A Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusának (jogelőd Kaposvári Egyetem) és a Debreceni Egyetem konzorciuma egy jelentős, 4 éven átívelő növénytermesztési és takarmánygyártási, valamint -felhasználási kutatás-fejlesztési projektet indított 2016 őszén, amit a Széchenyi 2020 Program keretében, az Európai Unió és Magyarország Kormánya társfinanszírozásával – 1,935 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással – valósított meg. A projekt legfontosabb eredményeiről Krzyzewsky Nórával, a Bonafarm Csoport minőségirányítási és kutatásfejlesztési igazgatójával, egyben a projekt vezetőjével, Tossenberger Jánossal, a projekt szakmai vezetőjével, Dobos Attilával, a Debreceni Egyetem AKIT DTTI Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ vezetőjével és Tenke Jánossal, a Bóly Zrt. sertéságazati takarmányozási vezetőjével beszélgettünk.
Mi volt a program célkitűzése?
A program célja az volt, hogy olyan növénytermesztési és takarmányozási technológiákat dolgozzunk ki a konzorcium tagjaival közösen, melyek alkalmazása révén kiváló minőségű és nagy élvezeti értékű sertéshús előállítása válik lehetővé. A jelenlegi, 2,8 milliót meghaladó hazai sertésállomány éves takarmányigénye 1,3 millió tonnánál is több. Fontos azonban, hogy míg a sertéshús előállítása során a takarmányozási költségek aránya eléri a 70 %-ot, addig a takarmány-transzformáció hatékonysága még mindig jelentősen elmarad a nemzetközi szereplők értékeitől. Versenyképességünket a legkönnyebben úgy tudjuk javítani, ha meghatározzuk, hogy az egyes állatoknak pontosan milyen táplálóanyag igénye van. Ennek egy kettős feltételrendszere van – mondta Krzyzewsky Nóra.
Mit takar ez a kettős feltételrendszer?
Egyrészt az állatok táplálóanyag-szükségletét, másrészt a felhasználásra kerülő takarmánykomponensek (pl. kalászos gabonafajták, kukoricahibridek, szójafajták stb.) tényleges táplálóértékét, azaz az emészthető táplálóanyag- és az emészthető aminosav-tartalmát kell rendkívül pontosan ismernünk. Fontos, hogy a takarmány-alapanyagok mentesek legyenek az állatok egészségét károsító toxinoktól, melyek negatívan befolyásolják teljesítményüket. A takarmányozás technológia fejlesztésének másik fontos területe, hogy nem a takarmánykomponensek kémiai összetétele tekintendő relevánsnak, hanem a megtermelt takarmányok táplálóanyagainak emészthető hányada – fejtette ki Tossenberger János.
Klímaváltozás okozta időjárási anomáliák a kukorica nagy termésingadozását (is) okozzák
Emellett a klímaváltozás is egyre komolyabb gondot okoz a termelőknek…
Igen, az elmúlt több évtizedes időszak meteorológiai adatai alapján tudjuk, hogy a főbb takarmánynövények előállításában – a klimatikus változások miatt – az évjárat hatása mind nagyobb súllyal fog megjelenni.
A klímaváltozás okozta időjárási anomáliák – egyéb növénykultúrák mellett – a kukorica nagy termésingadozását okozzák. Ez a felvásárlási és így a beszerzési árakban is érdemben meg fog mutatkozni. Kedvezőtlen tavaszi/nyári csapadékviszonyok mellett azonban realizálható még jó árpa- és búzatermés is. Ezért ez a kettő, általában kisebb arányban felhasznált kalászos gabonaféleség is alapját adhatja az eredményes sertéstakarmányozásnak. Szükséges viszont tudni, hogy az árpának és a búzának magas a ß-glukán, illetve arabinoxilán tartalma, ami a monogasztrikus állatok esetében – nagy bekeverési arány esetén – negatívan befolyásolhatja a táplálóanyagok emészthetőségét. Ez a negatív hatás célirányos fajtaválasztással, valamint ipari úton előállított enzimkészítmények felhasználásával csökkenthető. Mindezek tehát indokolttá teszik a kifejezetten kalászos gabona alapú technológiafajták kidolgozását is – mondta Tossenberger János.
26 önálló kutatási feladat és 6 szakmai blokk
Hogyan épült fel a felvázolt problémafelvetésre alapozott kutatás-fejlesztési programjuk?
