Mi a teendő, ha madárinfluenza tüneteit észleljük a háztájon tartott baromfin? Mi történik a bejelentést követően? Mi történik, ha fertőzött állatunk vagy állataink vannak? Milyen korlátozásokat von maga után a betegség megjelenése?
Az előző cikkek összefoglalása
A madárinfluenza olyan megbetegedés, amelyet a madarak szervezetéhez alkalmazkodott influenzavírus okoz. A vírus a többi influenzavírushoz hasonlóan genetikailag igen változékony, mivel a felületén lévő fehérjekomponensek (H és N antigének) különböző módon variálódhatnak.
Az influenza altípusok közül azok a halálosabbak, amelyek inkább az alsó légutakat támadják. Ilyen például a H5N1 is (a madárinfluenza emberre legveszélyesebb vírustörzse). Idén Európában a fő influenzatörzs a H5N8, amelynek magas megbetegítő képessége 2016-ban vált ismertté. Ez a vírustörzs januárban Komárom-Esztergom és Bács-Kiskun megyékben jelent meg a szigorú rendszabályok kihirdetése ellenére is.
A betegség Európa-szerte a vonuló vadmadár-fajokkal jutott be. A madarak legkönnyebben ürülékkel tudják átadni egymásnak a betegséget. A fertőző anyag rövidebb távolságra a szél segítségével terjed, a nagyobb távolságra történő terjedésben az embereknek, járműveknek és eszközöknek van a legnagyobb szerepe.
Míg a vadmadarak sok esetben tünetmentesek maradnak, a háziasított madarak esetében különféle tünetek jelennek meg. Egyes esetekben étvágytalanság és csökkentett folyadékfelvétel jelentkezhet. Más esetben hirtelen, akár előzetes tünetek nélkül, vagy általános tüneteket követően (bágyadtság, étvágytalanság, borzolt tollazat) sok állat rövid időn belül elpusztul. A betegség jele lehet a testtömeg, illetve a tojástermelés csökkenése is.
A cikksorozat jelen részében lesz szó az állattartó kötelezettségeiről, valamint a madárinfluenzához kapcsolódó hatósági intézkedésekről.
A gyanú – első lépés
A madárinfluenza bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség, ezért abban az esetben, ha a baromfi viselkedésében a fentiekhez hasonló, vagy azokkal egyező változásokat észlelünk, haladéktalanul értesítenünk kell az állatorvost, vagy a területileg illetékes Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztály, illetve Osztály munkatársait (https://www.kormanyhivatal.hu/hu)!
A megbetegedett állatok nemcsak hordozzák, de nagy mennyiségben termelik is a vírust, ami megsokszorozza a fertőzés terjedésének lehetőségét. Tisztában kell lennünk azzal, hogy ha egy állat megfertőződött, sajnos meg is fog betegedni, és el fog hullani, ezért minél előbb meg kell fékezni a vírus továbbterjedését!
A kivizsgálás megkezdése, a terjedés megelőzése
Ha a hatósági főállatorvos a gyanút megalapozottnak tartja, a baromfiállományt hatósági megfigyelés alá helyezi. Ezt követően a betegség megerősítése vagy kizárása céljából mintát vesz és utasítja az állattenyésztőt a következő feladatok elvégzésére és szabályok betartására:
- a háztájon tartott további állatok (baromfik, más, fogságban tartott madarak, emlős háziállatok) számba vétele;
- a beteg, elhullott vagy gyanús egyedek számának napi vezetése;
- a háztájon tartott valamennyi madár zártan tartása;
- az épületek be- és kijáratainál fertőtlenítő eszközök alkalmazása;
- a háztájon tartott madarak (baromfi, más fogságban tartott faj) kivitele, vagy máshonnan történő behozása szigorúan tilos!
- madárinfluenzát valószínűsíthetően terjesztő tárgyak, anyagok (tojás, baromfihús, takarmány, felszerelés, hulladék, trágya) kivitele szigorúan tilos!
