Télen fokozottabb a veszélye annak, hogy a kistestű, környezetünkben élő és telelő madarak nagy erővel nekirepülnek a házon lévő üvegfelületeknek. Bár az ütközés nem minden esetben végzetes, egy kis odafigyeléssel ennek elejét tudjuk venni, lássuk, mit tehetünk!
A Facebook-on rendszerint találkozni a „madaras” csoportokban, hogy látszólag mindenféle külsérelmi nyom nélküli, elpusztult madarat találnak az utcán, vagy akár az udvarukban. Az épített környezetben a madarak legnagyobb ellenségei a nagyobb üvegfelületek, azaz az ablakok és az üvegfalak.
Szerencsére a madarak üvegfalnak ütközése nem minden esetben végzetes. Kicsit rosszabb esetben is pár perces vagy pár órás kábultság után el tud repülni a madár. Addig viszont fokozottan ki van téve az átmeneti sérüléstől a macskáknak és ragadozó madaraknak, a téli hidegben pedig a kihűlésnek.
De miért ütköznek neki a madarak az üvegfelületnek? Mi téveszti meg őket, és hogyan lehet megelőzni a halálos ütközést?
Az ütközés oka
A függőleges üvegfelület az épített környezet sajátossága, vagyis az állatok a természetben nem találkoznak ilyen tulajdonságú anyaggal. Ebből következik, hogy alkalmazkodni is nehezen tudnak hozzá, mert az evolúciójuk során nem tanulhatták meg „kezelni” az üvegfelületeket.
Az üveg több szempontból is veszélyes az állatokra, és különösen a madarakra nézve:
- a teljes átlátszóság miatt,
- a környező táj vagy a napfény visszatükröződése miatt, és
- a belső lámpafény kiszűrődése miatt.
A problémát tovább fokozza, hogy a magasságuk és méretük miatt amúgy is legnagyobb üvegfelületekkel rendelkező irodaházakban gyakran késő estig folyik a munka, a belső világítás felkapcsolása mellett, a repülő madarakat pedig sajnos a fény vonzza az épületekhez.
Ezt súlyosbítja, hogy az őszi és a tavaszi vonulási időszakban korán sötétedik, ami a fényátengedő, vonzó üvegfelületek miatt további veszélyfokozó tényező, ráadásul az átvonulók többsége nemhogy embert, települést sem látott még soha életében, így esélye sem lehetett megtanulni azt, hogy el kell kerülni az ablakokat és üvegfalakat.
Első a megelőzés
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakembereinek ajánlása szerint a probléma megelőzésének egyik módja a szúnyogháló vagy speciális fólia használata, hogy a madarakat ne tévessze meg az üvegfelület.
A hagyományos méretű ablakok esetében a szúnyogháló felszerelése nemcsak a madarak ablaknak ütközését küszöböli ki biztosan, de légy- és szúnyogmentessé is teszi az épület belső részét. A magas irodaépületek üvegfalai esetén is megoldást jelenthetnek azok a speciális fóliák, amelyek lefedik a teljes üvegfelületet, így megszüntetik a madarakra veszélyes tükröződést és átláthatóságot.
Emellett az emberi szem számára nem érzékelhető, de az ultraibolya (UV)-tartományban is látó madarak számára a csíkokkal, foltokkal, pókhálószerű mintával bevont üvegfelületek áthatolhatatlannak mutatják a felületet, így a madarak elkerülhetik az ütközést.
Ha már megvolt a koppanás
Az MME felhívja a figyelmünket, hogy ha találunk a kertünkben vagy az utcán földön ülő, a közeledésünkre sem felrepülő madarat, akkor a sérült állatot helyezzük minél nyugodtabb helyre, ha erre van lehetőségünk! Így nyugodtan és gyorsabban felépülhet.
Ha a kertünkben találtunk sérült madarat, akkor tegyük egy kisebb lyukakkal (szellőzőnyílások) ellátott, konyhai papírtörlővel kibélelt, biztonságosan lezárható papírdobozba. Ha valakinek van otthon madárkalitkája, akkor abba helyezze el a madarat, és vonja be sötét textíliával, hogy minél kevesebb inger érje! Így házilag készíthetünk a számára egy úgynevezett sokktalanító dobozt.
Helyezzük ezt az ideiglenes „szállást” a lakás egy csendes, szobahőmérsékletű zugába, és hagyjuk a madarat így pihenni egy-két órát! Enni és inni ilyenkor nem kell adni neki. A legfontosabb, hogy az állat a sötét, nyugodt környezetben kipihenhesse a nagy ijedelmet.
A pihentetés letelte után vigyük ki a dobozt/kalitkát a szabadba! Fontos, hogy épülettől, üvegfelülettől távol legyünk! Egy erre megfelelő helyen próbáljuk meg elengedni a madarat anélkül, hogy újra kézbe vennénk. Elengedés szempontjából előnyösebb a dobozos elhelyezés, mert ennek elég felnyitni a tetejét, és a madár máris el tud repülni.
Ha hosszabb időre van szükség a gyógyuláshoz
Amennyiben néhány órán belül nem tud elrepülni, a pihentetést érdemes egy-két napon keresztül folytatni. Erre az időszakra a madarat már kalitkába kell tenni, amit ezúttal ne takarjunk le! Ha vállaljuk a további ápolását, az MME honlapján lévő kiváló összefoglalót ajánlom böngészésre.
Ha a madár ezek után sem repül el, illetve furcsán viselkedik (leesik az ülőrúdról, vagy nem is tud megülni ezen; rázza, forgatja vagy lógatja a fejét), a sérülés valószínűleg súlyosabb és legrosszabb esetben maradandó is. Ilyenkor az utolsó lehetőség, hogy eljuttatjuk valamelyik madármentőhelyre.
Figyeljünk a környezetünkben élő állatokra, mert sok esetben ránk vannak utalva!
A madáretetőről készült képért köszönet Szentmihályi Zsófiának!
Kapcsolódó cikkek:
- Mi a teendő, ha nálunk áttelelő fehér gólyát láttam?
- Madáretetés a ház körül – melyik madárfaj hol keresi az eleséget?
- Madáretetés a ház körül – melyik madárfajnak milyen eleséggel készüljünk?
- A téli madáretetés aranyszabályai
- Ragadozó madarak és macskák – veszélyben a madáretető vendégei
- Madárodú kihelyezése a kertbe
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