A kutatás-fejlesztési programunk 26 önálló kutatási feladatból és 6 szakmai blokkból állt. Az első blokkban valósultak meg Magyarország legfontosabb termőhelyein a komplex kisparcellás kísérleteken alapuló fejlesztések, melyek a takarmánybiztonság javítását célozták meg új termesztéstechnológiai irányvonalakra alapozva. Évente három termőhelyen, a több mint 5000 parcellához kötött növényfiziológiai, növényfenológiai, kórtani, beltartalmi és toxinfelmérések alapján lehetőség nyílt a fajta/hibrid- és a termőhelyspecifikus termesztéstechnológiák fejlesztésére, elősegítve a toxinmentes és a minőségi takarmány-előállítást az őszi búza, az őszi árpa, a takarmánykukorica és a szója növénykultúrákban.
Az itt született kutatási eredmények segíthetik a jövőben a növénytermesztőket abban, hogy mely termőhelyeken milyen fajtákat, hibrideket termesszenek. A termesztéstechnológiai kísérletekkel párhuzamosan sikeresen zárultak a több mint 40 éves múlttal rendelkező, hazánkban egyedülálló, szójanemesítéshez kapcsolódó fejlesztések is. A közelmúltban 2 új fajta került be a Nemzeti fajtajegyzékbe, illetve 7 fajtajelöltet vizsgálnak állami teljesítménykísérletekben, melyek közül a projekthez kapcsolódóan 3 fajtajelölt szabadalmi oltalmát kértük – vázolta Krzyzewsky Nóra.
Mit tartalmazott a további öt blokk?
A második blokk célterülete a klímaváltozás negatív hatásait kompenzáló toxinmentes takarmány-előállítás minőségi és mennyiségi optimalizálása volt a precíziós növénytermesztési technológiák, módszerek fejlesztésével, komplex módon integrálva a talaj-növény-klímarendszer paramétereit. Ahhoz, hogy a kisparcellás kísérletekben megállapított összefüggések implementálhatók legyenek a szántóföldi termesztésbe, szükséges volt a térbeli heterogenitásból adódó változékonyság kezelése, a beavatkozások szintjének és idejének meghatározása az eltérő mikroklimatikus és edafikus részekre, részegységekre új technológiák módszertani fejlesztésével. A projektben – lépést tartva a nemzetközi fejlesztési irányokkal – integráltuk a legfontosabb geofizikai technológiákat a precíziós növénytermesztésbe, vizsgálva a módszerek, eljárások közötti különbségeket, gyakorlatba történő adaptálásuk előnyeit, nehézségeit. Megvalósult egyes felmérések kombinációjából képzett paraméterekből előállított beavatkozási zónák adatfeldolgozási algoritmusainak módszertani fejlesztése és alkalmazása is eltérő termőhelyeken – mondta Dobos Attila.
Továbbá a talajtani kutatásokkal összhangban megvalósult a konzorciumvezető – mint Magyarország egyik meghatározó mintagazdasága – kiemelt szántóterületein egy demonstrációs célú mikrometeorológiai mérőhálózat kifejlesztése is, biztosítva a precíziós növénytermesztés hatékony, üzemi szintű bevezetését, mely egyben a Smart Farming egyik legfontosabb pillérének tekinthető. Az eredmények integrálásával létrejött korszerű növénytermesztési monitoring rendszer alkalmas az agroökológiai és a termesztéstechnológiai paraméterek térbeli-időbeli elemzésére. Ez jelentős segítséget nyújt a technológiai beavatkozások mértékének és idejének döntéstámogatásában és a növényvédelmi előrejelzésekben. A harmadik blokkban elvégzett vizsgálatok a rendelkezésre álló fajtaszortiment táplálóanyag-tartalmának, illetve emészthető táplálóanyag hozamának meghatározására irányultak – folytatta.
438 takarmánynövény-fajta
Milyen takarmánynövény-fajtákat vontak be a kutatásukba?
Az első két blokk eredményeire építve összesen 438 takarmánynövény-fajta (154 búza, 51 árpa, 86 kukorica, 128 szója, 10 tritikálé, 5 zab, 4 cirok) vizsgálatát végeztük el. Vizsgálataink során a takarmánynövény-fajták emészthető fehérjehozamának megállapítására fókuszáltunk, mivel ez az egyik legfontosabb értékmérő. Az eredmények komplex értékelését (hozam, emészthetőség, emészthető fehérjehozam, érzékenység) követően választottuk ki azon fajtákat/hibrideket, amelyek a különböző szintű és típusú sertésteljesítmény-vizsgálatokban kerültek felhasználásra.
