Kertészeti károsítók előrejelzése (13.) – A szilvamoly (Grapholitha funebrana Treitschke) növényvédelmi előrejelzésének lehetőségei

A szilvamolyt (1. kép) (Grapholitha funebrana) a szilva elsődleges és egyben gyakori kártevőjeként tartják számon a hazai ültetvényekben. Általánosan elterjedt Európában, Közép-, Kelet- és Észak-Ázsiában. Magyarországon három nemzedéke (egy áttelelő és két nyári nemzedék) fejlődik ki, míg más európai országban egy (például Lengyelországban, Angliában és Ukrajnában) vagy két nemzedék (például Szlovákiában és Csehországban). A szilvamoly elülső szárnyai sötét- vagy barnásszürke színűek, halvány mintázattal; a tükörfoltja világosszürke. A szárnyainak fesztávolsága 10-15 mm, a testhossza 6-10 mm hosszú. Elsődleges tápnövényei a szilva, ringló és a kökény, de más a Rosaceae családba tartozó növényeken is kinevelhető, mint például meggyen, cseresznyén, kajszin, őszibarackon, almán vagy körtén.

1. kép A szilvamoly (Grapholita funebrana) kifejlett egyede (Fotó: Eamonn O’ Donnell)

A szilvamoly gazdasági jelentőségére leginkább a kártételének mértéke világít rá. Korábbi megfigyelések alapján a szilvamoly kártétele nagyon eltérő lehet az évek és a helyek tekintetében egyaránt. A rendszeres növényvédelemben részesülő ültetvényekben a szilvamoly kártétele kb. 2-4% körül változik, míg a kezeletlen gyümölcsösökben elérheti akár a 40-50%-ot is. Ha a kártétel mértéke meghaladja a 4%-ot, akkor indokolt a védekezés a szilvamoly ellen. A szilvamoly a kártételét a szilva gyümölcsének károsításával okozza úgy, hogy a lárva berág a gyümölcsbe és ott a rágcsálékával és az ürülékével szennyezi a gyümölcs belsejét (2. kép).

2. kép A szilvamoly lárvájának kártétele és ürüléke (Fotó: Taranyi Dóra Ágnes)

A károsítás következtében a gyümölcs kényszerérését és korai gyümölcshullást idéz elő. A károsított, de még zöld gyümölcsön lilás foltok vagy korai színeződés figyelhető meg, aminek az alakja időnként torzult, kissé fonnyadó lesz. Korai gyümölcshullást a szilvahimlő is előidézhet, azonban a vírusfertőzött gyümölcsben hiányoznak a rágcsálék- és ürüléknyomok. A lárva kártétele során apró mézgacseppek jelennek meg a gyümölcs felületén, a berágás helyén. További gondot okoz, hogy a hernyó okozta sérülés helyén megjelenhetnek a másodlagosan fellépő kórokozók, amelyek a gyümölcs rothadását idézik elő. Fontos megemlíteni, hogy a szilvamoly kártétele mellett találkozhatunk a keleti gyümölcsmoly kártételével is. A szilvamoly és közeli rokona, a keleti gyümölcsmoly (Grapholitha molesta) imágói első ránézésre nagyon hasonlítanak egymásra. A két fajt külső tulajdonságaik alapján nehezen lehet megkülönböztetni. Megbízható elkülönítésük csak az ivarszervek alapján lehetséges.

A szilvamolynak hazánkban évente három nemzedéke fejlődik ki és a kifejlett lárvák telelnek, többnyire a fák kéregrepedéseiben, néha a talajban. Az áttelelt nemzedék rajzása április végén, május elején kezdődik és általában június végéig, ritkán július elejéig tart. A nyári első nemzedék rajzása június utolsó dekádjában kezdődik és akár két hónapig is elhúzódhat. A nyári második nemzedék rajzása július utolsó dekádjában indul és szeptember végéig is eltarthat. Hazánkban a három nemzedék rajzása gyakorta egybefolyik, ugyanis az első nemzedék rajzásával egyidőben megkezdődhet a második nemzedék rajzása is (rendszerint június végétől), a harmadik nemzedék kifejlett egyedeinek megjelenése pedig már július végén, augusztus elején kezdetét veszi (1-2. ábra). A párosodást követően a nőstények a tojásaikat a gyümölcsök felületére rakják. A lárvák a kelést követően a gyümölcs felületén berágási helyet keresnek, majd berágják magukat a gyümölcs belsejébe. Egy gyümölcsben rendszerint egy lárva fejlődik, de a nyári hónapokban kisebb termés vagy erős fertőzés esetén előfordul, hogy egyidejűleg több lárva is van egyetlen gyümölcsben. A szilvamoly hernyója csak egyetlen szilvát károsít a fejlődése során, melyet közvetlenül csak a bábozódás előtt hagy el.

