Ki ne szeretné a gyönyörű, lehetőségekkel teli, hullámzó fűtengert? Kiváló helyszíne a kerti élményeknek, pihenésnek, és bizony az unalom elűzésének is, ugyanis tagadhatatlanul az egyik leginkább munkaigényes részéről van szó a portának. Itt az ideje, hogy belevágjunk a saját gyepünk vagy pázsitunk telepítésébe!
Ahogy azt a füvesítési kisokos alapjainál beharangoztam, a következő cikkek a gyepszőnyeg és a fűmagvetés körül forognak majd. Most vesszük át a fűmagvetéssel kapcsolatos tudni- és tennivalókat azért, hogy minél nagyobb sikert könyvelhessünk el a felkészültségünkért cserébe.
A szükséges eszközökre és általános buktatókra külön ebben a cikkben nem térünk ki, mindezekről az előző cikkben olvashatunk bővebben.
A terület meghatározása
Először is fel kell mérnünk, hogy körülbelül mekkora telekrészt szeretnénk füvesíteni. Ezután meg kell figyelnünk a terület fényviszonyait, érdemes megvizsgálni a talajt és az öntözés lehetőségeit is. Ez egy igen összetett kérdéskör, de ha most gondosan „megágyazunk” a füvesítésnek, sokkal kevesebb meglepetésben lesz részünk.
A terület megtisztítása
Első lépésben tisztítsuk meg a területet az esetleges építési törmeléktől és a gyomnövényektől. Fontos, hogy a gyomok gyökereit is távolítsuk el a biztonság kedvéért, ugyanis a gyökereket csak nagyon hosszú idő alatt „dolgozza fel” a talaj, másrészt élőhelyet biztosíthatnak különböző kórokozó gombáknak, melyek később a füvet is megtámadhatják.
A túlságosan tömörödött, letaposott, régi kerti földet a legtöbb szakember ajánlása szerint érdemes felrotálni vagy felásni, így egyrészt könnyebben kitisztítható a talaj, másrészt könnyebben bedolgozhatóak az esetlegesen szükséges talajjavító készítmények (ld. lent).
Amikor szükség van termőföldre…
Ha a füvesítendő terület szó szerint tele van építési törmelékkel, vagy pusztán szélsőségesen homokos vagy agyagos a kert talaja, mindenképpen érdemes egy 5-10 cm-es vastagságban termőföldet teríteni rá.
Rossz hír, hogy igencsak nehéz jó minőségű, tiszta (allergén és agresszív gyomok magjaitól mentes) termőföldet szerezni. Keressünk olyan telepet, ahol szemcsés szerkezetű, trágyával kevert földet tudunk venni. Minél sötétebb színű a föld, annál több benne a szerves anyag, ebből is látható egy minőségi paraméter. Ezenkívül végezzünk el pár alapvető, egyszerű vizsgálatot: a gyúrópróbából már következtethetünk arra, hogy homokos, vályogos, vagy agyagos földről van-e szó. A legjobb, ha egyik felé sem billen el túlzottan az arány.
Amikor szükség van a talaj javítására
A következő esetek és orvoslásaik merülhetnek fel abban az esetben, ha nem szükséges termőföldet vásárolni, de a talaj bizonyos tulajdonságán változtatni kell:
- laza, homokos talaj: kéreghumusz bedolgozása (ajánlott mennyiség: 8-10 l / m2),
- kemény, agyagos talaj: fellazítás folyami homokkal vagy kvarchomokkal (ajánlott mennyiség: 2 m3 / 100 m2),
- fakó, öntözetlen, „fáradt” talaj: komposzttal vagy foszforban gazdag trágyával növeljük a tápanyag-készletet (gyeptrágyánál ajánlott mennyisége 30-40 g/m2),
- általános kerti talaj: gyepföld kijuttatása a kellő mennyiségű tápanyag biztosítására (ajánlott mennyiség: 10 l / m2).
Ha lehetőségünk van, a fenti munkálatok után legalább két hétig (lehet egy hónapig is) pihentessük a talajt! Ezt követően ellenőrizzük a talaj kémhatását! Ideális esetben 5,5-7,2 közötti értéket kapunk. Ha ennél alacsonyabb, juttassunk ki kerti meszet a talaj minőségének javítására.