Ez adta az alapot az alapanyag-specifikus takarmány prototípusok kidolgozásához. Ennek mentén tehát a negyedik blokkban húsminőség vizsgálatokkal egybekötött modell- és üzemi teljesítmény vizsgálatokat végeztünk intenzív teljesítmény leadására képes növendék- és hízósertéseknél. Többek közt a konvencionális teljesítményparaméterek (súlygyarapodás, takarmányfelvétel, takarmányértékesítés) alakulását is megfigyeltük– mutatta be Tossenberger János.
A konvencionális teljesítményparamétereken túl egyebekre is kiterjedt a vizsgálat ?
Igen, a húsminőségi paraméterek vizsgálatára, továbbá ökonómiai elemzésekre is kiterjedt. A vizsgálatok során az előzetes növénytermesztési és takarmányozási (emésztésfiziológia) alapadatokra építve kukorica-szója és kalászos gabona-szója típusú diéta prototípusokat vizsgáltunk, hízlalási szakaszonként. Az eltérő diétatípusokkal végzett vizsgálatok adatai az évenként változó klimatikus/csapadékviszonyok mellett eredményesebben termeszthető gabonaféleségek leghatékonyabb felhasználására vonatkozóan szolgáltattak lényeges információkat. Az ötödik blokkban a leggyakrabban együttesen előforduló Fusarium penészgomba toxinok előfordulásának károsító hatásait vizsgáltuk dózis és expozíciós idő függvényében. Végezetül a hatodik blokkban kidolgoztuk – az első öt blokk eredményeire építve – azokra a takarmánynövény-fajtákra épülő agrotechnikai, növényvédelmi, monitoring technológiai eljárásokat és takarmányozási-prototípusokat, melyek alkalmazása mellett a vizsgálatba vont növényfajoknál/fajtáknál a legnagyobb emészthető táplálóanyag-hozam realizálható. Mindemellett egyúttal a patogén gombák kártételének minimalizálását és a nagy teljesítményre predesztinált, intenzív körülmények között tartott növendék- és hízósertések optimális teljesítményét is szolgálják, így a legkedvezőbb vágási paraméterek és a legkedvezőbb minőségű sertéshús előállítása érhető el általuk – nyilatkozta Tenke János.
Az eredmények nagymértékben elősegítik a precíziós technológiák kollektív oktatását is
Milyen konklúzió, tapasztalat fogalmazható meg a projekt vonatkozásában, mely példaként szolgálhat az ágazat más szereplői számára?
Nívós szellemi és megfelelő anyagi ráfordításokkal gyümölcsöző, profitábilis együttműködés jött létre az egyetemek K+F egységei és a termelői szféra között. A projekt zárása mindösszesen egy mérföldkő az innovációs folyamatban, mivel az újabb és újabb K+F célok, irányok a jövőben is kiemelt prioritással fognak bírni a Bonafarm Csoportnál, így a Bóly Zrt.-nél is. A projekt futamideje alatt is nagy hangsúlyt fektettünk a részeredmények disszeminációjára, egyrészt mint az ország egyik meghatározó integrátoraként, másrészt a partneri együttműködéseknek köszönhetően. A koronavírus-járvány azonban az eredmények szélesebb körben történő megosztását nagymértékben korlátozta, így a jövőben – mérlegelve az éppen aktuális járványhelyzetet – az eredmények bemutatása is fontos feladatunk lesz.
A konzorciumban résztvevő két egyetem meghatározó szereplője a hazai agrároktatásnak. Véleményem szerint a projekt eredményei hozzájárulhatnak a hazai agrár-felsőoktatás versenyképességének növeléséhez: egyfelől a megvalósult, nemzetközileg is kiemelkedő infrastruktúra révén, másrészt a fejlesztések eredményeinek közvetlen beépítésével a BSc, az MSc, az osztatlan és a PhD képzésekbe. Fontos kiemelni azt is, hogy a projektben létrejött tudás elősegíti a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia mellett a Magyarország Digitális Agrárstratégiájának hatékony megvalósulását, mert az eredmények nagymértékben elősegítik a mezőgazdasági termelők és a felsőoktatásban résztvevő hallgatók digitális kompetenciáinak és ismereteinek fejlesztését, így a precíziós technológiák kollektív oktatását.
Nem utolsó sorban pedig fontos megjegyezni, hogy a programban létrejött eredmények egy olyan ágazatot – a sertés ágazatot – segítenek, amely az elmúlt évtizedekben a magyar agrárium legnagyobb vesztese volt. A projektben bizonyítottuk, hogy magasabb szintre lehet és kell lépni, egyrészt a termelés, másrészt az innováció területén – vonta le a konklúziókat Krzyzewsky Nóra.
