Mi a haszna a vetésforgónak a kiskertekben?

Agrofórum Online

N. Béláné kérdése: Mi haszna van a vetésforgónak? Kiskerti alkalmazása is ajánlott?

Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

A vetésforgó nemcsak a nagyüzemi termesztésben, hanem a házikertekben is alkalmazott és bevált módszer, melynek számos előnye ismert. A vetésforgó célja a kártevők, kórokozók és gyomnövények elszaporodásának megelőzése az adott területen, valamint a talaj tápanyag-hasznosításának és fizikai állapotának fenntartása. Javul ezáltal a termesztett növényeink termőképessége, kondíciója, így több és jobb minőségű termést takaríthatunk be.

A vetésforgó a gyakorlatban azt jelenti, hogy kertünket több részre osztjuk fel és minden részbe évente más növénycsaládba tartozó növények termesztését végezzük. A vetésforgót általában legalább három-négy részre szokás osztani, annyi részre ahány növénycsoportot termesztés alá vonunk , így a növények egy meghatározott időn belül kerülnek vissza eredeti helyükre, amit a vetésforgó körforgásának nevezünk.

A vetésforgó tervezésének legfontosabb szempontja a különböző növényfajok rokonságának ismerete. Az egy családba tartozó növényeket sem egymás mellé, sem egymást követő évben nem ültetjük vagy vetjük ugyanarra a helyre. A jól megválasztott szomszédos növények segíthetik egymás növekedését, vonzzák a hasznos rovarokat, elűzik a kártevőket, akadályozzák felszaporodásukat, korlátozzák a gyomok tömeges megjelenését.

A vetésforgó a talajuntság megelőzése céljából is hasznos megoldást jelent. A kertben ugyanis évről-évre ugyanazt a növényfajt termesztve a jelenség hatására a terméshozam csökkenése következik be. Ez érvényes az egy családba tartozó növényfajok ugyanazon a területen való termesztésére is. A talaj tápanyagait és ásványi anyagait egyoldalúan használják fel, emellett elősegítik a közös kártevők és kórokozók felszaporodását is. Egy jól megtervezett növénytársítással, a fent említett számos előnye mellett, a permetezések száma is nagymértékben csökkenthető.

  1. táblázat: A legjelentősebb növénycsaládok és fontosabb fajaik
Burgonyafélék paprika, paradicsom, burgonya, tojásgyümölcs
Pillangósvirágúak borsó, bab, földimogyoró
Kabakosok dinnyék, tökök
Káposztafélék káposzták, brokkoli, karalábé, bimbós kel, karfiol, torma, retek, mustár
Zellerfélék sárgarépa, petrezselyem, pasztinák, zeller, kömény, kapor
Fészkesek saláták
Hagymaformák hagymák, spárga
Perjefélék csemegekukorica

 

A szabadföldön termesztett paradicsom hiánybetegségei és élettani károsodásai

2019. augusztus 15. 04:36

Miért fontos a hiánybetegségek és élettani károsodások ismerete? Mik lehetnek a kiváltó tényezők? Hogyan jelentkezhetnek a szabadföldön termesztett paradicsomon a talaj- és időjárási tényezőkből, valamint a tápanyag-ellátásból adódó károsodások?

Megjelent a Helyes Talajvédelmi Gyakorlat című kézikönyv

2019. január 15. 12:47

Célja a gazdálkodók és a szaktanácsadók környezettudatosságának növelése, ezáltal hozzájárulva a hatékony víz- és talajvédelem gyakorlati megvalósításhoz.

Milyen dísznövényeket ültessünk homokos talajba?

2023. június 21. 05:38

A homoktalajok nehézségein érdemes túllendülni, és ha elkezdjük megérteni, hogyan működik a dinamikája, akkor egészen szép kertet tudunk kialakítani majd.

Változó mélységű talajművelés – AutoDepth

A talajművelés során a talaj fizikai tulajdonságainak megváltoztatásával elsősorban a víz- és levegőgazdálkodási jellemzők javítását célozzuk. Javulnak ezáltal a vízkapacitási jellemzők az altalaj és a művelt réteg között, növekszik a vízbefogadó képesség és az oxigénellátás, mindezek pedig összefüggésben vannak a hő- és tápanyag-gazdálkodási jellemzőkkel.