Technológiai újdonságokról almatermesztőknek

A rendezvényen a megújulásra váró almatermesztésünk helyzetéről, a korszerű termesztéstechnikai eljárásokról, az UPL OpenAg növényvédelmi ajánlásairól és az idei év aktualitásairól egyaránt szó esett.

Amint az ismeretes, a korábbi Arysta LifeScience vállalat az elmúlt évi átalakulás nyomán új szervezeti formában és UPL OpenAg néven működik tovább, mivel egy családi tulajdonban álló indiai szakmai befektető cég, az UPL vásárolta meg. Az eddig főként Ázsiában és Dél-Amerikában aktív cég jelentősen bővíteni kívánja tevékenységét más kontinenseken is. Az Arysta megvásárlásával elsősorban Észak-Amerikában és Európában bővül földrajzi jelenléte, és ehhez hasonlóan szerencsésen egészül ki az új vállalat portfóliója is – hangzott el Véglesi János kereskedelmi vezető köszöntőjében.

Bemutatta az UPL OpenAg globális növekedésének főbb állomásait, aminek eredményeként a vállalat a világ vezető növényvédőszer-gyártó cégeinek sorában helyezkedik el. Szólt arról is, hogy az UPL OpenAg termékkínálatában a jövőben egyre nagyobb szerepet kapnak a biostimulátorok, ezzel is jelezve, hogy a hagyományos kémiai növényvédelmi eljárások mellett növekvő szerep jut a biológiai megoldásoknak is.

Véglesi János: az UPL OpenAg termékkínálatában a jövőben egyre nagyobb szerepet kapnak a biostimulátorok

Meddig várat magára a megújulás?

A hazai almatermesztés általános gazdasági helyzetéről Filep László (az Északkelet-magyarországi Almatermesztők Szövetsége /ÉKASZ/ elnökségi tagja) adott áttekintést. Sajnálattal említette, hogy bár az elmúlt években mind a kutatás-fejlesztésben, mind a szakmai érdekképviseletben jelentős koncepciók láttak napvilágot almatermesztésünk európai színvonalra történő emeléséről, de sem a gazdaságpolitikában, sem a nagypolitikában nem hallgatták meg azt az illetékesek; szakmánknak ezeken a fórumokon nincs megfelelő szakmai képviselete. Mint mondta, a huszonnegyedik órában vagyunk ahhoz, hogy a döntéshozók átlássák, az ágazatban mélyreható változások szükségesek, mindenekelőtt az immáron tarthatatlan munkaerőkérdés megoldására. Ma ott tartunk, hogy a szabolcsi térségben – ami sokáig más régiók részére is munkaerő-utánpótlásként szolgált – már a mezőgazdasági munkákra sincs megfelelő munkaerő.

Filep László szerint az almaágazatban mélyreható változások szükségesek

Almatermesztésünket a nemzetközi környezetben nézve elmondta, hogy a rendszerváltás idején (a lengyel termeléssel azonos) egy millió tonnás termésünk, amelynek jelentős része az akkori szovjet piacra került, napjainkra lecsökkent, kb. felére–kétharmadára, miközben Lengyelország évi 4 millió tonnával Európa fő ellátójává vált. A piacvesztés után a szövetkezetekben megtermelt nagymennyiségű almát értékmentés gyanánt – az akkori támogatásokkal is segítve – ipari feldolgozásra irányították. A kilencvenes évek végén úgy tűnt, hogy kezdeményezik az ágazat megújítását (telepítések, kivágások stb.), de ez végül is meghiúsult, de legalább is nem az elképzelések szerint alakult.

Az elmúlt évtizedekben a termesztők egy rétege (jó gazdasági körülmények között lévők) magas színvonalú termelést folytat, ami a jelenlegi hazai igények 40-60%-át elégíti ki az üzletláncokon keresztül. A termesztők egy másik köre, ha nem is intenzíven, de jó szakmai színvonalon étkezési almát és részben ipari feldolgozási célú almát termel. Végül jelentős azon termelői kör is, akik kellő szakismeret és megfelelő műszaki és piaci háttér hiányában kívánnak léalmát előállítani, a számukra kedvező 30-40 Ft/kg eladási áron. Ez azonban az évenkénti össztermés változó alakulása, a munkaerő-probléma, továbbá a feldolgozóipari cégek árpolitikája miatt nagyon bizonytalan kimenetelű. Példaként idézte a 2018. évet, amikor a nagy termés miatt 150-200 ezer tonna alma sehol sem talált gazdára, veszendőbe ment.

