2020. október 13.
Baji Sándor kertészetében három éve van jelen a magnélküli, fekete héjú, pirosbelű, kerek, rendkívül édes Style F1 fajta. A dinnye mérete 4-8 kilogramm, az 1000 mázsás termésátlag szintén elérhető.
2020. szeptember 23.
„Minden élőlény, így a növények is egy táplálkozási folyamaton mennek keresztül, majdnem úgy, ahogy az ember. A rántotthús sültkrumplival teljesen jó, de a száraz kenyér vízzel már kevésbé. Ugyanilyen a tápanyag-bevitel a növényeknél: ha jó minőségűt juttatunk a számukra, akkor jó kondícióban lesznek, ha rossz minőségűt, akkor az tönkremegy, vagy nem produkál megfelelő hozamot”
2020. szeptember 1.
A hibrid, vagy magszegény fajtáknak köszönhetően a magyar dinnye szeptember végégig élvezhető minőségű.
2020. július 16.
A napokban országszerte megkezdődött a dinnyeszüret, és a hazai görögdinnye még szeptemberben is elérhető lesz az üzletekben, piacokon. Az átlagos dinnyefogyasztás 10 kg/fő/év; egyre népszerűbbek a többféle formájú valamint a magnélküli dinnyék – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből.
2020. április 8.
A görög-, illetve a sárgadinnye fajták is számos vírusos, baktériumos és gombás betegségre lehetnek fogékonyak, melyek évről évre megjelenhetnek a termőterületeken és ezzel megnehezítik a termesztést.
2020. március 7.
Még sosem voltak palántáim. Érdemes laikusként is belevágni a palántanevelésbe? Mire kell figyelnem?
2019. december 19.
A magyarországi dinnyetermesztés az utóbbi időben nagy változásokon ment keresztül, ami többek között a terület csökkenésében és a technológiai elemek fejlődésében mutatkozott meg. A görögdinnye termőfelülete sajnos évről-évre folyamatos csökkenést mutat, 2019-ben kb. 4500 ha-on folyt a termesztés.
2019. augusztus 8.
A Lidl Magyarország a hazai dinnyeszezon közepén felelőtlen, árletörő akciót hirdetett, és a dinnyét olcsó, vevőcsalogató reklámeszköznek tekinti - írja közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A Lidlnek más a véleménye, és a gazdálkodók közül is sokan másképp látják a helyzetet.
2019. augusztus 5.
A projekt célja négy fajnál (paprika, borsó, uborka és dinnye) növényfiziológiai mérések segítségével olyan hibridek létrehozása, amelyek a klímaváltozásból adódó külső tényezők okozta stresszfaktoroknak a lehető legjobban ellenállnak.