Növényvédelmi célra használható anyagok, amiket a házikertben is bátran alkalmazhatunk – II. rész
Ki gondolta volna, hogy a fűzfakérget nemcsak teába, a napraforgóolajat nemcsak a serpenyőbe, a konyhasót nemcsak ételízesítésre használhatjuk, hanem a növényvédelemben is?
A konyhasó, a mustármagpor, a napraforgóolaj, a fűzfakéreg és az agyagos faszén granulátum is tagja annak a listának, amely az uniós ellenőrzésen és szavazáson átesett növényvédő hatású egyszerű anyagokat tartalmazza. Az előző cikkben a csalánkivonat, a szódabikarbóna és az ecet növényvédelmi hatásaival ismerkedtünk meg, most érkezzenek sorban az előbb felsorolt anyagok!
Konyhasó
A konyhasónak rovar- és gombaölő hatása is elismert, szőlőben és termesztett gombafajoknál (pl. csiperkegomba, laskagomba) sikeresen alkalmazható:
| Termesztett kultúra | Károsító | Javasolt alkalmazás |
| Szőlő | Lisztharmat | Levélfejlődés kezdetétől fürtzáródásig 1-2 alkalommal, 0,12-0,8 g/m2. |
| Tarka szőlőmoly | Májusban, júniusban és szeptemberben 1-3 alkalommal, minimum 15 napos időközönként 0,1-0,2 g/m2 mennyiségben. | |
| Termesztett gomba | Pókhálós penész, száraz mólé*, nedves mólé** | Konyhasó granulátumot foltkezelésként alkalmazhatunk, 0,03 g/kg szubsztrátumot juttatunk ki a fertőzött felületre. |
*Száraz mólé: kórokozója a Lecanicillium fungicola var. fungicola, amely minden országban, ahol csiperkegombát termesztenek súlyos, rendszeresen előforduló betegséget okoz. Ez a kórokozó változatos tüneteket okoz („puffancsok”, részleges deformáció stb.). A fertőzött termőtestek felületét finom, szürkés-fehér színű gombafonalakból álló gyep borítja, míg a penészgyep alatti szövetek elszíneződnek.
**Nedves mólé: a száraz mólénál ritkábban előforduló gombabetegsége a termesztett gombáknak. Kórokozója a Mycogone perniciosa, jelentős terméscsökkenést okoz. Főként a gombafonalakat fertőzi, így a tünetekre elsősorban a „puffancsképződés” jellemző, amelyek később nedvesen megrohadnak.
Mustármagpor
A mustármagport a mustár (Sinapis brassica alba, Brassica juncea, Brassica nigra) magvainak porából készített vizes pépként használhatjuk fel otthoni magkezelésre gabonafélék vetése előtt.
A vizes pép őszi vagy tavaszi búza (Triticum aestivum ssp. aestivum), durumbúza (T. durum) és tönkölybúza (T. spelta) magvainak kórokozók elleni csávázására alkalmas készítmény (pl. kőüszög ellen).
A mustármagpor segítségével végzett csávázást (mag felületének lekezelése a növény csírázásának és korai fejlődésének védelme érdekében) vetés előtt kell elvégezni. 1 kg vetőmag csávázásához keverjünk össze 1,5 dkg porrá zúzott mustármagot 0,5 l vízzel! Az így nyert pép 100 kg vetőmag kezeléséhez elegendő. Törekedni kell a magvak egyenletes bevonására, amely az arra alkalmas keverőeszközzel biztosítható.
Napraforgóolaj
A napraforgóolaj a mustármagolajhoz hasonlóan gombaölő hatású, és ezt remekül kihasználhatjuk a paradicsomaink lisztharmat fertőzéseinél. A levelek kifejlődését követően 2-4 alkalommal, minimum 8 napos időközönként kezelhetjük a napraforgóolaj 0,1-0,5%-os permetlevével a növényeket, de arra nagyon vigyázzunk, hogy virágzás idején már semmiképpen ne permetezzük őket ezzel a lével, mert az olajos oldat nem tesz jót a virágoknak!
Fűzfakéreg
Míg a fűzfakéregből készült teát belső vérzések, bélhurut, reuma, ízületi bántalmak, gyomorhurut, hólyaggyulladás és láz ellen ihatjuk, a növényvédelemben gombaölő hatásáról ismert. A következő területeken védekezhetünk egyes betegségek ellen fűzfakéreggel:
- gyümölcsfák levélfertőző gombabetegségei ellen a hajtáskezdemények megjelenésétől bimbós állapotig,
- őszibarack tafrinája ellen a hajtáskezdemények megjelenésétől bimbós állapotig,
- alma varasodása és lisztharmata ellen egérfüles állapottól a virágzás végéig,
- borszőlő peronoszpórája és lisztharmata ellen az első levelek kiterülésétől fürtzáródásig.
A permetlé elkészítéséhez 40 g fűzfakérget kell 6 liter vízben megfőznünk. A kezelést 2-6 alkalommal, minimum 7 napos időközökkel végezhetjük.
Agyagos faszén granulátum
Kicsit speciálisabb, és a legtöbb háztartásban soha nem fordul meg, de jó tudni, hogy az agyagos faszén granulátum, mely aktív szenet, feketeszenet és bentonitot tartalmaz, felhasználható védőanyagként szőlőben a korai tőkeelhalást okozó gombafajok (Phaeoacremonium spp. és Phaeomoniella chlamydospora) felszaporodásának megakadályozására. Az agyagos faszén granulátumot 3 évente egy alkalommal javasolt a talajba dolgozni négyzetméterenként 50 gramm mennyiségben.
Kapcsolódó cikkek:
- Növényvédelmi célra használható anyagok, amiket a házikertben is bátran alkalmazhatunk – I. rész
- Poloskák elleni védekezés a kertben
- Kis mennyiségű permetlé bekeverése háztáji permetezéshez
- Tippek a szakszerű otthoni növényvédelmi permetezésekhez
- Összefoglaló a növényvédő szerek háztáji alkalmazásáról
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
