Az afrikai sertéspestis (ASP) nagyon ragályos, vírus okozta fertőző betegség, amely iránt Európában a házisertés és az európai vaddisznó fogékony. A beteg sertések valamennyi váladékukkal (bélsárral, vizelettel, nyállal, orrváladékkal, ondóval, hüvely- és méhváladékkal) ürítik a vírust és ezáltal közvetlenül megfertőzik a velük érintkező társaikat. Egyelőre sem a betegség megelőzéséhez, sem a gyógyításához semmilyen állatgyógyászati készítmény nem áll rendelkezésre. Az ASP vírusa iránt a sertés és a vaddisznó minden életkorban fogékony és a megbetegedett állatok szinte kivétel nélkül elpusztulnak. A betegség heveny (akut) kórformájának házisertéseken megfigyelhető tünetei: étvágytalanság, bágyadtság, gyengeség, bizonytalan mozgás, magas láz (40,5-42 °C), test szerte vérzések a bőrön (különösen a füleken, a has alján, és a combokon), a bőr vöröses-lilás elszíneződése, hányás, véres-habos orrfolyás, véres hasmenés. A betegségre gyanút keltő tünetek előfordulását és a sertés elhullását az állattartó köteles haladéktalanul bejelenteni az állatorvosnak. A bejelentett esetekben az állatok elhullása, leölése után az állami kártalanítás mértéke az állatok forgalmi értékének 100%-a. Az ASP vírus az embert nem betegíti meg, ezért közegészségügyi jelentősége nincs. Az állategészségügyi aktualitásokról mindig friss információkat talál az Agrofórum Online Állattenyésztés rovatában.
2020. szeptember 11.
Európában a vevők kerültek fölénybe, de árnyalta a képet, hogy a malmi búza, a kukorica és a takarmánybúza drágulásának ellenére csökkent a repce ára.
2020. július 9.
Magyarországon az ASP csak a vaddisznóállományban van jelen. Éppen ezért a betegség terjedésének lassítása, felszámolása mellett a legfontosabb feladat a házisertés-állományok megóvása.
2020. május 27.
Mindkettőben kettős vírushatás volt érzékelhető, hiszen a sertések esetében az afrikai sertéspestis a világpiacot is jelentősen befolyásoló módon Kínában is súlyos válságot okozott, illetve a baromfikat is érintette egy komolyabb vírus.
2020. április 24.
Az ASP elleni védekezésben továbbra is elsődleges feladat a vírus házisertés-állományokba való bekerülésének megakadályozása.
2020. április 18.
Pár hete több fórumon - többek között az ágazattal foglalkozó blogokban is - jelennek meg olyan vélemények, amelyek a vadgazdálkodási ágazat krízis helyzetére hívják fel a fegyelmet. Egyes álláspontok szerint, az ezidáig is számos sebből vérző ágazat az ASP, majd a jelenlegi rendkívüli járványügyi helyzet miatt a végletekig ellehetetlenült. A kialakult helyzetre reagálva, az elmúlt napokban az Országos Magyar Vadászkamara is elkészítette intézkedési javaslatait, amelyeket, ismereteink szerint, megküldtek az Agrárminisztériumnak, az Országos Főállatorvosnak és a szaktárca helyettes államtitkárának is.
2020. március 25.
Az árak idei emelkedése független a koronavírus-járványtól, annak hátterében az afrikai sertéspestis világpiaci hatásai állnak, ami miatt drasztikusan emelkedik az alapanyagár.
2020. március 17.
A minden korábbinál súlyosabb hatású afrikai sertéspestis a kínai állomány csaknem felét elpusztította. A pekingi vezetés ezért sürgeti a helyi hatóságokat, a minősített kínai cégeknek arra ösztönözzék, hogy hagyják el az országot és azokban az országokban hozzanak létre sertéstelepeket, amelyekben nem pusztít a betegség.
2020. március 9.
Fontos változás, hogy a jövőben, ha egy társaság nem teljesíti a diagnosztikai tervszámot, akkor az állategészségügyi hatóság külső segítséget is igénybe vehet a gyérítés fokozása érdekében.
2020. február 23.
A FeHoVa nemzetközi kiállítás adott otthont annak a szakmai konferenciának, amely „A vadgazdálkodás aktuális kérdései” címet viselte. Kiemelt érdeklődés kísérte Dr. Vajda Lajos, a NÉBIH igazgató főállatorvos, Országos Járványvédelmi Központ vezetőjének az előadását, amely az afrikai sertéspestis hazai megjelenésének eddigi és várható alakulását mutatta be, majd a további, felmerülő feladatokkal is foglalkozott.