Címke: Takarmány

A világ növekvő tej- és húsfogyasztása miatt a takarmánygyártás továbbra is perspektivikus ágazat, amelynek magyarországi fejlődése főként a hatékonyság javításától függ – derül ki az OTP Agrár szakértőinek legutóbbi elemzéséből. A szakcikk arra is kitér, hogy a következő egy-két évtizedben nem várható, hogy a mesterséges húsok számottevő mértékben teret nyernének a fogyasztásban.

A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala áprilisban a kivitelben 5,0%-kal, a behozatalban 7,7%-kal emelkedett az előző év azonos hónapjához viszonyítva.

A GK kalászos fajtaválasztéka széles körű: kenyérbúza mellett durum- és tönkölybúza, tritikálé, árpa és zab fajták teszik teljessé a kínálatot.

A takarmány belföldi kínálatának szűkülése és a kínai sertéshús-termelők növekvő kereslete rekordmennyiségű takarmány gabonaimport-vásárlást váltott ki ebben az évben.

Az amerikai Cargill mezőgazdasági óriás és a francia InnovaFeed biotechnológiai cég közölték, hogy 2026-ig 20 millió malacot akarnak etetni rovarból készült takarmánnyal.

Mint ahogy azt már megszokhatták a különböző munkaműveletekről szóló videósorozatainkban bemutatjuk az adott témakör minden részletét. Ez alkalommal a tavaszi tömegtakarmány-előállítás került terítékre, aminek minden egyes lépését bemutatjuk Önöknek egy rendhagyó interjúval is kiegészítve.

Az elkészített állati takarmány és hobbiállat-eledel a második legnagyobb kiviteli értékű termék volt, exportja 698,3 millió eurót tett ki tavaly, 3,2 százalékkal haladta meg a 2019. évit.

A takarmányok világszerte tapasztalható 30-50 százalékos drágulása miatt mindenhol komoly nehézségekkel küzdenek az állattartók. Ez az áremelkedés a hazai állattenyésztőknél, vágóhidaknál és feldolgozóüzemeknél is megjelenik, és az ágazat szereplői szerint a fogyasztói árak is fokozatosan emelkedhetnek a következő hónapokban.

A Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusának (jogelőd Kaposvári Egyetem) és a Debreceni Egyetem konzorciuma egy jelentős, 4 éven átívelő növénytermesztési és takarmánygyártási, valamint -felhasználási kutatás-fejlesztési projektet indított 2016 őszén, amit a Széchenyi 2020 Program keretében, az Európai Unió és Magyarország Kormánya társfinanszírozásával – 1,935 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással – valósított meg. A projekt legfontosabb eredményeiről Krzyzewsky Nórával, a Bonafarm Csoport minőségirányítási és kutatásfejlesztési igazgatójával, egyben a projekt vezetőjével, Tossenberger Jánossal, a projekt szakmai vezetőjével, Dobos Attilával, a Debreceni Egyetem AKIT DTTI Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ vezetőjével és Tenke Jánossal, a Bóly Zrt. sertéságazati takarmányozási vezetőjével beszélgettünk.