Környezettámogató kertészkedés II. rész
Milyen döntésekkel segíthetjük a kertünkben zajló természetes folyamatokat, hogy minél kevesebbszer kelljen beleavatkozni? Hogyan tudjuk a felelős döntéseinkkel csökkenteni a háztáji kertészkedés környezetterhelését?
Az előző cikkben egy hosszabb bevezető után betekintést kaphattunk abból, vajon hogyan lehet újragondolni a kertben végzett munkák körülményeit annak érdekében, hogy minél kevesebb erőforrást használjunk fel ugyanazért az eredményért.
Folytatva a gondolatsort, nézzük meg, mit tehetünk a tápanyag-utánpótlás, a növényválasztás, a szaporítóanyag-előállítás terén, valamint a hasznos állatok védelme és segítése érdekében!
Adjuk vissza, amit elvettünk!
A veteményeskert és a gyümölcsös rendkívül sok tápanyagot használ fel a talajból a növények megfelelő táplálásához. Gondoskodnunk kell arról, hogy a tőlünk telhető legtöbbet visszaadjuk a talajnak az értékes összetevőiből:
- használjunk komposztot, levélkomposztot, természetes növényi tápoldatokat a tápanyagok pótlására
- használjunk esővizet a talaj vízkészletének pótlására
Mindezzel olyan pozitív folyamatokat is indukálunk, amelyek számunkra láthatatlanul zajlanak a talajban: az életerős, tápláló közegben hosszú ideig maradnak a lebontó és a kertünk kártevőivel táplálkozó hasznos szervezetek.
A túlzott műtrágya használat hosszú távon a fenti előnyök totális elvesztéséhez vezet, ugyanis a szintetikus anyagok a hasznos szervezetek pusztulását okozzák, így évek múltán egy élettelen temetővé tennénk a kertet.
Válasszunk okosan!
Ahogy azt az előző cikkben a sövény telepítésénél is tárgyaltuk, elképesztően sok előnye van, ha szárazságtűrő(bb) dísznövényeket választunk a kertbe! Nemcsak az öntözővízből, hanem a növényvédő szerekből is sokat megtakaríthatunk. Gondoljunk bele, hogy a legtöbb trópusi, mediterrán dísznövényt nagyon megviseli hazánk kaotikus, folyamatosan melegedő éghajlata, és ha emiatt legyengülnek, egy esetleges betegség vagy kártevő sokkal hamarabb kikezdheti azokat. Ellenben egy nagyobb tűrőképességű, szárazságtűrő cserje, vagy évelő lágyszárú, vagy akár egynyári virágzó szépség is sokkal jobban bírja a megpróbáltatásokat!
Termeljük meg és állítsuk elő magunk!
Ha lehetőségünk van magunknak megtermelni a zöldség- és gyümölcsszükségletünknek egy részét, máris sokat tettünk a környezetterhelés csökkentéséért.
Egyrészt nem egy távoli országból származó terméket vásároltunk meg, másrészt biztosan tudjuk, hogy a termesztés során milyen növényvédő vagy tápanyag-utánpótló készítményekkel került a növény esetlegesen kapcsolatba, mert mi szabtuk meg, hogy milyen szert juttattunk ki a szükséghelyzetben. Ezenkívül és nem utolsó sorban sokkal frissebben kerül az asztalunkra a kertből szedett finomság.
Mindezen felül megpróbálkozhatunk saját magunk a növények szaporításával: fogjunk magot az egynyári dísznövényeinkről, a legfinomabb paradicsomból, szaporítsuk az egészséges szőlőtöveket, neveljünk magunknak palántát és így tovább!
Segítsünk az állatoknak!
Ahogy az erőforrás-takarékosság és előrelátás az összes eddigi praktikával összefüggött, úgy a kertünkben és a szűkebb környezetünkben vadon élő állatokhoz is kapcsolódik. A növényi károsítóknak számos természetes ellensége van, amelyek ha otthont kapnak a kertünkben, akkor egyben egy igazi növényvédelmi brigádot is leszerződtettünk magunkhoz!
Számtalan módon segíthetjük a hasznos szervezetek „bentlakását” a telken, a teljesség igénye nélkül például:
- építhetünk süngarázst a kártevő csigák fogyasztójának, és nem mellesleg egy, a kihalás szélére sodródott fajt is támogatunk vele!
- építhetünk rovarhotelt vagy más néven darázsgarázst, amivel a beporzó szervezeteket támogatjuk
- kihelyezhetünk madáretetőt, amiben novembertől márciusig folyamatosan etetjük a hazánkban telelő kistestű madarakat. Ezek az apró szárnyas segítők aztán a vegetációs időszakban temérdek kártevő lárváját elfogyasztják
- kihelyezhetünk madárodút is, hogy a télen nálunk vendégeskedő madárfajok tartós otthonra is leljenek a kertünkben, így nagyobb eséllyel etetik a kerti károsítók lárváival a saját fiókáikat
- ültethetünk olyan növényeket – elsősorban cserjéket -, amelyek életterül szolgálnak többféle madárfajnak, és esetlegesen sünöknek is
- minél kevesebb szintetikus készítményt használunk a kertben, annál hatékonyabban tudnak segíteni a kertünkben az állatok
- az egészséges talajélet szempontjából elengedhetetlen lebontó szervezetek jelenléte is nagyban függ a szintetikus készítmények használatától, ezért is minél kevesebbet juttassunk ki belőlük!
Ha a fenti gyakorlatokból és ötletekből sikerült többet megvalósítanunk, bátran vágjunk bele az összetettebb megoldások kivitelezésébe is! Ha nyitottak vagyunk a kertünk egész rendszerét alávetni a lehető legteljesebb környezettámogatásnak, létrehozhatunk egy egész birodalmat a permakultúra jegyében. A permakultúra megvalósításával lehetőséget teremtünk arra, hogy a kertünk hozzájáruljon a környezetünk ökológiai egyensúlyának megteremtéséhez, teret adva ezzel a természet évezredes folyamatainak. Erről bővebben egy tavalyi szeptemberi cikkben foglalkoztunk.
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