A talaj elegyengetése
A terület megtisztítását és a talaj szükséges javítását követően el kell egyengetni a területet, amire a kerti henger a legalkalmasabb eszköz. Kisebb területeken egy taposódeszka is megfelel.
A megfelelő magágy előkészítése
A tömörítést és elegyengetést követően alakítjuk ki a magágyat, amely a talaj legfelső, 2-3 cm-es rétege a fűmag esetében. A megfelelő magágy aprómorzsás, szemcsés szerkezetű, és nincsenek benne kavicsok, törmelékek, gyökerek, egyéb növényi maradványok sem. Ennek biztosításához alaposan át kell gereblyéznünk a felső talajréteget.
A megfelelő fűmagkeverék kiválasztása
A fenti munkálatokkal párhuzamosan meghatározhatjuk, milyen fűmagkeverékeket fogunk keresni az üzletekben. Előfordul, hogy egy termékcsaládnak többféle megoldására is szükségünk lesz, ha nagyon változatos a terület. Például a nagyobb fák vagy a ház által árnyékolt területre árnyéktűrő magkeveréket, a gyerekek játszóterére sport fűmagot, a hamarabb kiszáradó telkekre szárazságtűrőt, a pihenésre, kevesebb igénybevételre szánt területre dekor- vagy virágos magkeveréket választhatunk.
Már az elején el kell döntenünk, hogy fajokban gazdagabb, rétre emlékeztető gyepet, vagy a mezők egynemű, üde zöldjét idéző pázsitot szeretnénk az adott területre. A gyepről és a pázsitról bővebben egy korábbi cikkben olvashatunk.
Mivel egy szép gyep- vagy pázsittakarót hosszú távra tervez az ember, ajánlott az elején kicsit több költséggel számolni, mert nem éri meg az olcsóbb, valószínűleg silányabb minőségű fűmagot megvásárolni.
A kellő mennyiségű fűmag megvásárlása
Számoljunk úgy, hogy egy négyzetméterre átlagosan 30-50 g fűmagra lesz szükségünk, vagyis egy kilogrammnyi mag egy 15-20 m2 nagyságú területre lesz elegendő. Miután kiszámoltuk a kellő mennyiséget, érdemes a vásárláskor egy kicsit többet venni, mert gondolni kell az esetleg kiritkuló foltokra, vagy a komisz kutyusra, aki mégis ás egy lyukat az újonnan füvesített részre.
A vetés megfelelő időpontja
A vetéshez a legmegfelelőbb időszak a kora tavasz (április közepe előtt) és a kora ősz (szeptember és október). Ezek a hónapok tudják biztosítani a megfelelő hőmérsékletet, és a gyakori, de nem túl nagy mennyiségű csapadékot, amire a fűnek ilyenkor szüksége van. Ezenkívül lehetőségünk van egészen késő ősszel is vetni (ez a tél alá vetés), ilyenkor a fűmag a telet a talajban tölti, és csak tavasszal csírázik ki.
Ne vessünk szeles, csapadékos vagy nyirkos időben! Kerüljük a vetést akkor is, ha az elkövetkezendő őszi hétre már fagyokat mond. Igyekezzünk olyan időpontot találni, amikor egyenletesen, kellő odafigyeléssel tudjuk elvetni a magokat.
A vetés utáni munkálatok
A magvetés után a fűmagokat gereblyével be kell dolgoznia a talajba, hogy 0,5-1,5 cm mélyre kerüljenek!
Az egyik legfontosabb lépés a fűmagvak bőséges megöntözése! Ez az úgynevezett kelesztő öntözés. Figyelünk arra, hogy az öntözővíz lassan, finoman porlasztva érkezzen a területre! Ehhez megfelel a rózsás öntözőfejes kerti locsoló vagy kisebb területekre a locsolókanna. Kis adagokban, akár naponta többször is megöntözhetjük a friss vetést. Ügyeljünk arra, hogy ne keletkezzenek pocsolyák a területen!
A következő cikkekben a gyepszőnyegről és a gyep, pázsit gondozásáról lesz szó.
Az őszi kerti munkákhoz mindenkinek kitartást, jókedvet és gyönyörű időt kívánok!
Kapcsolódó cikkek:
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