Véleménye szerint külön kellene választani az étkezési és az ipari alma termesztésének kezelését, támogatási rendszerét. A jelenlegi területalapú támogatást a kertészetben mennyiséghez és minőséghez kötött támogatással kellene felváltani. Nagyobb figyelmet kellene szentelni a Wink-féle rezisztens almafajtáknak, amelyek – speciális agrotechnikával és gépesítéssel – teljesen megfelelnek a célzott ipari termesztésre. A termelés fő irányát azonban az étkezési alma képezi.

Az idei almatermés – az időjárás eddigi alakulását is figyelembe véve – 450 ezer tonna körül várható, ami nagyjából azonos a 2017. évi terméssel. A belföldi fogyasztói igény kb. 150 ezer tonna, az exportlehetőségek és árak pedig a lengyel terméstől (ami ez évben a szokásosnál jelentősen kevesebb) és a rendezvény idején, július végén, a még nem ismert mennyiségű várható európai terméstől függenek, de a várakozások szerint mindenképpen nagyobbak lesznek a tavalyinál.

Csak korszerű, intenzív ültetvényeket!

A termesztés gyakorlati tapasztalatairól, idei aktualitásairól Dr. Szentpéteri Tamás szaktanácsadó (Fruttamás Kft.) adott képet. Bevezetésként azt tekintette át, mi az, amit ma elvárunk egy korszerű, intenzív ültetvénytől. Mindenekelőtt megfelelő hozamot (50-70 t/ha), kiváló minőséget (optimális gyümölcsmérettel és fedőszínnel), elegendő és a korona minden részén egyöntetű vegetatív növekedést (15-30 cm-es hajtás a csúcsrügyből) és az ezekkel részben összefüggő, de részben más tényezőktől is függő jó tárolhatóságot.

Szentpéteri Tamás: nagy termést és kiváló minőséget csak jól beállott, homogén ültetvényekben érhetünk el

Mindezeket csak jól beállott, homogén ültetvényekben érhetjük el. Az ehhez vezető módszerek elméleti alapjai sorában meghatározóként említette a homogén területet, amely a Kárpát-medencében sokszor nem adott, főként a táblán belüli eltérő talajtípusok miatt. Az ezeknek megfelelő foltkezelések alkalmazása (pl. tápanyag-utánpótlásban) a gyümölcstermesztésben még nem jellemző, de a jövőben erre kell majd törekedni. Csak homogén területen érhető el, hogy egyforma egyedeket neveljünk, és egyenletes gyümölcselrendeződést is érjünk el. Napjaink technológiája szerint hektáronként 3-4 ezer db, intenzív alanyon álló oltványt telepítünk 80-100 cm tőtávra.

A hozam növelését a sortávolság csökkentésével érhetjük el. Az sem mindegy, hogy a nagy hozamot milyen méretű gyümölcsökkel érjük el; ezt hatásosan szemléltette egy képpel, amelyen négy darab nagyméretű és 12 darab kisebb méretű gyümölcs tett ki egy-egy kg-ot. Utóbbival kisebb piaci ár érhető el, miközben szedése, kezelése, áruvá készítése több kézimunkát igényel. Az elmúlt évtizedben a legkeresettebb és legjobb áron értékesíthető a 75-85 mm-es méretű alma. Mint mondta, az olaszországi termelői szervezetek az 55-65 mm-es almát csak „büntető áron” veszik át. Emiatt az intenzív gyümölcsösökben a kémiai termésritkítás mellett nem mondhatunk le a kézi ritkításról sem.

Változás állt be a metszési módszerekben is. Már egy évtizeddel ezelőtt is az volt a törekvés, hogy kerüljék el a vízhajtások képződését. Cél a központi tengelyből eredő vízszintes helyzetű gallyak nevelése. Ezért a vesszők visszavágásával elkerülhető, hogy a csúcsrügyből ne képződjön termés, amely súlya révén lehúzza és csüngővé teszi a gallyat; s ugyanígy járnak el a következő évben is. Így optimális lesz a termőfelület és csökken a fák nemkívánatos önárnyékolása.