- a háztájon tartózkodó házi emlősállatok, személyek, járművek, eszközök mozgása a háztájról vagy a ház tájékára csak engedéllyel történhet.
A fentieken túl a hatósági főállatorvos járványügyi nyomozást végez, melynek eredménye alapján a fenti intézkedéseket további helyszínekre terjesztheti ki.
A kivizsgálás eredménye: fertőzött állomány!
Amennyiben a kivizsgálás eredményeképpen beigazolódik, hogy madárinfluenzával fertőzött az állomány, akkor a járvány terjedésének megakadályozása érdekében az érintett állattenyésztésben élő minden baromfit és más, fogságban tartott madarat hatósági felügyelet mellett, késedelem nélkül le kell ölni. Az elhullott állatokat és a tojásokat szintén ártalmatlanítani kell a hatóság felügyelete mellett. Hasonlóan szigorú szabályok mentén kell ártalmatlanítani és fertőtleníteni minden olyan eszközt, anyagot, területet és épületet, amely szennyeződhetett a vírussal.
Mi történik az egészséges állatokkal?
Mivel a betegség 1-2 hétig lappanghat az állatokban anélkül, hogy bármi látható tünete lenne, és nagy valószínűség szerint a többi állat is előbb-utóbb áldozatul esne a betegségnek, ezért ahogy az előbbi bekezdésben is állt, haladéktalanul le kell ölni az összes madarat.
Korlátozások fertőzött állomány esetén
A fertőzött helyszín (háztáji tenyésztés vagy gazdaság) körüli 3 km sugarú területen védőkörzetet, és ugyanezen fertőzött helyszín körüli legalább 10 km sugarú területen megfigyelési körzetet jelöl ki a hatóság. A védőkörzeten és a megfigyelési körzeten belül tilos a kifelé és a befelé irányuló baromfi- és tojásszállítás.
A 3 km sugarú védőkörzetben a baromfik és termékeik mozgásának korlátozása szigorúbb, mint a megfigyelési körzetben: a védőkörzetbe eső gazdaságokban, baromfitartó helyeken klinikai vizsgálatot is végeznek és gyanú alapján mintát vesznek. Ezenkívül a védőkörzeten belül a madarak vására, piaca, versenye, illetve egyéb ilyen jellegű rendezvény megtartása is tilos.
A korlátozások minden házi- és fogságban tartott madárra vonatkoznak mind a baromfitartó gazdaságokban, mind a baromfit tartó magánszemélyek telepén.
További információ
További kérdések felmerülése esetén a területileg illetékes Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztályaihoz, illetve Osztályaihoz fordulhatunk segítségért (https://www.kormanyhivatal.hu/hu oldalon kiválasztjuk az illetékes hivatalt, majd a jobb oldali menüsorban az Elérhetőségek, szervezet menüpontra kattintunk).
Rendkívül fontos, hogy a járványügyi védekezés bárminemű akadályozása – a kártalanításból való kizáráson és a többmilliós pénzbírságon túl – büntető feljelentést, így akár börtönbüntetést is vonhat maga után.
Vigyázzunk az állataink és családunk egészségére! Tartsuk be az előírásokat, figyeljük a betegséggel kapcsolatos híreket, és intézkedjünk mielőbb, ha szükségessé válik!
Kapcsolódó cikkek:
- Amit a madárinfluenzáról tudni érdemes I. rész
- Amit a madárinfluenzáról tudni érdemes II. rész
- 2020 novemberében elrendelték a baromfik zártan tartását
- Válságos helyzetben a pulykaágazat – a karácsony némileg segíthet
- Nem éri meg megszegni az állategészségügyi járványvédelmi szabályokat
- Tíz százalékkal is drágulhat a francia libamáj
- Hattyúból és rétisasból is kimutattak madárinfluenzát hazánkban
- Feloldotta a Nébih a Bács-Kiskun megyei madárinfluenza védőkörzeteket
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