1. ábra Szilvamoly 2017. évi rajzásgörbéje egy soroksári szilvaültetvényből

2. ábra Szilvamoly 2018. évi rajzásgörbéje egy soroksári szilvaültetvényből

Megfigyelés, előrejelzés

A permetezés időpontja a megfelelően kiválasztott szerrel együtt a szilvamoly elleni gazdaságos és egyben hatásos védekezés kulcskérdése. A szilvamoly elleni növényvédelmi kezelés a lárvák ellen irányul, hogy megakadályozzuk a lárvák berágását a gyümölcsbe. Ez azért fontos, mert a gyümölcsbe bejutott lárva ellen már nem tudunk védekezni. A védekezés megfelelő időzítéséhez elengedhetetlen a kártevő fejlődésének ismerete. Ehhez szükséges az ültetvény rendszeres bejárása, szemléje és a kártevő lepkék rajzásának megfigyelése.

Az ültetvény vizuális vizsgálata során a gyümölcs és a fás részek szemrevételezése történik. A felmérés alkalmával a szilvamoly különböző fejlődési alakjait (pl. tojás, lárva, báb) keressük. A gyümölcs felületén lévő tojások vizsgálata során következtethetünk a lárvakelés idejére. A tojás alakja lencséhez hasonló és kezdetben vízcseppre emlékeztető, majd később a fejlődő embriótól elszíneződik. A rózsaszínűvé vált tojásokból 2-5 napon belül várható a hernyók kelése. A gyümölcsvizsgálat során a károsított gyümölcsök arányából és a lárvákból következtethetünk a kártétel mértékére, illetve a kártevő fajra. A fás részeken pedig a szilvamoly báb alakját figyelhetjük meg. A terepi szemle során alkalmazott mintavétel úgy történik, hogy május első napjaitól kezdve 20-20 gyümölcsöt ellenőrzünk fánként, hogy látunk-e rajtuk szilvamoly tojást. A szakirodalmi források azt javasolják, hogy a mintavételt három naponta célszerű megismételni, de ez a növényvédelmi gyakorlatban ritkán teljesül és helyette csak heti vagy kéthetente történik ilyen szemle. A gyümölcsöket célszerű a lombkorona több oldaláról is megvizsgálni. Pár évtizeddel korábban, amikor még nem álltak rendelkezésre fajspecifikus szexferomon csapdák, addig a lepkék megfigyelésére fénycsapdákat használtak vagy rovarnevelő ketrecekben nevelték őket. A ma már mindenki számára elérhető szexferomon csapdákkal kiválóan jelezhető a kártevő megjelenése és nyomon követhető a populáció rajzásdinamikája. Ezek a szexferomon csapdák csak a kártevő hím egyedeit vonzzák. A keleti gyümölcsmoly szexferomon csapda esetén ismeretes, hogy fogja a szilvamoly hímeket is. Azonban a szilvamoly csapdákra ugyanez nem mondható el, mert csak szilvamoly hímeket fognak. A csapdákat rendszerint április közepétől érdemes kihelyezni, a fa koronájába, árnyékos helyre. A védekezést az eddigi ajánlások szerint a szexferomon csapda fogása alapján megállapított rajzáscsúcsot követő 7-10 nap múlva célszerű elvégezni a lárvák ellen. A védekezés optimális idejét még az eltérő hatásmódú készítmények is meghatározzák. Egy kontakt hatású készítmény esetén a kezelést még a lárvák kelése előtt kell kijuttatni, de egy felszívódó hatású készítmény kijuttatása később is eredményes lehet a gyümölcsbe éppen berágó fiatal lárvák ellen.

A továbbiakban néhány, a gyakorlatban is használatos előrejelző modellt ismertetünk. Az integrált növényvédelem alapja az, hogy a célzott növényvédelmi kezelések az előrejelzéseken alapulnak. Ahhoz, hogy a kártevőt a kezelés szempontjából a legérzékenyebb fejlődési stádiumában érjük el fontos, hogy ezt az állapotot előre meg is tudjuk határozni. A szilvamoly esetében ez az időszak a fiatal lárvák kelésének időpontja. Tekintettel arra, hogy a kártevő több nemzedékkel van jelen hazánkban és a rajzásdinamikát, valamint a rajzás időpontját is nagymértékben befolyásolják az időjárási tényezők, elengedhetetlen a kártevőnek a folyamatos megfigyelése és növényvédelmi előrejelzése. A növényvédelmi kezelések okszerű és optimális időben történő végrehajtásával a növénytermesztés gazdaságossága is növekszik. A gyakorlatban az előrejelzés céljából a hőösszegszámítás terjedt el leginkább. A hőösszegszámítás egy olyan modell, amivel megjósolható a tömeges lárvakelés a csapdák által fogott felnőtt egyedek és a területspecifikus hőmérsékletadatok alapján. Ehhez szükséges ismernünk a kártevő faj fejlődéséhez szükséges effektív hőösszeget. A rajzás kezdetének hozzávetőleg pontos megállapítása végett a csapdákat a várható rajzás kezdete előtt 2-3 naponta rendszeresen ellenőrizni kell. Ha 1-2 egyedet már fog a csapdánk és utána számottevő kiesés nélkül folytatódik a fogás, az első fogás dátumát tekintjük a tényleges rajzás kezdetének, amit biofixként is neveznek. A rajzás kezdetétől (biofix) el kell kezdeni számolni a napi hasznos hőmérsékletet. A napi hasznos hőmérsékleteket a napi átlaghőmérséklet és a faj alsó fejlődési küszöbhőmérsékletének különbségéből kapjuk meg. A faj fejlődésére hasznosan ható napi hőmérsékleti értékeket összeadva megkapjuk azt a hőmennyiséget, ami az egyes fejlődési stádiumokhoz szükséges, például a lárvák keléséhez, báb állapot kialakulásához. Ennek segítségével pontosabban meghatározhatjuk a tojásrakás és a lárvakelés intervallumát. Szakirodalmi adatok szerint a szilvamoly alsó fejlődési küszöbhőmérséklete 10 °C, a felső 30 °C és egy teljes nemzedék kifejlődéséhez 390-420 nap°C szükséges. A további fejlődéshez szükséges értékeket az 1. táblázatban foglaltuk össze.

