A kertbe kihelyezett mesterséges madárodúk alkalmanként más bérlőket is vonzanak, így a madarak mellett különböző rovarok és emlősállatok is menedéket találhatnak bennük. Kik lephetnek meg minket, és mit tegyünk ilyen helyzetben?
A tavasz végi és nyári rendszeres odúellenőrzések nemcsak az odúk kitakarítása és esetleges karbantartása miatt fontos, hanem azért is, mert a mesterséges madárodúinkba a madarak mellett sok rovarfaj, elsősorban méhek, darazsak, köztük a lódarazsak is beköltözhetnek. Ezenkívül kistestű emlősállatok (pl.: pelék) is megbújhatnak az odúkban.
Mit tegyünk a fullánkosokkal?
A darázsfészek és a lépek olyan mértékben kitölthetik az odút, hogy a következő évadban fizikailag válik alkalmatlanná a madarak fészkeinek befogadására.
Ráadásul a nagy létszámú, odúfoglaló rovarrajok a fiókákra, a kotló és etető szülőkre is veszélyt jelentenek. És ha ez még nem lenne elég, ezeknek a családokban élő, agresszív, fullánkos hártyásszárnyúaknak a kilakoltatása nem könnyű feladat.
Méhek esetében ajánlott felkeresni egy tapasztalt méhészt, aki még örülni is fog az „ajándék” családnak. Ha a méhek és lódarazsak jelenléte nem jár közvetlen veszéllyel, várjuk meg az ő szaporodási ciklusukat lezáró fagyos késő őszi-téli időszakot, és ekkor távolítsuk el a fészket, a lépeket!
Mit tegyünk megelőzésként?
Gyakran előfordul, hogy egy-egy odút minden évben elfoglalnak a méhek vagy darazsak. Ebben az esetben érdemes bevetni egy hasznos és egyszerű trükköt: a molyirtó kazettát. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakembereinek ajánlásával: ezeknek a riasztó segédeszközöknek a hatóanyaga természetes eredetű, veszélytelen a madarakra, ezért a lépektől megszabadított odú nyitható tetejének belső oldalára rajzszögezzünk fel egy ilyen rovarriasztó kazettát!
A molyirtó kazetták hatásideje hosszú, 4-6 hónap, ezért ezeket legjobb február-márciusban kihelyezni, így egész költésidőben távol tarthatják a méheket és darazsakat. Elsőként szabadítsuk meg a csomagolásától a kis kazettát, majd rajzszöggel vagy kapcsokkal erősítsük fel az odútető belső oldalára. A kazetta mérete megfelelő minden odútípusba, hiszen a legkisebb „A” típusú odútető lapjára is ráfér, így gond nélkül becsukhatjuk az odút a kazetta felhelyezése után.
Emlősállatok az odúban
Leginkább a nagyobb, erdei vagy erdőközeli odútelepeken találkozhatunk olyan emlősökkel, amelyek elfoglalják a mesterséges odúkat. Ezek az emlősállatok leggyakrabban pelék, melynek 3 faja: az erdei, a nagy és mogyorós pele él Magyarországon. Ezek a ritkán látható kis emlősök természetvédelmi státuszuk szerint védettséget élveznek, ezért ne háborgassuk őket!
Ritkán, de előfordulhat, hogy megfelelő természetes faodvak hiányában denevérek költöznek a mesterséges madárodúkba. Ebben az esetben érdemes őket áttelepíteni a közelbe kihelyezett, kimondottan az ő számukra készült denevérodúba. Ha átköltöztetjük őket, akkor óvatosan, lehetőleg bőrkesztyűvel fogjuk meg az állatokat, majd a denevérodú alul lévő nyílásához téve segítsünk nekik bemászni. Végezetül a madárodúból kiszedett denevérürülékkel kenjük be a denevérodú röpnyílásának a környékét, hogy az állatok fejlett szaglásukkal könnyebben megtalálhassák új otthonukat, és ne a madárodúba térjenek vissza!
Kapcsolódó cikkek:
- A mesterséges madárodúk ellenőrzése és fertőtlenítése nyáron
- Madárodú kihelyezése a kertbe
- Madáretetés a ház körül – melyik madárfaj hol keresi az eleséget?
- Madáretetés a ház körül – melyik madárfajnak milyen eleséggel készüljünk?
- A téli madáretetés aranyszabályai
- Ragadozó madarak és macskák – veszélyben a madáretető vendégei
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
