhez petézni.
A kifejlett káposztalegyek ellen előrejelzésre alapozva tudunk védekezni. A legyek rajzását sárgatál vagy sárga ragacslap kihelyezésével tudjuk nyomon követni, a peterakást követően a lárvák 5-10 nap elteltével kelnek ki. A leghatékonyabb védekezést a rajzás idején, illetve a lárva keléskori állománypermetezésekkel érhetjük el, a lárvák befurakodását követően, már nem tudunk megfelelően védekezni.
Habár a tavaszi káposztalégy kártétele ellen kifejezetten csak a talajfertőtlenítő készítmények vannak engedélyezve, de egyéb más káposztában előforduló kártevők elleni készítményekkel lehetőségünk nyílik a káposztalégy ellen is védekezni, melyek közöl a dimetoát hatóanyagú készítmények a leghatékonyabbak a felszívódó (szisztémikus) hatásuk révén.