Ezzel összefüggésben a koronavírus-járvány hatása összesen 291 millió embert érint, azaz 32 százalékos növekedés mutatható ki. „Számos ország gazdasága élesben szinte összeomlott 2020-ban a széles körben elterjedt koronavírus-járvány és az azt követő leállások miatt. Ez az üzleti tevékenységet, a foglalkoztatást és a jövedelmet befolyásoló egyéb hatásokkal járt” – olvasható az éves nemzetközi élelmiszer-biztonsági értékelésben.

„A legtöbb élelmiszer-bizonytalanság kapcsán érintett ember 2021-ben Közép- és Dél-Ázsiában volt. Ezekben a régiókban az összes érintett 64,1 százaléka, vagyis 186,8 millió ember él. Az alrégiók közül India a leginkább érintett az ázsiai térség élelmiszer-biztonsági tendenciáiban.”

Annak ellenére, hogy a 2020-as gazdasági lassulás óta várható a globális fellendülés, az előrejelzések szerint a bevételek a prognózisban szereplő 76 ország többségében a pandémia előtti szint alatt marad. Ezek alacsony és közepes jövedelmű országok a Szaharától délre eső Afrikában, Észak-Afrikában, Latin-Amerikában, a Karib térségben és Ázsiában. A becslések szerint 1,2 milliárd ember fogyaszt kevesebb élelmiszert, mint a napi 2100 kalória, amely a globális táplálkozási cél. A vizsgált 76 ország lakosságának 30,8 százaléka élelmezés-bizonytalan helyzetben él, ami 6,8 százalékponttal több, mint 2020-ban – áll a jelentésben.

„Az elkövetkező évtizedben azonban az előrejelzések szerint az élelmezésbiztonsági állapot javulni fog az értékelés által érintett legtöbb országban” – hívta fel a figyelmet az USDA. „2031-re az előrejelzések szerint a 76 vizsgált országban a lakosság élelmezés-bizonytalanságban érintett részaránya 14,1 százalékra csökken. Az élelmiszerekkel kapcsolatban bizonytalannak tartott emberek száma várhatóan 47,1%-kal csökkenhet 642,4 millió emberre.” A javulás a „várható jövedelmek folyamatos növekedésének, a főbb gabonafélék viszonylag stabil árainak és az alacsonyabb népességnövekedésnek köszönhető majd, különösen Ázsiában, Latin-Amerikában és a Karib térségben”.

Kiemelt kép: Pixabay