A BÚZA ÁLLOMÁNYVÉDELME

Eredményes “végjáték” a minőségi búzatermesztésben.
(Dr. Petróczi István)
A cikkben a szerző azokat a szempontokat tekinti át, amelyek az aratásáig hátralévő két hónapban még jelentősen befolyásolhatják a búzatermés mennyiségét, de még inkább a minőségét. Részletesen elemzi a gombabetegségek elleni védelem kérdéseit (fungicidek hatását a kórokozókra, a fajták reakcióit a széles körben használt triazol fungicidekre), a rovarkártevők elleni védelem fontosságát, valamint a “késői” N-trágyázás hatását, lehetséges technológiai célját. A cikk befejező részében az érés fiziológiai folyamata alapján hangsúlyozza az idejében végzett gyors betakarítás fontosságát.

Legyen jobb búzánk az idén!
(Dr. Halmágyi Tibor, Dr. Aponyiné Dr. Garamvölgyi Ilona, Rátainé Vida Rozália, Dr. Fehér Attiláné, Follárdt János)
Gazdasági és időjárási okok miatt 1998 őszén a szokásosnál jóval kevesebb búzát vetettek, ezért jelenleg felértékelődnek azok a technológiai elemek, amelyekkel a több termés és a jó minőség biztosíthatók. A cikk áttekinti az idei termesztési szezon agrotechnikai előzményeit, részletesen elemzi, hogy mit, hogyan és mivel tehetünk még a búza betegségei ellen. Részletes táblázatot közöl az állomány- és kalászvédelemre felhasználható gabona fungicidekről.

Falcon 460 EC - az univerzális gabona fungicid
(Kamp János)
A közlemény a Falcon 460 EC univerzális gabona fungicid legfontosabb hatástani jellemzőit, a gabona betegségek elleni kiváló hatását és a hazai felhasználás lehetőségeit ismerteti.

Fajtaspecifikus védekezés a búza kalászfuzárium ellen.
(Dr. Mesterházy Ákos)
Különféle fungicidekkel és mesterséges fertőzéssel végzett kisparcellás kísérletek eredményeit ismerteti a búza kalászfuzárium ellen. A fungicidek táblázatokban és diagramon is bemutatott hatása mellett ismerteti a szegedi búzafajták rezisztencia viszonyait. Ezeket a cikk a védekezés szükségességét tekintve négy kategóriába sorolja.

Gyors értékelés az idei ásványi-N vizsgálatokról.
(Dr. Horváth József, Dr. Pálmai Ottó, Dr. Németh Tamás)
Az 1999 tavaszán Fejér, Somogy és Veszprém megyében végzett ásványi-N vizsgálatok során szerzett tapasztalatokat foglalják össze. Ismertetik az ásványi-N tartalom alakulását a talajrétegek és az elővetemények függvényében, majd az elmúlt öt év adatai alapján bemutatják az évenként adott fejtrágyázási javaslatokat. A cikk az idei évre vonatkozó következtetések levonásával zárul.

A NAPRAFORGÓ BETEGSÉGEI

A Diaporthe helianthi járványdinamikájáról és a védekezés lehetőségeiről.
(Dr. Békési Pál, Birtáné Vas Zsuzsanna, Szabó Tibor)
A napraforgó ma legsúlyosabb betegségével, ill. annak kórokozójával folytatott módszeres járványdinamikai vizsgálatok - az időjárás és a gomba fejlődésének ismeretében - a fertőzés bekövetkeztének valószínű időpontjának és a járvány kialakulásának meghatározására irányultak. Azonos fungicid kombinációval egy, két és három időpontban végzett permetezések eredményei alapján a vegyszeres védekezések számát és idejét kívánták tisztázni. Táblázatokba foglalva ismertetik a fungicid kezelés hatását a D. helianthi ellen fogékony napraforgó fajták esetében. Végül felvázolják e betegség leküzdése érdekében még tisztázásra váró legfontosabb kutatási és fejlesztés célkitűzéseket.

