ENERGIANÖVÉNYEK

Szántóföldi energianövények.
(Fogarassy Csaba)
Ha nem akarunk sem túltermelni, sem a parlagon hagyott földek miatt munkanélkülivé vált tömegekkel szembe kerülni, akkor egy nagy váltásra van szükség a mezőgazdasági struktúrában. Az élelmiszertermelő funkció részleges megtartása mellett a mezőgazdaság jelentős tényezőként szerepelhet akár az energiatermelő szektorban is. Erre jó példa lehet a biológiai eredetű anyagok (biomassza) tüzelőanyagként való hasznosítása vagy belőle a jövőben különböző üzemanyagok előállítása. A cikk általános áttekintést ad ún. energetikai növénytermesztésről, annak lehetséges céljairól. Táblázatokba foglalva ismerteti az e célból hazánkban termeszthető növényeket.

A biomassza energetikai hasznosításának lehetőségei és korlátai.
(Dr. Gockler Lajos)
Napjainkban szükségszerűen merül fel az energiatakarékosság, a megújuló energiahordozók, főként a biomassza energetikai célú felhasználásának növelése. Ez a részletes tanulmány a biomassza energetikai hasznosításának kérdéseit taglalja. Ismerteti ennek szóba jöhető előnyeit, a bioenergia-hordozók körét. Részletesen tárgyalja a növényi hőenergia-hordozók, ezen belül az energiaerdő-apríték előállítás problémáit. A cikk mondanivalóját 7 táblázat és az energia növényeket bemutató színes képek teszi teljesebbé.

TEENDŐK A TARLÓN

A tarlóhántás jelentősége a talajállapot javulásában
(Dr. Birkás Márta)
A tarlóhántás célja és haszna összetett, vagyis: 1. a talaj mélyebb rétegei erőteljes felmelegedésének csökkentése, 2. a tarlómaradványok részbeni, sekély talajba keverése, 3. s e két tényező hatására a talaj nedvesség-vesztésének csökkentése, 4. a talajélet kíméletes serkentése az 1-3 tényezők eredményeként, továbbá 5. a talaj művelhetőségének javítása az 1-4 tényezők együttes hatására, és ezáltal a következő eljárások jobb minőségének elérése, energiaigényének csökkenése, valamint 6. kedvező talajállapot körülmények létrehozása a gyom- és árvakeléshez. A tanulmányban ajánlások találhatók a tarlóhántás idejére, mélységére, eszközeire, továbbá felsorolásra kerülnek azok a gyakorlati előnyök, amelyek a kímélő és takarékos művelési rendszerekben a jó minőségű hántás eredményeként várhatók.

Évelő gyomnövények elleni védekezés tarlókezeléssel.
(Hoffmann László, Hoffmanné Pathy Zsuzsanna)
Az elmúlt években tapasztalt fokozott gyomosodás előtérbe helyezi a tarlón végzett gyomirtás fontosságát. Ez a védekezési lehetőség különösen a mezei acat és a mezei szulák ellen jöhet szóba. A cikk ismerteti a gabonatarlón végezhető gyomirtási technológiákat, táblázatokba foglalva a felhasználható herbicideket.

A szalma és kukoricaszár hasznosítása.
(Dr. László László)
A közlemény a gabonaszalma és kukoricaszár szervestrágyaként való hasznosításának lehetőségére és szükségességére hívja fel a figyelmet.

Égessük-e a tarlót, vagy hasznosítsuk mint szervesanyag forrást?
(Dr. Pálmai Ottó)
A közlemény a tarló mint szervesanyag célszerű hasznosításának jelentőségéről szól. Különösen fontos ez napjainkban, amikor a drasztikusan lecsökkent állatlétszám nyomán a korábbi évi 15 millió tonna istállótrágya mennyisége harmadára esett vissza. Röviden ismerteti a tarlóégetés jogszabályok által engedélyezett módját és az ilyenkor kötelező eljárás rendjét. Rámutat, hogy át kell értékelnünk korábbi gondolkodásunkat, mert napjainkban minden hasznosítható értéket a lehetőségeink szerint legjobban kell felhasználnunk. Ez különösen vonatkozik a szervesanyagokkal való gazdálkodásunkra.

Újra jönnek a silózó kocsik?
(Tihanyi Attila)
A rövid tudósítás a Pöttinger által gyártott Ernteprofi-2 rendfelszedő silózókocsival szerzett kedvező üzemi tapasztalatokról szól.

GYOMNÖVÉNYEK, GYOMIRTÁS

Veszélyes tizenkettő. III/9. A csillagpázsit (Cynodon dactylon).
(Hartmann Ferenc, Dr. Széll Endre)
A sorozat újabb tagjaként megjelenő írás ismerteti e fűféle évelő gyomnövény származását, elterjedését, morfológiai leírását és életmódját. Táblázatban mutatja be a más génuszoktól megkülönböztető legfontosabb meghatározó bélyegeit. A védekezési eljárások közül kiemeli a nem vegyszeres eljárások (elsősorban a vetésváltás és a helyes talajművelés) fontosságát, mivel a védekezésben a fő hangsúlyt a megtelepedés megakadályozására és az agrotechnikai módszerekre kell helyezni. Táblázatban foglalja össze az ellene engedélyezett herbicideket, s hogy azok mely kultúrákban használhatók fel.

