Sorköztakarási lehetőségek a dinnyetermesztésben
A magyarországi dinnyetermesztés az utóbbi időben nagy változásokon ment keresztül, ami többek között a terület csökkenésében és a technológiai elemek fejlődésében mutatkozott meg. A görögdinnye termőfelülete sajnos évről-évre folyamatos csökkenést mutat, 2019-ben kb. 4500 ha-on folyt a termesztés.
Ezzel a számértékkel még mindig a 3. legnagyobb felületen termesztett szabadföldi zöldségnövényünk. Az előrejelzések szerint jövőre sajnos további területcsökkenés várható, mivel a magas input anyagárak és az alacsony felvásárlási árak miatt sokan, elsősorban a kistermelők felhagynak a termesztésével. A terület csökkenése mellett azonban a termesztéstechnológia folyamatos fejlődése tapasztalható.
Az utóbbi években egyre nagyobb felületen kezdték alkalmazni a sorköztakarást, mely számos előnnyel rendelkezik a termesztés során. Ezt elsősorban hazánk legnagyobb és egyben legintenzívebb dinnyetermesztő körzetében, Békés megyében alkalmazzák széles körben. A termesztői vélemények a legtöbb esetben pozitívak és a tapasztalatok is azt mutatják, hogy aki egyszer kipróbálja ezt a technológiai elemet, az a későbbiekben is alkalmazni fogja. A sorköztakarást elsősorban a kézimunkaerőhiány miatt kezdték el alkalmazni, mivel a kihúzáshoz és a rögzítéshez is kevesebb munkaerőre van szükség, mint a terület többszöri kapálásához.
A sorköztakarás történhet fóliával, valamint szalmával. A sorköztakaró fólia húzása során nagy hangsúlyt kell fordítani az optimális időpontra, hiszen azt a kisalagút fólia lekerülését követően azonnal, de legkésőbb 1-2 napon belül el kell végezni. Ellenkező esetben a növény annyira befutja a rendelkezésére álló területet, hogy ezt a műveletet már nem lehet elvégezni. A gyakorlatban a kisalagút levételét megelőzően sorközművelést végzünk, majd a kisalagút lekerülését követően az indák visszahajtogatása következik a talajtakaró fóliára. Ezek után történik a sorköztakaró fólia behúzása, majd annak földelése és rögzítése, amit az indák visszahajtogatása követ. Fontos, hogy a fólia megfelelően megfeszítésre kerüljön, mert ellenkező esetben a gyomok könnyebben felnyomják azt.
A fólia szélességének meghatározásánál fontos követelmény, hogy minden esetben fedésbe legyen a talajtakaró fóliával, hiszen ellenkező esetben a két fólia közötti üres részen a gyomok minden probléma nélkül megjelenhetnek, ami nagy gondot okozhat a termesztés során.
A sorköztakarás során eltérően változtathatjuk meg a talaj hő-, víz-, tápanyag-gazdálkodását, és pozitív hatást figyelhetünk meg a talaj biológiai életében is.
A polietilén fólia rengeteg előnnyel bír, mint pl.: könnyű előállítani, jól megőrzi mechanikai tulajdonságát, egészen tartós, jó a kémiai ellenálló képessége, rugalmas, szagtól és mérgező anyagoktól mentes, de a megsemmisítése drága, de megoldott, színe, UV-stabilitása megváltoztatható. Szakítószilárdsága is kiemelkedő, ez fontos tulajdonság a fólia géppel történő kihúzása esetén, továbbá így sokkal ellenállóbb az erős szél, és a mechanikai behatás ellen is (pl. lábbal taposás). A gyártás során fontos, hogy megfelelő mennyiségű UV stabil anyag kerüljön a fóliába, mert ellenkező esetben a fólia nem lesz felszedhető (2.kép).
A fólia színe meghatározza annak visszaverő-, elnyelő- és áteresztőképességét is, ezáltal a talaj felmelegedésére és gyomelnyomó képességére hat. Emellett megváltoztathatja a növény körüli mikroklímát is. A gyakorlati termesztésben sorköztakarásnál áttetsző, fekete és vaj színekkel találkozhatunk. Fontos követelmény, hogy a fóliák minden esetben perforáltak legyenek, hogy a csapadékvíz minden akadály nélkül be tudjon szivárogni a talajba.
Tapasztalataink szerint a mikroperforáció elegendő, hiszen a nagy mennyiségű csapadékot is gond nélkül átengedi. Az áttetsző színű fólia melegíti fel leginkább a talajt, mivel ez a szín átengedi a beérkező napsugárzás 85-95%-át is, emellett a fólia alsó felszínére gyakran kondenzációs vízként kicsapódik a víz, ami hőcsapdaként is működik. Kismértékben gyomelnyomó hatása is megfigyelhető, mivel a fólia alatt a gyomok fejlődésnek indulnak ugyan, de később azok hajtásai megfőnek, majd elszáradnak. Hasonló tulajdonságai vannak a füstszínű, lila és zöld fóliáknak is.
A fekete színű fólia elnyeli a beérkező sugárzás nagy részét, egy részét átadja a talajnak, másrészt pedig hőáramlás és sugárzás útján visszakerül a növény környezetébe, majd a légkörbe.
A gyakorlati termesztésben a fóliás sorköztakaráson kívül alkalmazni szokták még a szalmával történő takarást is (1.kép). Ezt mindenképpen csak kis felületen tudják megvalósítani, elsősorban sárgadinnyénél kerülhet előtérbe. A kisalagút lekerülését követően néhány napon belül ki kell teríteni a szalmát, mert ellenkező esetben a dinnye viszonylag gyorsan befutja a rendelkezésére álló területet. A szalmát vastagon kell kiszórni, mert ellenkező esetben a gyomok gyorsan felszaporodnak. Előnye, hogy a fóliás takarással szemben környezetkímélő megoldás, hiszen a termesztés befejeztével nem kell gondoskodni a takaróanyag megsemmisítéséről. Másik előnye, hogy biomasszaként, mint mezőgazdasági melléktermék rendelkezésünkre áll, így a gyártására nem kell energiát felhasználni.
Hátránya viszont, hogy a szalmát felhasználásig tárolni kell, ami nagy helyigényt jelent, valamint a tárolás során tűzveszélyes. Kiszórása nem gépesíthető, ezért nagy kézimunkát igényel, amit a mai munkaerőhiány miatt nagyon nehéz megoldani. Másik nagy hátránya, hogy nagyon leszigeteli a talajt, ezáltal hideg marad, ami kihatással lehet a termős virágok megjelenésére is.
Hátrány továbbá, hogy a szalmában felszaporodhatnak a rágcsálók, amik az érés időszakában eladhatatlanná teszik a terméseket.
Dr. Balázs Gábor
adjunktus
Szent István Egyetem
Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék