Bár ritkább vendégek a kertben fészkelő és télen is velünk maradó énekesmadarainknál, mégis számos bagolyfaj életmódja is erősen kötődik már az emberi környezethez. Melyek ezek a fajok, amelyek gyakrabban megfordulhatnak körülöttünk? Miben segítenek nekünk, és mi hogyan támogathatjuk a megtelepedésüket?
Jómagam is elkötelezett híve vagyok a madárbarát kert kialakításának, aminek dióhéjban az a lényege, hogy minden évszakban segítsük a háztájunkon élő és átvonuló madarakat az alapvető életszükségleteik kielégítésében. Ebbe nemcsak a friss ivóvíz, a sokrétű táplálék elérhetővé tétele, de a búvóhelyek, fészkelőhelyek kialakítása is beletartozik.
Egész évben találkozhatunk a gyakori énekesmadarainkkal, akiket télen is etethetünk, de a háztáji növényállománytól és a környezetünkben növő fafajoktól is függően vendégül láthatunk nagyobb testű ragadozómadarakat is, például baglyokat is.
Baglyok körülöttünk
Hazánkban eddig tizenkét bagolyfaj előfordulását igazolták, közülük tíz fészkelő faj Magyarországon. Ebből a tíz fészkelő fajból öt lakott területeken is rendszeresen költ, ide tartozik a gyöngybagoly, a macskabagoly, az erdei fülesbagoly, a füleskuvik és a kuvik is. Ezeket a fajokat emberkövető bagolyfajoknak is szokták nevezni.
Az alábbi táblázatban a hazánkban előforduló bagolyfajok szerepelnek, a rájuk jellemző előfordulási és költési helyükkel feltüntetve.
Gyöngybagoly | Régen fák odvaiban költött, de ma már szinte kizárólag padlásokon, tetőterekben és templomtornyokban fészkel. |
Macskabagoly | Jellemzően erdők, parkok öreg, korhadt fáinak odvaiban, üregeiben költ, de rendszeresen megtelepszik padlásokon is. |
Erdei fülesbagoly | Gyakran megtelepszik fasorok elhagyott varjútelepein, szarkafészkeiben, és egyre több helyen városokban is (parkokban, és erkélyre kihelyezett virágládákban). |
Réti fülesbagoly | Ritka faj, pusztai élőhelyeken költ. |
Uhu | Hazánkban elszórtan van jelen, a Dunántúl északi részén rendszeresen költ. |
Uráli bagoly | Középhegységeinkben előfordul és költ, az Alföldön is jelentették a jelenlétét. |
Kuvik | Fő költőhelyei a tanyák és állattartó telepek padlásai, táplálkozni pedig a legelőkre, kisparcellás mezőgazdasági földekre jár. Élőhelye a tanyák elnéptelenedésével, a pusztai legeltetés felhagyásával, az odvas pusztai fasorok eltűnésével egyre szűkül. |
Füleskuvik | Hazánk területén elszórtan fészkel. |
Gatyáskuvik | Az Északi-középhegységben fordul elő, és ritkán ugyan, de költ is. |
Törpekuvik | Ritka vendég az Északi-középhegységben, még nem sikerült bizonyítani, hogy költ is. |
Hóbagoly | Nagyon ritka kóborló. |
Karvalybagoly | Nagyon ritka kóborló. |
Miben segítenek nekünk?
A településeken fészkelő baglyok jelenléte azért fontos, mert ezek a madarak felnőttkorban is elsősorban kisrágcsálókkal táplálkoznak, valamint a fiókáikat is ezekkel etetik, így segítenek tizedelni a városokban is problémát okozó egér- és patkánykolóniákat.
A baglyok hiányában a rágcsálók számának csökkenését csak az emberre is veszélyes mérgezett csalik kihelyezésével lehet orvosolni, míg egyetlen erdei fülesbagoly évente akár ezernél is több rágcsálót zsákmányol, ami a népes telelőcsapatok esetében már óriási mennyiséget jelent. A kisebb termetű bagolyfajok (pl. kuvikok) rengeteg kártevő rovart is elfogyasztanak.
Mi is segítsünk nekik!
A baglyok megtelepedésének egyik legfőbb akadályát a megfelelő fészkelőhelyek hiánya jelenti. Ennek az az elsődleges oka, hogy a baglyok nem tudnak fészket építeni. A költéshez és a fiókák felneveléséhez korhadt üregekkel, vastag törzselágazással rendelkező, idős fákra, nagy testű harkályok elhagyott odúira, vagy varjúfélék, gólya, egerészölyv fészkeire van szüksége. Megint más bagolyfajoknak (pl. kuvik, macskabagoly) nyitott padlásokra (pl. istálló, csűr) lenne igénye.
Az emberkövető bagolyfajok közül is a gyöngybagoly alakította ki a legszorosabb kapcsolatot az emberi környezettel. Ezt a fajt templomok toronysüvegébe, padlásokra telepített költőládákkal segíthetjük, míg a macskabagoly, a kisebb testű kuvik és füleskuvik megtelepedését nagyméretű mesterséges odúkkal támogathatjuk.
A baglyoknak kirakott műfészkek, mesterséges odúk esetében alapelv, hogy ezekbe mindig kell lehullott lombot, száraz füvet vagy faforgács fészekanyagot tenni, amiben a tojó megfelelő fészket alakíthat ki a tojásoknak.
Nemcsak a családiház-tulajdonosok, hanem az önkormányzatok és a lakástulajdonosok is segíthetnek műfészkek, költőládák kihelyezésével a településlakó, rágcsálópusztító baglyok megtelepedésében és költésében!
Kapcsolódó cikkek:
- Madárodú kihelyezése a kertbe
- Ismerjük meg a kertünkbe látogató madarakat! – Cinegefélék I.
- Ismerjük meg a kertünkbe látogató madarakat! – Cinegefélék II.
- Ismerjük meg a kertünkbe látogató madarakat! – Verébfélék
- Ismerjük meg a kertünkbe látogató madarakat! – A vörösbegy és a szürkebegy-fajok
- Ismerjük meg a kertünkbe látogató madarakat! – A tengelic és a meggyvágó
- Ismerjük meg a kertünkbe látogató madarakat! – A házi rozsdafarkú és az őszapó
- Ismerjük meg a kertünkbe látogató madarakat! – A csuszka és a fakusz
- Madáretető másképp – „madárkarácsony”
- A téli madáretetés aranyszabályai
- Madáretetés a ház körül – melyik madárfaj hol keresi az eleséget?
- Madáretetés a ház körül – melyik madárfajnak milyen eleséggel készüljünk?