Napraforgó betegségek és az ellenük való védekezés lehetőségei.
(Dr. Aponyiné Dr. Garamvölgyi Ilona, Dr. Csete Sándor)
A legfontosabb napraforgó betegségek vázlatos áttekintése után ismertetik a lehetséges védekezési (agrotechnikai és vegyszeres) eljárásokat. A vegyszeres védekezések tervezéséhez röviden felsorolják a főbb kórokozók környezeti igényeit. Az időjárás alakulásának megfelelően csoportosítják a domináns kórokozók várható megjelenését és megadják az ellenük célszerűen felhasználható fungicideket.

Nemcsak szükséges, de érdemes is a napraforgó betegségei ellen védekezni!
(Dr. Tóth Bertalan)
A napraforgó betegségei ellen folpet, prokloráz és karbendazim hatóanyagú fungicidek, valamint ezek egymás közti, illetve levéltrágyával ill. a nélkül készült kombinációi hatásának vizsgálati eredményeit ismerteti üzemi körülmények között. A két időpontban (6-8 leveles állapotban és a virágzás kezdetén) kijuttatott folpet+prokloráz+adalékanyag (Bio-Film) kombináció nemcsak jó biológiai hatást, hanem figyelemre méltó többlet árbevételt is eredményezett. Az eredményeket részletes diagram szemlélteti.

KERTÉSZETI NÖVÉNYEK TERMESZTÉSE ÉS VÉDELME

A vadgesztenyelevél-aknázómolyról (Cameraria ohridella) martonvásári és országos megfigyelések alapján.
(Dr. Kükedi Endre)
Az utóbbi évtizedben, az egész országban elterjedt és a vadgesztenyefák korai, súlyos levélhullását előidéző kártevő védekezése elleni kísérlet eredményeit ismerteti. Részletes leírását adja a kártevő előfordulásáról és a kártétel mértékéről az ország legkülönbözőbb pontjain tett megfigyelések alapján. A tüneteket és a károsító fejlődésmenetét színes képeken is bemutatja.

Dohánytermesztőknek. 3. A termőterület kiválasztása és az ültetetés.
A sorozat újabb tagja dohány termesztésére alkalmas terület-kiválasztás és -előkészítés, valamint az ültetés legfontosabb tudnivalót foglalja össze. Ismerteti a tápanyag-
utánpótlás és a kiültetés fajtacsoportok és termesztési mód szerint követendő technológiáját. A gyomirtásban előnyben részesíti a kapálást és folyamatos kézi művelést, mivel a vegyszeres gyomirtás költséges és hatásában sem mindig a kívánt eredményt adja. A cikket hat színes kép egészíti ki.

A tökfélék vírusbetegségei.
(Kiss Ferencné)
Az utóbbi években egyre súlyosabb károkat okozó vírusbetegségek közül kiemelkedő fontosságú lett a cukkini sárga mozaik vírus (ZYMV). A cikk ismerteti a főbb vírusbetegségek gazdasági jelentőségét és az általuk előidézett tüneteket. Tárgyalja a vírusjárványok kialakulását elősegítő tényezőket, az átvitel lehetséges módjait, közülük is elsősorban a terjesztést szolgáló levéltetvek szerepét. Végül összefoglalja a védekezés alapelveit.

A kerti bazsalikom (Ocimum basilicum L.)
(Dr. Szatmári Miklós)
A cikk teljes áttekintést ad e gyógynövény eredetéről, botanikájáról, a belőle készíthető drogokról és azok felhasználásáról. Ismerteti a termesztés agrotechnikáját és a gyógynövény feldolgozás technbológiáját is.

A KUKORICA GYOMIRTÁSÁRÓL

Kukorica hibridek herbicid érzékenységének vizsgálata. I.
(Szabó László)
Az elmúlt években a kukorica gyomirtás technológiájában előtérbe kerültek a kelés utáni kezelések. 1999-ben ezt sok helyen még inkább szükségessé teszik az árvíz és belvíz miatti kényszerű kései vetések. 1996-1998 között 50 m2-es parcellás kísérletekben összesen 47 hibrid herbicid érzékenységét vizsgálták. Közülük a mindhárom évben vizsgált öt hibrid nikoszulfuron, rimriduron hatóanyaggal és a pirimiszulfuron+proszulfuron kombinációval szembeni viselkedését ismerteti.

