Allergiás kertészkedik – a pollen és a megporzás

Ahogy az az előző cikkben is szerepelt, a növény számára egy fontos célja van a virágzatnak, mégpedig a saját fajának fenntartása a következő lépésekben:

• kicseréli a genetikai állományát egy másik egészséges fajtársával;
• ezáltal alkalmazkodóképes és szívós új növények lesznek a következő generáció tagjai;
• ennek eredményeképpen sikeresen megőrzi a helyét az adott növénytársulásban (pl. egy réten vagy egy erdei életközösségben);
• emellett pedig új élőhelyeket igyekszik találni a faj fennmaradásának esélyét növelve.

Ennek az egész folyamatnak az egyik kulcsjátékosa maga a pollen.

Mindezeket a célokat a növény úgy éri el, hogy kerüli az önbeporzást, és a környezete különböző elemeire bízza azt, hogy a pollenjei a megfelelő helyre kerüljenek. Így alakultak ki a szélbeporzású és a rovarmegporzású növények.

Fontos, hogy akár széllel, akár rovarokkal történik a beporzás, minden növénycsaládban vannak olyan fajok, amelyek elválasztják egymástól a hímnemű és nőnemű virágokat, melyek így úgynevezett egyivarú virágokat alkotnak.

Továbbmenve, kétlakinak nevezzük azokat a növényeket, amelyek az egyivarú virágaikat külön növényeken nevelik, és egylakinak, ha a női és hímnemű virágok egyazon növényen nőnek.

A következő táblázatban láthatunk pár példát a különböző virágzatokra:

Egylaki és egyivarú virág	Szelídgesztenye, kukorica, európai mogyoró, török mogyoró, égerfa, diófa, fekete fenyő
Egylaki és kétivarú virág	Tündérrózsa, ostorménfa
Kétlaki és egyivarú virág	Komló, lucerna, kender, parlagi macskatalp, tiszafa, piros földitök
Kétlaki és kétivarú virág (egyes egyedek virágai csupa egyivarú női virágokat, más egyedek viszont csakis kétivarú virágokat hordoznak)	Kakukkfű

Vigyázni kell az értékes pollenre!

A rovarmegporzású növényfajok gyakran úgy elrejtik a virágzatukban a pollent, hogy csak a rovar férhessen hozzá – még a szél se kapja ki könnyen. Sajnos mégis előfordul, hogy a rovarok számára kialakított porzókról haszontalanul elfújja a pollent a szél és a levegőbe kerül – így találkoznak az allergiások is a virágporral.

Érdekes, hogy míg a rovarmegporzású növényeknek általában nagyobb, és kicsit nehezebb a pollenje (hogy könnyebben meg tudjon ragadni a rovarokon, és ne kapja ki könnyen a szél), addig a szélbeporzású növények pollenjei éppen ellenkezőleg: nagy, nyitott virágaikon felkínálják a szélnek, hogy minél gyorsabban szórja szét az értékes virágport. A szélbeporzású fajok emellett nem termelnek nektárt, és feltűnő virágot sem fejlesztenek, viszont a porzóleveleik a szél számára hozzáférhetőek, így a légmozgás nagy mennyiségű pollent képes felkapni. Ide tartoznak a tűlevelű fák, a tölgy, bükk, nyírfa, mogyoró, fűzfa, jegenye, de a fűfélék, a libatop- és ürömfélék is.

Fontos tudni, hogy ha pollenszemeket lélegzünk be, akkor azok megduzzadnak a nyálkahártyában, és fehérjemolekulákat mozgósítanak. Ez a folyamat a szervezetben allergiás immunreakciót válthat ki.

És hogy hogyan kerülhetjük el, hogy minél kevesebb pollennel találkozzunk, és minél több minőségi időt tudjunk a szabadban tölteni? Ezzel a következő cikk fog foglalkozni.

Kapcsolódó cikkek:

• Allergiás kertészkedik – mi pontosan a pollen és mi a szerepe?
• Allergiás kertészkedik – mi az allergia?
• Mit kell tudni az özönnövényekről?
• Ismerjük fel a beporzó rovarokat a kertünkben! – A méhfélék I.
• Ismerjük fel a beporzó rovarokat a kertünkben! – A méhfélék II.
• Hogyan védekezzünk hatékonyan a házikertben a parlagfűvel szemben?
• Használjuk a Parlagfű Bejelentő Rendszert!