Az intenzív technológia egyik legfontosabb eleme a kémiai gyümölcsritkítás, de az előadó arra is rámutatott, hogy a metszés következményét és a termésritkítást együttesen kell látnunk. Ugyanis az almának összetett virága, azaz virágzata van, ezért a metszéskor meghagyott termőrügyek egy-egy virágzatot, azaz 5-6 virágot és potenciálisan ennyi gyümölcsöt rejtenek magukban. A termésritkítással azt kell elérni, hogy egy virágzatból csak egy gyümölcs fejlődjön és érjen be. Ha a metszés után pl. 300 db termőrügy marad a fán, abból nem lesz jó minőségű termés. Az intenzív ültetvényekben fánként 100-110 db almával szabad számolni, ennek megfelelően ennél több termőrügyet sem szabad hagyni, s el kell végezni a gyümölcsritkítást.

A kémiai gyümölcsritkítást fajtaspecifikusan kell végrehajtani, de évjárattól, annak időjárásától függően, továbbá a helyi megfigyelések, tapasztalatok (alternanciára hajlamos fajták, gyümölcsméret szélsőséges alakulása stb.) figyelembevételével kell megtervezni és végezni. A gyümölcsritkítás nagy kérdése: mennyire biztosan termékenyült meg az a virág (gyümölcskezdemény), amit meg szeretnénk hagyni? Ehhez tudni kell, hogy a megtermékenyülést segíti a magas napi középhőmérséklet. Példaként említette, hogy 2018 tavaszán a szokatlan melegben országszerte hét nap alatt lezajlott az alma virágzása, míg idén, 2019-ben a betörő hidegfront hatására a virágzás sok helyen 20 napig is elhúzódott, de a kötődés mégis gyengébb volt, mint a tavalyi rövid virágzási periódus alatt. Ezért a hatóanyagok megválasztásánál figyelembe kell venni a napi középhőmérséklet alakulását. Részletesen ismertette a ritkításra felhasználható hatóanyagokat, azok kijuttatási idejét (fenológiai állapot) és az alkalmazással összefüggő egyéb tudnivalókat.

Az UPL OpenAg ajánlásai

Kiss Dániel, az almatermésűek kultúrafelelőse elmondta, hogy a bemutató gyümölcsösben ebben az évben nem állítottak be kísérleti és üzemi kontroll kezeléseket, hanem a teljes területen az UPL OpenAg által javasolt technológiát alkalmazták. Sajnos, az időjárás nem volt kegyes, mert a virágzás idején beálló tavaszi fagyok jelentősen károsították a terméskezdeményeket. Szerencsére a másodrendű virágok kötődése jól sikerült, ill. az ültetvény jó kondíciója sokat segített a regenerációban, amely nyomán jó–közepes termés várható. A mélyebb fekvésű részeken erősebb volt a fagykár, de a magasabban fekvő táblarészek kevésbé károsodtak.

Kiss Dániel kiemelten tárgyalta a kalciumellátottság fontosságát

A varasodás elleni blokkban a pirimetanil (Pyrus 400 SC), kaptán (Orthocid 80 WDG) és difenkonazol (Difcor 250 EC) hatóanyagú fungicidekre alapozták a védelmet. Ha már „tűzoltásra” lenne szükség, a dodin hatóanyagú Syllitet javasolta. Termésritkításra, a nagyobb, darabosabb gyümölcsök elérése érdekében a Globaryll (benziladenin), míg a jobb kötődésért, ill. a parásodás elkerülésére a gibberellin tartalmú Gibb Plus terméket választották. Három alkalommal juttatták ki az algakrémet, valamint mezo- és mikroelemeket tartalmazó Goëmar BM 86 biostimulátort, ami a virágzási hormonok termelésének, a gyümölcskötődésnek fontos aktivátora, de segített a fagy utáni regenerálódásban is. Az idei év kellemetlen sajátosságaként említette, hogy a megyén végigszáguldó és óriási károkat okozó júniusi jeges vihar következtében több helyen is megjelentek a baktériumos tűzelhalás tünetei. Hetenkénti rezes permetezéssel javasolta blokkolni, lokalizálni azt.

Előadásában kiemelten tárgyalta a kalciumellátottság fontosságát, ami az általános fiziológiai hatásokon túl jelentősen befolyásolja az alma tárolhatóságát is. Részletesen ismertette a kalcium felvételét és hasznosulását befolyásoló tényezőket. A szabolcsi térségben jellemző savanyú talajkémhatás, továbbá a szárazság kedvezőtlen hatású, de a fák életkora és az adott évi terhelés is egyenes arányban rontja e tápelem felvételét. Meghatározza a kalciumfelvételét az alany és a fajta is, pl. az M26 alany eredendően kevesebbet képes felvenni, ugyanez jellemző a Mutsu fajtára vagy a Jonagold egyes klónjaira is. Fontos tudni, hogy a kalcium túlnyomó részben a hajtásokban koncentrálódik, és csak igen kis mértékben (kb. 10%) a gyümölcsben. Mivel a levélből nem vándorol a termésbe, ezért a kijuttatásnál fontos a gyümölcsök minél jobb permetlé-borítottsága. A túlzott kálium- és magnéziumellátottság az ionantagonizmus miatt szintén akadályozza felvételét. A kalciumhiány tünetei a tárolás alatt is tovább fokozódnak.

