Már februártól kezdve vehetünk ajándékba lila vagy fehér virágú harangvirágot a virágboltokban, amiben hónapokon keresztül gyönyörködhetünk. A nyár közeledtével egyre több harangvirág-fajjal és -fajtával találkozhatunk az üzletekben – de nem mindegy, melyiket hova ültetjük a kertbe!
Minden évben kisebb szomorúsággal figyelem, hogyan hervad el az összes tavasz-hírnök és jön a (remélhetőleg) termésekben gazdag, termékeny nyár. De sok helyen hiányoznak a kedves virágok. Milyen növényeket lehetne nevelni a kertben a nyárra készülve, hogy ne kelljen elbúcsúznunk most az összes virágzó növénytől? Az első növények, amik beugrottak, a harangvirágok voltak.
A harangvirágok a nyár gyönyörű kis csengettyűi. Igaz, már hónapokkal korábban lehet őket kapni a virágüzletekben, mégis az ő igazi idejük nyáron jön el. Ismerjük meg ezt a sokoldalú kis közösséget, és ha szeretnénk a kertünkben is üdvözölni őket, nézzünk utána: egy- vagy kétéves, esetleg évelő növényt szeretnénk, árnyékba és napra melyik fajta lenne jobb választás, és mit kell tennünk, hogy sokáig virágozzanak?
Rendszertan és elterjedés
A harangvirág (Campanula) nemzetség a fészkesvirágzatúak (Asterales) növényrendbe tartozik. A nemzetség tudományos neve, a latin „Campa” kis harangot jelent – ezzel utalva a nemzetségben megtalálható csaknem 300 faj közös jellemzőjére: az ide tartozó növények harang alakú virágaira.
A harangvirágok Földünk északi féltekének nagy részén megtalálhatók. Főbb előfordulási területei a Földközi-tenger vidéke, a Kauzkázus és a Balkán-félsziget. Sok fajjal réteken és hegyi kaszálókon találkozhatunk, de vannak olyan, kisebb termetű fajok is, amelyek sziklák között vagy erdei aljnövényként élnek.
Magyarországon 12 őshonos fajt tartunk számon, ezek a következők:
| Magyar név | Latin név |
| Olasz harangvirág | Campanula bononiensis |
| Halvány harangvirág | Campanula cervicaria |
| Csomós haranvirág | Campanula glomerata |
| Széleslevelű harangvirág | Campanula latifolia |
| Hosszúfüzérű haranvirág | Campanula macrostachya |
| Terebélyes harangvirág | Campanula patula |
| Baracklevelű harangvirág | Campanula persicifolia |
| Kányaharangvirág | Campanula rapunculoides |
| Répagyökerű harangvirág | Campanula rapunculus |
| Kereklevelű harangvirág | Campanula rotundifolia |
| Pongyola harangvirág | Campanula sibirica |
| Csalánlevelű harangvirág | Campanula trachelium |
Harangvirág megjelenése
A harangvirágok rendkívül változatos megjelenésűek. Külsejük függ a természetes élőhelyüktől, ahol alkalmazkodtak a környezeti lehetőségekhez. A hegységekben, sziklák közé zárt kisebb földdarabok lakói a kisebb termetű, napos helyet kedvelő fajok, az erdőszéleken és erdők aljnövényzetében élő fajok az árnyékhoz, míg a réteken, kaszálókon növő fajok a 10-12 órás napsütéshez vannak hozzászokva. A legtöbb faj a semleges vagy meszes kémhatású talajban fejlődik a legszebben, és közepes vízigényű. Ez azt jelenti, hogy aszályos időszakokban öntözni szükséges, egyébként nem kell többet, mint a kert többi lakóját. A nemesítésnek köszönhetően sok kertben nevelhető fajtát kaphatunk, de érdemes mindig megérdeklődni a környezeti igényeit azok sokfélesége miatt.
A harangvirágok levelei lándzsa vagy szív alakúak, gyakran szőrösek, érdes tapintásúak. A legtöbb faj virágának színe kék, a halvány égszínkéktől a sötét ibolyaszínig terjedő árnyalatokban. Csaknem minden fajnak létezik fehér virágú változata is.
Az alacsony harangvirágfajok sziklakertekben, kőfalak előtt, vagy lépcsők és járólapok hézagaiban érvényesülnek a legjobban, de ültethetjük ágyásba is szegélynövényként vagy balkonládába is. A magasabb fajokat és fajtákat cserjék elé, vagy azokkal társítva ültessük.
Harangvirág fajták
Az alábbi felsorolásban a hazánkban leggyakrabban kapható fajták szerepelnek, ismerkedjünk meg velük:
A hazánkban is őshonos baracklevelű harangvirág (C. persicifolia) fagytűrő, félörökzöld évelő, az egyik legkedveltebb harangvirág-fajta. Lombos erdőkben és útszéleken is találkozhatunk vele. Magassága elérheti a 80-100 cm-t is. Vékony, lándzsa alakú levelei enyhe teleken a növényen maradnak. Virágai jellemzően kék és fehér színűek, és június-augusztus hónapokban virágoznak. Ha levágjuk az elszáradt virágait, akkor másodvirágzásra sarkallhatjuk. Napos helyen fejlődik a legszebben, de tolerálja a félárnyékot is. Nagyon sok magot érlel, ezért következő években megtöbbszörözheti a növények számát, és mivel magas, elnyomhatja maga mellett a többi növényt.