A rovarok fejlődési stádiumai és az időjárási tényezők közötti összefüggés régóta ismert. A hőmérséklet befolyásolhatja a lárvakelés időpontját, a kártevő rajzását, nyugalmi állapotba vonulását is. Ezt szem előtt tartva svájci kutatók a SOPRA rendszert előrejelző eszközként fejlesztették ki a gyümölcsösökben lévő rovar kártevők megfigyelésének, kezelésének és ellenőrzésének optimalizálására, köztük a szilvában károsító szilvamoly ellen is (www.sopra.info). A SOPRA hőmérséklet-vezérelt szimulációs modelleken alapul, és lehetővé teszi a fontos események előrejelzését a kártevő fejlődési ciklusában. A SOPRA-t döntéstámogató rendszerként alkalmazzák a gyümölcsösökben előforduló főbb rovar kártevők helyi és regionális szintű előrejelzésére Svájcban és Dél-Németországban, és Európa-szerte is széles körű alkalmazási lehetőségeket kínál.

A mai technológiai vívmányok lehetővé teszik, hogy a mobiltelefon használata nem csupán kommunikációra vagy internet böngészésre legyen használható, hanem bizonyos alkalmazásokon keresztül, akár a mezőgazdaságban dolgozók munkáját is megkönnyítse. E gondolat által vezérelve például amerikai fejlesztők jelenleg is dolgoznak egy olyan, okostelefonokon használható applikáción, mely segítségével előre jelezhető a területeiken évről évre megjelenő károsítók várható megjelenése. A Pest Prophet névre hallgató applikáció kiszámítja a növénybetegségek kockázati modelljeit és a rovarok fejlődési hőmennyiségét, köztük a szilvamolyét is (https://www.pestprophet.com/).

A hazai mezőgazdasági viszonyokra egyelőre még nincs kidolgozott amerikai és svájci programokhoz hasonló rendszer. Ezeket a célokat figyelembe véve a Szent István Egyetem kutatói egy pályázat kapcsán olyan előrejelző rendszer kifejlesztésén dolgoznak, amely képes lesz a 21. századi, modern növényvédelmi elvárásoknak megfelelni (további információ és a próbaverzió elérhető: https://www.macrofarm.net).

Taranyi Dóra Ágnes
SZIE Kertészettudományi Kar, Növénykórtani Tanszék, Budapest
Dr. Hári Katalin
SZIE Kertészettudományi Kar, Rovartani Tanszék, Budapest
Dr. Markó Gábor
ELTE Természettudományi Kar, Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék, Budapest
SZIE Kertészettudományi Kar, Növénykórtani Tanszék, Budapest

Felhasznált és ajánlott irodalom:

• Charmillot, P-J., Vallier, R., and Tagini-Rosset, S. (1979): Plum fruit moth (Grapholitha funebrana Tr.): Study of the life cycle in relation to the sums of temperature and considerations on the activity of the adult moths. Mitteilungen der Schweizerischen Entomologischen Gesellschaft. 52. 19-33.
• Glits, M., Horváth, J., Kuroli, G., Petróczi, I. (1997): Növényvédelem. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 661p.
• Hrdý, I., Kocourek, F., Beránková, J., Kuldová, J. (1996): Temperature models for predicting the flight activity of local populations of Cydia funebrana (Lepidoptera: Tortricidae) in Central Europe. European Journal of Entomology. 93. 569-578.
• Samietz, J., Hoehn, H., Razavi, E., Schaub, L., & Graf, B. (2015): Decision support for sustainable orchard pest management with the Swiss forecasting system SOPRA. In 2nd International symposium on horticulture in Europe (SHE)(Angers, France: Jul 01-05, 2012). Acta Hortic. 1099. 383-390.
• Sziráki, Gy. (1989): Növényvédelem feromonos rovarcsapdákkal. Biofüzetek 28, Mezőgazda Kiadó, Budapest
• Venette R. C., Davis, E. E., DaCosta, M., Heisler, H., Larson, M. (2003): Mini Risk Assessment Plum fruit moth, Cydia funebrana (Treitschke) [Lepidoptera: Tortricidae], USDA CAPS PRA, Department of Entomology, University of Minnesota, St. Paul, Minnesota, USA