Az otthoni palántázás - vagyis amikor kiskerti ültetésre és termesztésre előnevelünk egyes zöldségnövényeket - nagyon termékeny és szuper időtöltés a kora tavaszi időszakban, azonban némi előrelátást és tervezést igényel. Mire kell előzetesen gondolnunk, amikor elkezdjük a palántázást?
Bizony a zöldségnövények előnevelése nemcsak abból áll, hogy beszerezzük a vetőmagot és a palántaföldet (ez utóbbit magunk is elkészíthetjük), és keresünk a fiatal növények nevelésére alkalmas helyet és tárolóedényt vagy kis hajtatóházat. Bár ezek is létfontosságú elemei a folyamatnak, de egy kicsit messzebbről kell kezdenünk.
A veteményes helye
Ha idén teljesen a nulláról indulunk, akkor először is ki kell választanunk, hogy hol legyen a kerten belül a veteményes. Mivel a legtöbb növény kedveli a fényt, sőt szüksége van rá az egészséges fejlődéshez és a termés beéréséhez, így érdemes a kert egy napfényes helyét kiválasztani. Az sem hátrány, ha valamilyen vízforrás (pl. kerti csap, kút, vízgyűjtő hordó) is a közelben van, mert arra egész évben nagy szükségünk lesz.
Előkészületek a terepen
Ha veteményest tervezünk, akkor akár már ősszel is előkészíthetjük az ágyásokat. Ha ennyire nem voltunk előrelátóak, akkor most, tavasz elején is megtehetjük ezt. Ha az idő engedi, készítsük elő az ágyásokat, ahova a növények kerülnek: gyomláljuk ki, kapáljuk vagy ássuk fel a talajt, és juttassunk ki istállótrágyát a földbe dolgozva, hogy mire a palánták kikerülnek, tápanyagban gazdag föld várja őket!
Ezenkívül nemcsak sima ágyásokban, hanem akár magaságyásban is gondolkodhatunk, hiszen azt olyan minőségű földdel tudjuk feltölteni, amilyenre az általunk termeszteni kívánt zöldségeknek szükségük van. A magaságyás építése egy külön nagy fejezet a veteményesek történetében, ezért erre a témára most külön nem térnék ki.
Ezeket a kinti munkálatokat a palántaneveléssel párhuzamosan is végezhetjük, szóval nem vagyunk elkésve, ha az elkövetkező hetekben még nem sikerül nekiállni.
A veteményes növényei
Ha a kertben nem tudunk viszonylag nagy helyet szánni az ágyásoknak, akkor valószínűleg nem fogunk tudni mindent megtermelni, amire a családnak az év folyamán szüksége van. Tehát a rendelkezésre álló hellyel okosan kell gazdálkodni, és át kell gondolni, melyek azok a zöldségfélék, amelyek a leggyakrabban kerülnek a családi asztalra.
Ilyenkor sajnos nem szerencsés nagy térigényű növények termesztésében gondolkodni, mint például a főzőtök, patisszon, cukkini vagy batáta, és érdemesebb inkább olyan zöldségeknek helyet adni, amelyek kis helyet foglalnak, bőségesen teremnek és még a kerti adottságok is megfelelőek számukra. Tökéletes példa erre a támrendszert igénylő, felfelé növő és bő termést hozó paradicsom.
Azt is érdemes átgondolni, főként egy kezdő kertésznek, hogy minél többféle zöldséget vetünk, annál többféle munkát kell végezni, és annál jobban megoszlik a figyelmünk a zöldségfajok között, így érdemes azt is átgondolni, mennyi időt tudunk a veteményesre fordítani, és hányan tudunk részt venni a majdnem egész éves munkában.
A vetőmagok
Ha végiggondoltuk, hogy mit fogunk termelni a veteményesben, szerezzük be a vetőmagokat! A jó minőségű, megbízható kereskedőtől vásárolt vetőmag kulcsfontosságú a sikeres termesztés szempontjából, hiszen a napfény, a víz és a termőföld mellett a negyedik legfontosabb tényező, hogy milyen magot vetettünk el.
Érdemes megkérdezni azokat a családtagokat és barátokat, akik már kipróbáltak egyes fajtákat, hogy melyiket ajánlanák, de érdeklődhetünk szakeladóktól is, ha tanácstalanok vagyunk, hogy egyes zöldségfajokon belül melyik fajták lennének a számunkra legmegfelelőbbek.
Az eszközök előkészítése
A palántázáshoz használt eszközöket (kis lapát, poharak, mini üvegházak) minden esetben jó alaposan tisztítsunk meg minden szennyeződéstől, tavalyról esetlegesen rajtuk maradt földdaraboktól, portól stb., mivel a kis palánták az első hetekben nagyon érzékenyek, és megnöveljük a betegségek terjedésének lehetőségét, ha nem tiszta eszközökkel dolgozunk.
A palántázáshoz megfelelő hely kiválasztása
Majdhogynem ez a legnagyobb kihívás a palántázásban: a megfelelő hely kiválasztása. Minden egyes zöldségfajnak eltérő igényei vannak, amelyeket figyelembe kell vennünk már a palántázás során is. Mindenekelőtt a fény és a hőmérséklet a meghatározó.
Melegebb hőmérsékleten (20-25 oC-on) csírázik jól és gyorsan a paprika, a padlizsán és a bazsalikom, ezért ezeket a fűtőtest fölé is lehet tenni vetés után. Nagyon fontos, hogy ne közvetlenül a fűtőtestre helyezzük a növények tartóit! Rögtön a csírázás után a növények elég érzékenyek lesznek, ezért ekkor már vegyük el őket a fűtőtest közeléből, és ezt követően ne változtassuk a helyüket!
Ha az ablakban vannak a palánták azért, hogy a megfelelő mennyiségű természetes fényt biztosítani tudjuk nekik, akkor is figyeljünk a szellőztetésre, mert egy egyszeri hidegebb huzat is árthat nekik.
De mindezek mellett a kellő mennyiségű fény biztosítása jelenti a legnagyobb kihívást! A legnagyobb problémát a palántanevelésben a fényhiány miatt fellépő felnyurgulás okozza, amely akkor következik be, ha kevés fényt kapnak a növények, és azt is csak egy irányból.
Az a legmegfelelőbb, ha olyan helyet találunk a palántáknak, ahol egyenletesen éri őket a fény. Ha ez mégsem lehetséges, forgassuk őket naponta! Szükség esetén mesterséges fényforrást is telepíthetünk a palánták fölé. Ehhez különféle növénytermesztő LED-izzókat is használhatunk.
A rutint és az egyre nagyobb sikereket a palántázásban is a többéves tapasztalat fogja meghozni, ezért ne csüggedjünk, ha idén nem sikerül valamelyik növényből a várt mennyiségben vagy minőségben palántázni! Kísérletezzünk fajtákkal, eszközökkel, ültetési hellyel is, és ki fog alakulni a rendszer! Mindenkinek kitartást és örömteli palántanevelést kívánok!
Kapcsolódó cikkek:
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
