Értsük meg a növények különböző szaporodási stratégiáit! Mi a különbség a szélbeporzású és rovarmegporzású növények pollenjei között? Melyik növények egy- és melyek kétlakiak? Mit jelent az egyivarú és kétivarú virág fogalma?
Ahogy az az előző cikkben is szerepelt, a növény számára egy fontos célja van a virágzatnak, mégpedig a saját fajának fenntartása a következő lépésekben:
- kicseréli a genetikai állományát egy másik egészséges fajtársával;
- ezáltal alkalmazkodóképes és szívós új növények lesznek a következő generáció tagjai;
- ennek eredményeképpen sikeresen megőrzi a helyét az adott növénytársulásban (pl. egy réten vagy egy erdei életközösségben);
- emellett pedig új élőhelyeket igyekszik találni a faj fennmaradásának esélyét növelve.
Ennek az egész folyamatnak az egyik kulcsjátékosa maga a pollen.
Mindezeket a célokat a növény úgy éri el, hogy kerüli az önbeporzást, és a környezete különböző elemeire bízza azt, hogy a pollenjei a megfelelő helyre kerüljenek. Így alakultak ki a szélbeporzású és a rovarmegporzású növények.
Fontos, hogy akár széllel, akár rovarokkal történik a beporzás, minden növénycsaládban vannak olyan fajok, amelyek elválasztják egymástól a hímnemű és nőnemű virágokat, melyek így úgynevezett egyivarú virágokat alkotnak.
Továbbmenve, kétlakinak nevezzük azokat a növényeket, amelyek az egyivarú virágaikat külön növényeken nevelik, és egylakinak, ha a női és hímnemű virágok egyazon növényen nőnek.
A következő táblázatban láthatunk pár példát a különböző virágzatokra:
| Egylaki és egyivarú virág | Szelídgesztenye, kukorica, európai mogyoró, török mogyoró, égerfa, diófa, fekete fenyő |
| Egylaki és kétivarú virág | Tündérrózsa, ostorménfa |
| Kétlaki és egyivarú virág | Komló, lucerna, kender, parlagi macskatalp, tiszafa, piros földitök |
| Kétlaki és kétivarú virág (egyes egyedek virágai csupa egyivarú női virágokat, más egyedek viszont csakis kétivarú virágokat hordoznak) | Kakukkfű |
Vigyázni kell az értékes pollenre!
A rovarmegporzású növényfajok gyakran úgy elrejtik a virágzatukban a pollent, hogy csak a rovar férhessen hozzá – még a szél se kapja ki könnyen. Sajnos mégis előfordul, hogy a rovarok számára kialakított porzókról haszontalanul elfújja a pollent a szél és a levegőbe kerül – így találkoznak az allergiások is a virágporral.
Érdekes, hogy míg a rovarmegporzású növényeknek általában nagyobb, és kicsit nehezebb a pollenje (hogy könnyebben meg tudjon ragadni a rovarokon, és ne kapja ki könnyen a szél), addig a szélbeporzású növények pollenjei éppen ellenkezőleg: nagy, nyitott virágaikon felkínálják a szélnek, hogy minél gyorsabban szórja szét az értékes virágport. A szélbeporzású fajok emellett nem termelnek nektárt, és feltűnő virágot sem fejlesztenek, viszont a porzóleveleik a szél számára hozzáférhetőek, így a légmozgás nagy mennyiségű pollent képes felkapni. Ide tartoznak a tűlevelű fák, a tölgy, bükk, nyírfa, mogyoró, fűzfa, jegenye, de a fűfélék, a libatop- és ürömfélék is.
Fontos tudni, hogy ha pollenszemeket lélegzünk be, akkor azok megduzzadnak a nyálkahártyában, és fehérjemolekulákat mozgósítanak. Ez a folyamat a szervezetben allergiás immunreakciót válthat ki.
És hogy hogyan kerülhetjük el, hogy minél kevesebb pollennel találkozzunk, és minél több minőségi időt tudjunk a szabadban tölteni? Ezzel a következő cikk fog foglalkozni.
Kapcsolódó cikkek:
- Allergiás kertészkedik – mi pontosan a pollen és mi a szerepe?
- Allergiás kertészkedik – mi az allergia?
- Mit kell tudni az özönnövényekről?
- Ismerjük fel a beporzó rovarokat a kertünkben! – A méhfélék I.
- Ismerjük fel a beporzó rovarokat a kertünkben! – A méhfélék II.
- Hogyan védekezzünk hatékonyan a házikertben a parlagfűvel szemben?
- Használjuk a Parlagfű Bejelentő Rendszert!
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
