Címke: Szén-dioxid-kibocsátás

A bazalt a légkörből „szippantja el” a szén-dioxidot, és juttatja vissza a talajba, illetve a kőzetmállásnak nevezett folyamaton keresztül a növényi fejlődésre is jó hatással van.

A termelőknek 2030-tól 120 dán korona (16 euró, vagyis 6000 forint) adót kell fizetniük minden egyes tonna kibocsátott szén-dioxidért.

A cím vicces, a hír igaz: Dániában a szarvasmarha- és sertéstartók az üvegházhatású gázok kibocsátása miatt extra adót fognak fizetni.

A szarvasmarhákat a legnagyobb szén-dioxid-termelők között tartják számon. Argentína azonban nem a marhák leselejtezésében, hanem új tanúsítási rendszerben gondolkodik. A cél a klímasemleges szarvasmarha.

Egy friss tanulmány szerint az élelmiszertermelés a globális fosszilis tüzelőanyag-fogyasztás legalább 15 százalékáért felelős. Miközben a fosszilis tüzelőanyagok aránya a közlekedésben és az energiatermelésben csökken, az élelmiszergyártásban és -feldolgozásban növekszik. Ez a fogyasztók viselkedésével is összefügg.

A talaj termőképességének csökkenéséről és a regeneratív gazdálkodási formák lehetőségeiről volt szó a nyíregyházi tanácskozáson. A szakmai rendezvényen a Debreceni Egyetem tartamkísérleteinek eredményeit is bemutatták.

Vajon tudja-e, mi befolyásolja leginkább a talaj szénmegkötő képességét? Jobb-e egy ökológiai gazdaság talaja, mint egy átlagos mezőgazdaságé? Egyáltalán, miért olyan fontos a szénmegkötés, és hogyan kapcsolódik ez a klímaváltozáshoz? Szkeptikus hangok is hallatszanak ezzel kapcsolatban.

A globális üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős része a mezőgazdaság számlájára írható, ugyanakkor a szén-dioxid-semlegességhez vezető út nem egyszerű.

A kutatók kiszámították a műtrágyák teljes életciklusának szén-dioxid-kibocsátását, amelyek a teljes üvegházhatást okozó gázkibocsátás mintegy öt százalékáért felelősek.