Címke: Stresszkezelés

Vajon hogyan csökkentik a szobanövények a stressz-szintet, és miként tisztítják meg a levegőt az otthonunkban?

A káros környezeti hatások közül az utóbbi években nálunk az aszály és (főleg gyümölcsben) a fagy okozza a legtöbb fejtörést a termelőknek.

Milyen terméshozamok érhetők el direktvetőgéppel kukorica-, árpa-, szója- vagy repcetarló esetében? A Multiva gyakorlati szántóföldi kísérletei ezt is megmutatták.

A Magro.hu ismét megrendezi mezőgazdasági konferenciáját: a Stresszkezelés a mezőgazdaságban, NÖVÉNY-ÁLLAT-GAZDA Konferencia és Kiállítás 2024. február 15-én lesz Debrecenben, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán.

A Huminisz Kft. technológiájának használata 8 év átlagában kukorica, napraforgó és szója esetében 13,9 százalékos terméstöbbletet eredményezett. Ez kifejezetten magas értéknek számít, különösen, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a megtérülési mutató ezeknél a kultúráknál átlagosan 4-5-szörös.

Az évente egyre sűrűbben és nagyobb mértékben jelentkező szélsőséges és gyakran káros időjárási hatások a termelés eredményességét veszélyeztethetik. Ezen káros abiotikus és biotikus stresszhatásokra a növények bizonyos mértékben felkészíthetők, illetve hatásuk mérsékelhető.

Az aszályos tavaszt követő több hetes intenzív csapadék erős lehűléssel érkezett az országba. A már kikelt tavaszi kultúrákon egyértelmű jelei mutatkoznak ennek a kedvezőtlen időszaknak: a kukorica, a napraforgó és a szója fejlődése lelassult, tápanyag-hiánytünetek figyelhetők meg az állományokon.