A Merlinnel és Merlin Plusszal végzett gyomirtás tapasztalatai Pázmándon 1998-ban.
(Kutasi István)
Az izoxaflutol hatóanyagú Merlin használatának üzemi felhasználási tapasztalatait mutatja be.

Tele vagyunk kölessel!
(Pankász József)
A hosszú évek óta termelőüzemben dolgozó szerző a problémás gyomnak számító köles (Panicum miliaceum) elleni védekezés lehetséges megoldásait áttekintve a Merlinnel szerzett kedvező tapasztalatokról számol be.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

A magyar növényegészségügy az EU-csatlakozás tükrében.
(Kiss Piroska)
Egy készülő sorozat első tagjaként a címben jelzett téma általános áttekintését adja.

Növényvédőszer-vásárlás és –felhasználás a közelmúlt években, különös tekintettel a vegyszeres gyomirtásra.
(Dr. Kovács Péter)
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet munkatársaként dolgozó szerző a növényvédőszer-kereskedelem közelmúlt éveinek történéseit és a várható kilátásokat összegzi. A forgalom jellemző adatait táblázatokba foglalja össze.

A lucerna humuszgyarapító hatása.
(Dr. Krisztián József, Dr. Holló Sándor)
Kompolton 28 éve folyó tartamkísérletek során tanulmányozták a címben jelzett témát. A humuszgyarapodás mértékét biokultúrában és az ún. négyes forgóban (táblázatok) külön-külön értékelték. A kísérlet egyértelműen bizonyította a lucerna kedvező hatását. Ugyanakkor az is bebizonyosodott, hogy az istállótrágya a lucernás vetésforgókban is jó hatású.

Az évelő kultúrrozs: új növényfaj, fajta a hazai köztermesztésben.
(Hódosné Dr. Kotvics Gizella, Dr. Krisztián József, Dornbach Lajos)
E növény államilag minősített és regisztrált fajtájáról még nem jelent meg közlemény sehol a világon. A Perenne fajta újravetés nélkül három-négy évig termeszthető. Az évelő kultúrrozs elsősorban a kedvezőtlen termőhelyi adottságú szántóföldek értékes növénye lehet. Jól hasznosítja a talajok tápanyag tartalmát, a lehullott csapadékot. Termése 1,5-2,0 t/ha szem és 30-40 t/ha zöld, a szemtermés 14-16 % fehérjét tartalmaz.

Egy új pillangós takarmány növény: a Crotalaria juncea
(Dr. Márton László, Dr. Kadlicskó Sándor)
A pillangós virágú “sziki kendert” a világ sok országában termesztik sokoldalú mezőgazdasági (zöldtakarmány, szilázs, széna) és ipari (gyógyszer-, textil- és papirgyártás) felhasználhatósága miatt. N-megkötő baktériumai, nagy sótűrő képessége és fehérje tartalma révén a hazai növénytermesztésben is helye lenne. A szakirodalmi adatok és hazai megfigyelések alapján ismertetik a lehetséges kórokozóit, valamint a termesztését meghatározó ökológiai és talajviszonyokat.

Látogatóban Alsó-Ausztriában. Gondolatok egy tanulmányút kapcsán.
(Dr. Demes György, Berta Zoltán).
A magyar szakember csoport ausztriai látogatásáról szóló beszámolóban osztrák gazdák termesztési, ill. gazdálkodási tapasztalatairól, Ausztria EU-csatlakozását követő gazdasági változásokról és az Amalgerol nevű növény- és talajkondicionáló szer sokoldalú felhasználásáról olvashatunk.

Táblatörzskönyv számítógépen
(Demes György)

KRÓNIKA

Az MTZ traktorok műszaki adatai
(MTZ Hungaria Kft.)

Újdonságok az Agro+Mashexpo’99 kiállításon
(Dr. Demes György)

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)