A kalcium utánpótlására az UPL OpenAg több megoldást is ajánl. Az egyik a kalcium-oxid, nitrogén és cink tartalmú InCa levéltrágya, amelynek hatása az ún. CaT technológián alapul, ami a növényi szövetekben zajló kalciumszállítást, a sejtek kalciumfelvételét gyorsítja. A technológia az auxin növényi hormon és a kalcium szoros kapcsolatán alapszik, mivel azokon a helyeken magasabb a kalciumszint, ahol magasabb az auxintartalom is. Működéséhez elengedhetetlen, hogy a talajban legyen elegendő kalcium. Kipermetezése a virágzás kezdetétől 4 hetenként javasolt, 3-4 alkalommal.

A másik termék a Carnival levéltrágya, amely kalciumot, magnéziumot, bórt, cinket és nitrogént tartalmaz, s az almában sziromhullástól az érés kezdetéig 10-14 naponta célszerű kijuttatni.

A tárolási betegségek ellen javasolt a Pomax (pirimetanil + fludioxonil), amit érés idején egy vagy két alkalommal kell kijuttatni, a gyümölcsök legjobb fedettségét biztosítva (pl. Silwet Star hozzáadásával).

A továbbiakban néhány, az alma fontosabb rovarkártevői ellen használható szert ismertetett. Így az almamoly elleni „zöld” készítményt, a szuperszelektív Carpovirusine nevű víruspreparátumot, amely csak az almamolyt pusztítja el. A levéltetvek ellen használható az Aphox (pirimikarb), amely a gyakorlati tapasztalatok szerint a vértetű ellen is jó hatású. Régóta ismert és használt növénykondicionáló készítmény az Atonik, amely egyedülálló módon segíti a növényt a környezeti és a biotikus stresszhatásokra adott reakcióiban, azok kivédésében. Almában történő felhasználása engedélyezés alatt áll.

Végül arra hívta fel a figyelmet, hogy a tavaszi fagykárok és a kisebb termés miatt jelenleg az almáskertekben jó termőrügy-berakódottság mutatkozik, tehát jövőre gazdag virágzás várható. Ezért a termesztők már most foglakozzanak a jövő évi gyümölcsritkítás gondolatával és technológiájával, hogy a többféle lehetőség közül a saját üzemi körülményeihez legmegfelelőbbet válassza meg mindenki.

A szabadföldi bemutató

Mezei István 2014 márciusában telepítette gyümölcsösét, 4 m x 0,8 m térállásban, Golden Reiders, Gala, Jeromine, Red Jonaprince és Idared fajtákkal. A szaporítóanyag Olaszországból származik, a támrendszer pedig osztrák, amit a Fruttamás Kft. szakmai segítségével saját maguk állítottak fel. A berendezés az idei nyári hatalmas vihar megpróbáltatásait jól állta. A jó talajviszonyok közé telepített karcsúorsó ültetvény erőteljes növekedésű, 2015-ben hektáronként már 25 tonna felett termett. 2016-ban lefagyott, 2017-ben és 2018-ban ismét kiválóan teljesített: egyes fajták 100 tonna feletti termést adtak két év átlagában. A terület az idei évben, sajnos, ismét fagykárt szenvedett, átlagosan 30 t/ha termésre számítanak. Bár tavasszal működtették a fagyvédő gépet, de a hajnali –7°C-os hideggel nem tudtak megbirkózni. 2019 márciusában újabb 5 hektárt telepítettek, fő fajta a Gala, de emellett a Jeromine és Golden Reiders is szerepel a palettán.

Az egyre nehezebb munkaerőhelyzetről szólva elmondta, hogy 6 fő állandó alkalmazott dolgozik a gyümölcsösben. A szüret idején idénymunkásokat foglalkoztatnak, mint mondta, lehetőleg csak megbízható embereket: fiatal nyugdíjasokat és leszázalékolt személyeket, kb. 30 főt.