Közösségi kertek – innovatív kezdeményezés a fenntartható és környezettudatos életmód szolgálatában

„Testünk a kert, akaratunk a kertész” – évszázadokkal ezelőtt hagyta el ez a mondat Shakespeare tintába mártott tollát, de ő előtte és őt követően is számos híres poéta, író és gondolkodó talált különféle pompás párhuzamot az életünk, a döntéseink, az érzelmeink és a kertészkedés, valamint a kert között. Ezeknek a metaforáknak az alapja sem más, mint a boldog, teljes életre való törekvés, hiszen mindenkinek szüksége van a KINT töltött időre és tevékenykedésre. Arra, hogy valami olyat alkossunk, gondozzunk, amit nem tudunk száz százalékban uralni, érhetnek meglepetések, szembesülhetünk problémákkal, de mindezt annak érdekében vállaljuk, hogy a végkifejlet szemet gyönyörködtető legyen és/vagy a magunk által termelt zöldségekkel és gyümölcsökkel örvendeztessük meg a családot. Azontúl, hogy a kertművelés, növénytermesztés és –ápolás a mi lelki és testi egészségünk érdeke is, hozzájárulunk ahhoz, hogy a városokban egy hasznos, közösségi tevékenység színtereként megnőjön a zöldterületek nagysága.

Ötletből gyakorlat

Közösségi kertek létrehozása és közösségi szinten történő fenntartása már önmagában is különleges, haladó gondolkodású kezdeményezés. Szerteágazó célrendszerét, ha megpróbálnánk egy mondatba összefoglalni, valahogy így hangzana: teret adni a kerttel nem rendelkező városlakóknak, időseknek és fiataloknak, zöld szemléletű diák- és civilszervezeteknek, tanulóknak és dolgozó embereknek annak érdekében, hogy életterükből vagy életmódjukból fakadó hiányérzetüket ilyen körülmények között csökkentsék, minőségi időt töltve egy közösség tagjaként.

Természetesen ezeknek a területeknek nincs egységes, előre meghatározott arculata, ezt a résztvevők és szervezők igénye szabja meg. Kialakíthatók zöldségeskertek, gyógy- és fűszernövénykertek, dísznövénykertek, tankertek, belvárosi és vidéki körülményekre szabva.

Kiváló példa

Akárhol helyezkedjen is el, és akármilyen formában hozzanak is létre egy közösségi kertet, mindenekelőtt követendő példává válik a környezettudatos és fenntartható életmód égisze alatt, és gyakorlati vonzatát tekintve elősegíti a közösség tagjainak szemléletváltását. Mindezen túlmenően új értelmet ad a városi terek közösségépítő kihasználásának.

A közösségi terek kihasználásával példát mutathatunk fiatalabb embertársainknak, gyermekeinknek, hogyan kerülhet az asztalra lokálisan termelt, jó minőségű élelmiszer, miáltal hosszútávon kialakulhat az öngondoskodási kultúra, a gazdaságos életvezetés gyakorlata. A rendszeres kertlátogatás és növényápolás biztosítja a kellő testmozgást, segít az egészség megőrzésében, illetve visszaszerzésében. A kertművelő közösség részeként átértékeljük szerepünket, egy új oldalról megismerve saját magunkat és társainkat is. Kitűnő színtere a kert szervezetek, munkahelyi team-ek egységének kialakításához, csapatépítő programokhoz. Emellett a szervezett oktatásban is nagy segítséget nyújthat a tanultak testközelből való megismerése, a gyermekek felelősségérzetének, szociális készségeik fejlődésének erősödését is elősegítve. Nem mellesleg izgalmas szabadidős tevékenységet is jelent, mellyel csökkenhet az egy főre jutó „képernyő-bámulás” relatív idejének mennyisége.

Érdemes belevágni

A települések közigazgatási határain belül természetesen egyeztetni szükséges az illetékes önkormányzati szervvel, emellett a terület megválasztásakor figyelembe kell venni a következőket: egy közösségi kert alapításához mindenekelőtt egyszerűen megközelíthető, sík területre van szükség, melyet körül lehet határolni, zárható bejárattal ellátni. Feltétlenül szükséges vízforrás jelenléte és igény esetén egy zárható fészer, melyben biztonságosan tárolhatók a szerszámok, virágföld, tápoldatok, kesztyűk, bakancsok, öntözőkannák stb.). Ezeken kívül érdemes a közösségi programok támogatására gondolván pihenőhelyről gondoskodni (ülőalkalmatosságok, esetleg sütögető sarkok).

Ajánlás

Én elsőként az egyetemi éveim alatt hallottam közösségi kertekről 4 évvel ezelőtt, amikor egyik önkéntes diákszervezetbeli társam szívesen az egyesület rendelkezésére bocsátotta a bérelt parcelláját az egyik fővárosi közösségi kertben. A hely könnyen megközelíthető, barátságos, tiszta és megkapó hangulatú volt. Azonmód nekiveselkedtünk, és számtalan ötletünket megvalósítottuk, felhasználtuk a terület és a közös tevékenység varázsát a tagtoborzások alkalmával és csapatépítő programok szervezésére is. Lelkes, természetbarát fiatalként tiszta szívből ajánlom ezt a lehetőséget mindazoknak, akik különleges, hosszútávú tevékenységgel szeretnék fűszerezni a mindennapjaikat, és örömüket lelik a kertészkedésben.

Keressük fel a meglévő kerteket!

Jelenleg kerekek hatvan kert működtetését végzik az ország minden táján közösen kertészkedő közösségek, ebben a táblázatban kerültek felsorolásra nevükkel és pontos címükkel együtt:

A megyeszékhelyek közül Debrecen, Győr, Szeged, Miskolc, Kecskemét, Eger, Tatabánya, Székesfehérvár rendelkezik legalább egy közösségi kerttel, további településeink, ahol parcellát bérelhetünk: Tata, Dunakeszi, Budakalász, Szentendre, Hét, Nagykovácsi, Kozmadombja, Kunszentmiklós, Tompa, Szekszárd, Pilisszentkereszt, Répceszemere és Zalaszentgyörgy. Legutolsó értesüléseim szerint a szolnoki Szalmabála Közösségi Kert szervezés alatt áll, ez lesz a legújabb hazánkban.

További információk a közösségi kertek hivatalos oldalán, a http://kozossegikertek.hu/ címen, ahol növényhatározó, kertészkedési naptár – a vetéstől a növényvédelmen át a betakarítás módjáig – és a legfrissebb hírek várnak minket.

Eredményes és örömteli közösségi kertészkedést kívánok!