Bővült a repce gyomirtó szerek köre.
(Czepó Mihály)
A cikk az alaklór hatóanyagú Lasso gyomirtószer repcében való felhasználását ismerteti.

KERTÉSZETI KULTÚRÁK TERMESZTÉSE ÉS VÉDELME

Dohánytermesztőknek (5.) Dohányültetvények tetejezés, kacsmentesítése, öntözése.
(A NYIDOFER Rt. összeállítása)
A korszerű dohánytermesztési technológia elmaradhatatlan eleme a növények tetejezése és kacsmentesítése. A műveletek hatására a terméseredmény 30-35 %-kal javul. Ismerteti az e célra felhasználható szereket. Színes ábrákon mutatja be a tetejezés időpontját és módját. Az öntözés kérdéseit tárgyalva kiemeli a kritikus időpontokat: a palántázás és megeredés, ill. az intenzív növekedés és levélfejlődés időszakát. Részletesen ismerteti a vízigény megállapítását, az öntöző berendezések működtetését.

Szőlőlisztharmat elleni védekezési kísérletek Mádon.
(Baranyi Tibor, Dr. Csete Sándor)
Az 1997-98-ban végzett üzemi jellegű védekezési kísérletben mintegy 20 fungicid ill. kombináció hatását vizsgálták a szőlőlisztharmat ellen. Legjobbnak a strobilurinok, ill. néhány triazol hatóanyagú fungicid bizonyult.

INTERJÚ

Rendhagyó beszélgetés Szepessy István professzorral.
(Dr.Békési Pál, Dr. Fischl Géza)
Dr. Szepessy István tanszékvezető egyetemi tanár, a Debreceni Agrártudományi Egyetem növénykórtan professzora, 1988 -ban, amikor betöltötte 60. életévét, nyugdíjba vonult. Törvényszerű-e, hogy egy, a növényvédelmi szakma, az egyetem és az egyetemi ifjúság által elismert, a szakmai közéletben mindig aktív professzor egyik napról a másikra kivonul abból a körből, amely mind a mai napig várja őt? Többek között erre is keresték a választ az Agrofórum munkatársai, amikor tíz évvel később, 1998 májusában debreceni lakásán felkeresték és hosszasan elbeszélgettek vele.

SZÁNTÓFÖLDI KULTÚRÁK TERMESZTÉSE ÉS VÉDELME

Hogyan (tovább) a hörcsög ellen?
(Vasas László, Dr. Halmágyi Tibor)
A hazánk dél-keleti részén, elsősorban Békés megyében rendkívüli mértékben felszaporodott mezei rágcsáló, a hörcsög 1998-ban milliárdos kárt okozott a mezőgazdaságban. A cikk röviden áttekinti a kártevő életmódját, a jelenlegi tömegszaporodás hátterét és helyzetét, az eddigi kártétel mértékét. Elemzi a lehetséges védekezési módok hatékonyságát és összegzi az e téren szerzett tapasztalatokat. Rámutatnak, hogy csak a nagy területen, egy időben végzett védekezéstől várható elfogadható eredmény. Felhívják a figyelmet a tarlón végzendő védekezés fontosságára, ennek elmaradása esetén a térségben őszre ismét súlyos kártétel várható.

Védekezés a burgonyabogár ellen.
(Cziklin Margit)
A burgonyabogár ellen hazánkban hosszú idő óta évente rendszeres vegyszeres védekezést folytatnak a termelők. Az elmúlt években az ország több vidékén figyelték meg egyes készítmények hatásának csökkenését. Ez több okra is visszavezethető, de azt is jelzi, hogy a hazánkban élő burgonybogár populációk inszekticid-érzékenysége megváltozott. Fennáll a veszélye az esetleges inszekticid-rezisztencia kialakulásának. A cikk részletesen ismerteti a burgonyabogár ellen használható rovarölő szereket és a védekezések során követendő szempontokat.

Figyeljünk az atka kártevőkre az olajos magvak tárolásakor!
(Cziklin Margit)
1999-ben a megnövekedett vetésterület miatt a szokásosnál többszörös mennyiségű repce mag tárolására kell felkészülni. Ennek egy részét átmenetileg maguk a termelők fogják tárolni, vélhetően nem minden esetben szakszerű körülmények között. Ezért különösen a nehezen észrevehető atka kártevőkre kell fokozott figyelmet fordítani, amelyek fertőzése a termés minőségét súlyosan veszélyezteti. Ismerteti a tárolás során előforduló atkákat és a lehetséges védekezési módokat. A felhasználható inszekticideket és gázosító szereket célszerű táblázatok foglalják össze.

A búza betakarítási időpontjának hatása a minőségre.
(Dr. Ragasits István)
A betakarítás időpontjának megválasztásakor a biológiai szempontok mellett mérlegelni kell az agrotechnikai és üzemszervezési szempontokat is. Legfontosabb tényező mégis a búzaszemek érettségi állapota. Az Mv-5 és az Mv-8 fajtával végzett saját kísérletek eredményei alapján ismerteti a fizikai mutatókban és a minőségi paraméterekben a betakarítási időtől függően bekövetkező változásokat.

Már elődeink is írták...
(Dr. Inczédy Péter)