F. Mária kérdése: Hársfánk törzsén sűrűn egymás mellett számtalan poloskákhoz hasonlító bogár nyüzsög. Mivel védekezhetek ellenük?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Érdeklődő!
Minden bizonnyal a hársbodobács (Oxycarenus lavaterae) telepeit látta a hársfájuk törzsén. Ez a rovar 1995-ben jelent meg hazánkban a Dunántúlon, azóta elterjedt az egész országban. A mediterrán vidéket és Afrika trópusi országait tekintik őshazájának. Vagy az éghajlatváltozás vagy a rovar gyors adaptálódó képessége miatt ma már Dél-Európa országai mellett Közép-Európában is jelen van. De megtelepedett Francia országban, Spanyolországban és Hollandiában is. Utóbbi országba fertőzött faiskolai anyaggal hurcolták be. A kifejlett rovarok (imágók) elsősorban különböző hársfa (Tilia) fajok törzsének, ágainak kérgén telelnek, ritkábban nyár (Populus), platán (Platanus) és vadgesztenye (Aesculus) fák törzsein is telelőre vonulhatnak. Évente 2 nemzedékük fejlődik. Vegetációs időszakban a bodobácsok a mályvafélék családjába tartozó Lavatera, Althea, Hibiscus és Malva fajokon károsítanak, elsősorban azok termésén.
Áttelelő telepei a hársfák kérgén, azok repedésein, sebein, kéregrész hiányos részein találhatók, több száz rovar összetömörödve, egymáshoz szorosan töltik ki a fakéreg hézagait, mélyedéseit. Kifejlett rovarok telelnek. Az imágók hossza 4,5-5,5 mm, fej, csáp és elő-tor fekete, szárnyuk piros, fekete és fehér színkombinációból sajátságos mintázatot mutat. A hasonló méretű bodobács lárvák potroha piros, többi részük fekete. Egyedszámukat radikálisan csökkenti a tartósan mínusz 10°C alatti téli hőmérséklet.
Nagy egyedszámban megjelenő kolóniáik miatt jelenlétük feltűnő, és gyakran riasztó hatású a városi emberek számára. Különösen kellemetlen, hogy a telelőre vonuló bodobácsok gyakran tömegesen behúzódnak házakba, lakásokba, gazdasági épületekbe. Első hazai jelenlétére is ilyen eset hívta fel a szakemberek figyelmét. Tömeges egyedszáma miatt egyes országok az invazív rovarok közé sorolják.
Megfigyelések és szakirodalmi adatok szerint a hársbodobácsok a felsorolt gazdanövényeknél csak a terméseket fogyasztják, lényeges kárt a növényeken nem okoznak. Jelenleg nem tekintik kártevőnek. Kémiai védekezés ellenük általában nem indokolt. Közterületen lévő sorfáknál szigorú előírások szabályozzák a növényvédelmi kezeléseket. Jelenleg még együtt, a telepeiken tömörülten, dermedt állapotban találhatók a bodobácsok. Paraffinolajos fatörzs és vázág permetezéssel – lemosás szerűen – egyedszámuk lényegesen csökkenthető.
