Növényvédelmi célra használható anyagok, amiket a házikertben is bátran alkalmazhatunk – IV. rész

A mésztej, a sör és a mezei zsurló is tagja annak a nemzetközi listának, amely az uniós ellenőrzésen és szavazáson átesett növényvédelmi hatású egyszerű anyagokat tartalmazza. Ezt a listát minden évben felülvizsgálják, így a növényvédelmi célra használható anyagok köre bővülhet is, és a jelenlegi anyagok hatása is kiegészülhet további felfedezett és alátámasztott információkkal.

Aki bővebben szeretne tájékozódni további anyagok növényvédelmi hatásairól, annak szeretettel ajánlom a cikk előzményeit: a cikksorozat első részében a csalánkivonat, a szódabikarbóna és az ecet növényvédelmi hatásaival ismerkedtünk meg. A második részben a konyhasó, a mustármagpor, a napraforgóolaj, a fűzfakéreg és az agyagos faszén granulátum szerepelt. A harmadik részben pedig a hagymakivonattal, hagymaolajjal, a gyümölcs- és répacukorral foglalkoztunk.

Mésztej

A mésztejet (kalcium-hidroxid, oltott mész) almatermésűek és csonthéjasok gombabetegségeit okozó kórokozók ellen alkalmazhatjuk. A mésztejnek olyan tisztaságúnak kell lennie, mint az élelmiszeriparban használt adaléknak (ez az elsődleges felhasználási területe). Ezzel kapcsolatban további információt a Nébih hivatalos oldalán találunk.

Almatermésű gyümölcsfáknál nektriás kéregrák ellen a kalcium-hidroxid 24%-os szuszpenzióját (a mésztejpor állagát tartalmazó folyadék) 1-2 cl/m² dózisban 0,5-1 l/m² víz felhasználásával a levélhullást követően, október vége és december vége közötti időszakban szórópisztoly segítségével javasolt kijuttatni.

Almatermésű és csonthéjas gyümölcsfáknál további fás részeket megbetegítő kórokozók ellen a kalcium-hidroxid 24%-os szuszpenzióját 0,6-1 cl/m² dózisban levélhullást követően, október vége és december vége közötti időszakban lehet alkalmazni.

Minden esetben a fás részekre kell kijuttatni a készítményt 2-7 alkalommal, a kezelések között 5-14 napos szünetet tartva.

Ugyanígy a kéregrák megelőzésére és kezelésére a gyümölcsfákon keletkezett metszési sebek, illetve a rákos sebek kezelésére a kalcium-hidroxid 24%-os vagy 33,12%-os szuszpenzióját ecseteléssel szükséges kijuttatni közvetlenül a metszési sebek felületére, illetve az előzetesen megtisztított rákos sebekre 1-2 alkalommal, a kezelések között minimum 21 napos időközt beiktatva. A kezelés során a szuszpenzió kismértékű hígítása javasolt, hogy egyenletesen le tudjuk kezelni a felületeket.

Sör

A sört, mint csigaölő készítményt hígítás nélkül lehet felhasználni a kertben. Dísznövények, gyümölcsfák és a veteményes védelmére is alkalmazhatjuk a házas és házatlan (vagyis a meztelencsigák) kártételének megelőzésére, ugyanis a csigák imádják a sör illatát, és elfogyasztva azt elpusztulnak tőle.

A sörcsapdás módszert a csigák esetében tömeges csapdázásnak is nevezik, mivel szó szerint tömegével fogja vonzani a sör a kártevőket. A következőképpen készüljünk elő: amikor az első csigák megjelennek a kertben, öntsük bele a sört egy erre alkalmas kialakítású műanyag edénybe! Ez lehet virágtartó alátéte, vagy egy kicsit mélyebb műanyag tál, de kapható speciálisan sörcsapda-készlet is, sőt alternatívaként palackból is készíthetünk csapdát, mégpedig úgy, hogy a tetejétől megfosztott ásványvizes vagy üdítős PET-palackba öntjük a sört, és beleássuk a földbe úgy, hogy a palack nyaka kint legyen. Keressünk egy olyan helyet a kertben, ahol sok csigát észleltünk, és süllyesszük be a talajba a tálat vagy a palackot, hogy a csigák gond nélkül belemászhassanak. A tálaknak egy kicsit látszódjon ki a pereme, mindjárt megtudjuk, miért.

A csapdákat kihelyezhetjük késő délután vagy este, így éjszaka, amikor a meztelencsigák a legaktívabbak, mindenképpen megtalálják. Egyszerre több csapdát is kihelyezhetünk a kertbe, csak emlékezzünk rá, hova tettük, nehogy belesétáljunk! Ha győzzük sörrel, akkor erős fertőzés esetén évente 5 alkalommal is kihelyezhetünk csapdát, ha már elfogyasztották az előzőt.