A baracklevelű harangvirághoz hasonlóan a csomós harangvirágok (C. glomerata) is őshonosak, fagytűrők évelő hazánkban, és szintén magasra nő: elérheti a 60 cm-t is. Virágait június-júliusban hozza, melyek színe lehet ibolyakék vagy fehér, és jellemzően csomókban nőnek a hosszú szár végén. A virágzás egészen az őszi fagyokig is eltarthat. Vízigénye közepes, szereti a tápanyagdús talajt. Árnyékos-félárnyékos kertrészbe ideális választás – arra ügyeljünk, hogy a pangó vizet nem bírja. Tarackokkal és magokkal egyaránt képes terjedni, ezért érdemes nagyobb területen tervezni vele.
A kárpáti harangvirágok (C. carpatica) csupán 20-40 cm magasak, elterülő habitusúak, kisebb bokrokat alkotva nőnek. Fehér vagy kék színű „harangocskái” jobban kinyílnak, mint a többi fajtáknál. Virágzási ideje június-júliustól egészen szeptemberig is eltarthat. Napos sziklakertbe és virágágyások, szegélyek szélére is ültethető. Tolerálja a félárnyékot, de ilyen fényviszonyok között kevesebb virágot hoz. Könnyen nevelhető, kevésbé agresszív terjedésű növény: vízigénye közepes, és a talajban sem válogat.
A törpe harangvirág (C. cochleariifolia) mindössze 10-15 cm magasra nő meg, de még így is felhívja a figyelmet kicsiny ibolyakék vagy fehér virágtengerével. Fő virágzási ideje júniustól augusztusig tart. Napos sziklakertbe, támfalba vagy ágyásba is ültethetjük, de vigyázzunk, ez a faj is gyorsan terjed a gyökérzete segítségével, ezért 20-30 cm-en belül ne ültessünk mellé mást!
A törpe harangvirágok részben osztoznak az élőhelyen a garganói harangvirággal (C. garganica), de ez a faj főként Olaszországban, a Gargano-hegység vidékén őshonos. 15 cm magasra nő meg, tömött párnára emlékeztető alakját szív vagy tojásdad alakú levelek és csillag alakú, kék vagy fehér színű virágai alkotják. Virágzási ideje már májusban elkezdődhet és egészen augusztusig tart. Napos virágágyásba vagy félárnyékos sziklakertbe is ültethetjük.
A dalmát harangvirág (C. portenschlagiana) Horvátország hegyvidékeiről származó félörökzöld évelő. Hazánkban is fagytűrő, egész nyáron díszítő faj. Mindössze 15-20 cm magas, de terebélyes, tömött párnává nő meg, ezért félárnyékos virágágyásba és sziklakertbe is tervezhetjük. Növekedése erőteljes, ezért ne ültessünk közvetlenül mellé senkit! Apró levelei szív alakúak. Virágait június-augusztustól hozza. Kifejezetten igénytelen növény, közepes vízigénnyel.
Gondozás
Általánosságban elmondható a harangvirágokról, hogy egyszerűen gondozhatók, csak néhány alpesi faj érzékenyebb, így több gondoskodást igényel.
Elsősorban a növény fényigényére figyeljünk, eszerint válasszuk meg az ültetés helyét, ezenkívül tápanyagban gazdag talajba ültessük – ehhez feldúsíthatjuk az ültetés körüli földet és az ültetőgödröt komposzttal vagy virágfölddel. Egy átlagos csapadékmennyiséget hozó évben elegendő csak ültetés után megöntözni bőségesen, később tartsuk a földjét inkább szárazabban.
Szerves vagy ásványi tápanyagokat tavasszal, kihajtás előtt adjunk neki. Átültetnünk nem szükséges. Évközben csak az elvirágzott részeket vágjuk le, így biztosítjuk a hosszabb virágzási időt. A magas növekedésű fajokat vágott virágként vázába is tehetjük.
Általában tőosztással és dugványozással szaporíthatjuk a fajtákat, de a tavaszi magvetéssel is szép állományt nevelhetünk. A magok gyorsan kikelnek, de vigyázzunk a gyomokkal: mindig tisztítsuk meg a kis harangvirágok körül a területet!
Harangvirágok a lakásban
Néhány harangvirág-faj a négy fal között és a teraszon is nevelhető. Ez főként a kompakt növekedésű, alacsony növésű, kék, illetve fehér virágszínű fajokra és fajtákra igaz, így nevelhetünk bent a lakásban:
- kárpáti harangvirágot (Campanula carpatica), ezen belül is leggyakrabban a ‘Thor’, a ‘Blaue Clips’ és a ‘Weisse Clips’ fajtáit,
- balkáni harangvirágot (Campanula poscharskyana), és
- csüngő harangvirágot (Campanula isophylla).
A „Mindent a növényekről” cikksorozat előző részei:
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