Hozzá kell tenni a sörcsapdához, hogy van két nagy hátránya (annak ellenére, hogy tömeges csapdázásra tényleg hatékony):

• A csigának rendkívül jó a szaglása, így a sörcsapda messzebbről is idecsalja a kártevőket, és fennáll az esélye, hogy több csiga fog grasszálni a kertünkben, mint előtte.
• Ez a csapdázási módszer nem szelektív, ami azt jelenti, hogy nemcsak a csigákat pusztíthatjuk el vele, hanem hasznos szervezeteket (pl.: vegyes táplálkozású házas csigákat, békát, futóbogarat) is. Ezért érdemes az edény peremét a földből kicsit magasabban hagyni, mert legalább a hasznos rovarok nem futnak egyenesen bele. Kilyuggatott palack esetében pedig a békát, házas csigát mentjük meg a nem neki kikészített csapdától.

Felmerülhet még egy gond, amivel mi szembesültünk egyik évben: természetesen az ember nem sajnálja a növényvédelemre a pénzt, ha tényleg muszáj, de mi is első nekifutásra a legolcsóbb söröket öntöttük a csapdába – ami nem kellett a spanyol csupaszcsigának (nálunk ő a nagy ellenség). Édesapám addig próbálkozott, amíg ki nem derült, hogy ezek a gourmet-jószágok nem adják alább a kézműves söröknél, és letettünk a sörcsapdázásról.

Mezei zsurló

A mezei zsurló szárított, zöld hajtásaiból készült főzetet gombaölő készítményként tudjuk hasznosítani a kertben. Mindenekelőtt azt érdemes tudni, hogy a mezei zsurló rendszertanilag a növények országán belül a harasztok törzsébe tartozik, és nem a nyitvatermők vagy zárvatermők közé. A zsurlók sokkal régebben teret hódítottak a Földön, mint a másik két növénytörzs, és a szervezetük számos olyan vegyületet és vitamint tartalmaz, amelyek nemcsak a növényvédelemben, de az egészségmegőrzésben is nagy segítségünkre lehetnek.

A mezei zsurló főzete felhasználható permetezéshez, vagy mulcshoz adagolva. Utóbbi esetben egy talajvédő takaróréteg kialakításában játszik szerepet, így a talajból fertőző gombafajok nem tudnak feljutni a növényhez.

A főzet készítéséhez a mezei zsurló földfelszín feletti szárított részeit szükséges felhasználni. 20 dkg hajtásrészt 30 percig kell áztatni 10 l hideg vízben, majd 45 percig forralni. Miután a főzet kihűlt, egy finom szűrőn keresztül átszűrjük, majd tízszeresére hígítjuk

Az oldat elkészítését követően 24 órán belül fel kell használni az oxidáció és a mikrobiológiai beszennyeződés megelőzése érdekében. A főzet elkészítéséhez esővizet vagy forrásvizet javasolt használni. A szamóca és málna szürkepenésze, fitoftóra és lisztharmata ellen, illetve burgonyában alternária, burgnyavész és lisztharmat permetezéséhez a főzetet 22,5 dkg szárított hajtásrészből kell elkészíteni.

Almalisztharmat és ventúriás varasodás, és az őszibarack tafrinás levélfodrosodása ellen juttassunk ki a főzet higított oldatából egérfüles állapottól 50-70%-os sziromhullásig, 2-6 alkalommal!

Szőlőben lisztharmat és peronoszpóra ellen a levélfejlődés kezdetétől a virágzat kifejlődéséig 2-6 alkalommal lehet védekezni mezeizsurló-főzettel, a kezelések között 7 napos időközökkel.

Paradicsomban alternária és szeptóriás levélfoltosság ellen a virágkezdemények megjelenésétől az első virág nyílásáig 2 alkalommal a főzet hígított oldatából permetezhetünk. Két kezelés között 2 hétnek el kell telnie.

Hajtatott uborkában a főszáron lévő 9. levél kiterülésétől a virágzás előttig gyökérrothadást és palántadőlést okozó gombák ellen a gyökérzóna beöntözésével, 2 alkalommal, és lisztharmat ellen permetezéssel, szintén 2 alkalommal a főzet hígított oldatával védekezhetünk. A kezelések között minimum 3 napot szükséges beiktatni.

Kapcsolódó cikkek:

• Küzdelem a meztelencsigákkal III. rész
• Növényvédelmi célra használható anyagok, amiket a házikertben is bátran alkalmazhatunk – I. rész
• Növényvédelmi célra használható anyagok, amiket a házikertben is bátran alkalmazhatunk – II. rész
• Növényvédelmi célra használható anyagok, amiket a házikertben is bátran alkalmazhatunk – III. rész
• Poloskák elleni védekezés a kertben
• Kis mennyiségű permetlé bekeverése háztáji permetezéshez
• Tippek a szakszerű otthoni növényvédelmi permetezésekhez
• Összefoglaló a növényvédő szerek háztáji alkalmazásáról